//Olimpia orosz zászló nélkül
„Ez az érvelés is jól mutatja, hogy az egész ügy egyre kevésbé sport, jóval inkább politikai vonatkozású” #moszkvater

Olimpia orosz zászló nélkül

MEGOSZTÁS

A Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) által tavaly decemberben kiszabott négyéves büntetést a felére csökkentette, ám jóváhagyta a nemzetközi Sportdöntőbíróság (CAS) Oroszország eltiltását. A döntés jól mutatja, hogy senkit nem érdekelt a RUSADA a megújulás szándékával megkezdett megújulása, az orosz sportvezetésben zajlott változások, a fő szempont az elrettentés maradt. Ami semmit nem, ér, ha csak Oroszországot büntetik. Talán azért, mert a dopping elleni harc a probléma gyökereinek keresése helyett egyre inkább a politikai diszkrimináció, egyes nemzetek lejáratásának eszköze lett.

„Ez az érvelés is jól mutatja, hogy az egész ügy egyre kevésbé sport, jóval inkább politikai vonatkozású” #moszkvater
„Ez az érvelés is jól mutatja, hogy az egész ügy egyre kevésbé sport, jóval inkább politikai vonatkozású”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

A CAS-döntés értelmében az oroszok a 2021-re halasztott tokiói nyári, valamint a 2022-es pekingi téli olimpián sem indulhatnak nemzetük képviseletében, mint ahogy – sikeres kvalifikációjuk esetén – a 2022-es, katari világbajnokságon sem. Továbbá 2022. december 16-ig nem jogosultak nagyobb sportesemény megrendezésére, valamint arra ajánlatot tenni. Ezen idő alatt orosz kormánytisztviselők és képviselők nem vehetnek részt olyan eseményeken, mint az olimpia, illetve nagyobb sportágak világbajnoksága.

„A határozat továbbra is megakadályozza az orosz sportolókat abban, hogy a nemzetközi versenyeken országuk zászlaja alatt induljanak és lejátsszák tiszteletükre a himnuszukat”

A döntéssel – olvasható az MTI tudósításában – az Orosz Doppingellenes Ügynökség (RUSADA) és a WADA sem elégedett. Előbbi szerint nem vették figyelembe az összes érvüket, míg utóbbi amiatt csalódott, hogy csökkent az eredetileg négy évre szóló kizárás.

A moszkvai doppingellenőrző laboratórium működését és a RUSADA-t 2015 végén függesztették fel, miután a WADA az év novemberében nyilvánosságra hozta illetékes bizottságának vizsgálati jelentését, amely megállapította, hogy Oroszországban átfogó doppingolás zajlott. Egy évvel később a WADA által megbízott kanadai jogászprofesszor, Richard McLaren vezette független vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy Oroszországban a doppingot állami támogatással, rendszerszintűen alkalmazták. A jelentés szerint az orosz doppingellenőrző szervek 2011 és 2015 között harminc sportágban mintegy ezer sportoló vizsgálati mintáját manipulálták, illetve pozitív teszteredményeket titkoltak el.

„Az orosz sportolók a 2016-os riói olimpián még elkerülték a teljes kizárást, a 2018-as phjongcshangi téli játékokról ugyanakkor már kitiltották Oroszországot, és sportolóinak külön engedélyt kellett kérniük a szerepléshez”

Aki ezt megkapta, semlegesként vehetett részt a versenyeken. Mint az MTI emlékeztet rá, ez a lehetőség továbbra is érvényben van. Azok az orosz sportolók, akik bizonyítani tudják, hogy tisztán készülnek, semlegesként lehetnek ott a nagy versenyeken.

Az orosz ügynökség 2018. szeptember 20-án kapta vissza tesztelési engedélyét, a moszkvai labor pedig három hónappal később kezdhette újra a működését. Ez utóbbi engedélyezéséhez több feltételt is szabott a WADA, ezek egyike volt az adatbázis átadása. A nemzetközi ügynökséget azonban akkor még megakadályozták az adatok átmásolásában, amelyet aztán tavaly januárban adtak át az oroszok. A WADA már akkor jelezte, hogy akár hónapokig is eltarthat, amíg megvizsgálja, az információk hitelesek-e, majd 2019 szeptemberében bejelentette, hogy hivatalos vizsgálatot indított azokkal a z úgynevezett következetlenségekkel összefüggésben, melyeket az adatbázis tartalmazott. A vizsgálat lezárulta után a WADA-szabályzatnak megfelelést ellenőrző bizottság négyéves eltiltást javasolt, melyet tavaly decemberben a végrehajtó bizottság egyhangúan megszavazott, mivel bizonyítottnak látta, hogy a moszkvai laborban hamis bizonyítékokat iktattak, illetve pozitív eredményeket semmisítettek meg, amelyek segítségével leleplezhetőek lettek volna a csalások.

„Úgy tűnik tehát, hogy hiába volt a RUSADA és a sportvezetés teljes megújulása, a korábbi dopping botrányokban „sáros” Vitalij Mutko miniszter távozása, a nyomásgyakorlás fenntartása érdekében a WADA az átadott ellenőrzési adatokat vizsgálva időről időre csepegteti a régi-új ügyeket”

Így legutóbb május elején „bukkant” négy olyan orosz doppingmintára, amelyet még 2012 és 2015 között manipuláltak a moszkvai laboratóriumban. Oroszország azonban ezért egyszer már megkapta a büntetését. Úgy látszik azonban, hogy a WADA ezzel nem elégedett meg. A kritikus pillanatokban a közvélemény megdolgozására általában megszólal a korábbi orosz doppingfőnökből lett WADA-informátor, a 2015 óta az Egyesült Államokban élő Grigorij Rodcsenkov, aki egy ideje már követelte, hogy az összes orosz sportolót zárják ki a 2021-re halasztott tokiói olimpiáról. Rodcsenkov „aggódott” amiatt is, hogy a CAS helyt ad majd az orosz fellebbezésnek. Szerinte az a baj, hogy minél nagyobb ügyről van szó, a bíróság jogászainak annál egyértelműbb bizonyítékokra van szükségük az elmarasztaló ítélethez.

„Ez az érvelés is jól mutatja, hogy az egész ügy egyre kevésbé sport, jóval inkább politikai vonatkozású”

Nem véletlen, hogy a négy éves eltiltás ügyében Vlagyimir Putyin is megnyilvánult. Az orosz elnök szerint a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség határozata ellentétes az Olimpiai Chartával. A WADA-nak ugyanis az Orosz Olimpiai Bizottsággal szemben nincsen kifogása, így az országnak a nemzeti lobogó alatt kell szerepelnie. Vlagyimir Putyin beszélt arról is, hogy római jog óta bármely büntetésnek személyre szabottnak kell lennie, és abból kell kiindulnia, amit egy adott személy elkövetett. A büntetés nem lehet kollektív, és nem terjedhet ki olyan emberekre, akiknek az adott szabályszegéshez semmi közük nincs.

„A kollektív büntetésről hozott döntés az orosz elnök szerint politikai megfontolást feltételez, amelynek semmi köze a sport érdekeihez és az olimpiai mozgalomhoz”

Az Oroszország kizárásáról hozott döntés is rávilágít arra, hogy a sport világát eluralták az üzleti és politikai érdekek. Szó sincs arról, hogy felmentenénk a doppingoló orosz sportolókat és az ebben segítő sportvezetőket, de az is egyértelmű, hogy a botrány napirenden tartása a Moszkvára gyakorolt nyomás része. Nem véletlenül, hiszen a sport ma már kiemelt szerepet játszik egy ország megítélésében. A szocsi olimpia sikeréért ezért tett meg szó szerint mindent – mint látjuk, néha a megengedettnél többet is – Moszkva, és ezért próbálta meg a Nyugat lejáratni mind a téli olimpiát, mind pedig a 2018-as foci világbajnokságot. Az előbbinél ez részben sikerült, míg a második esetben egyáltalán nem.

„A közvélemény számára a sport már régen többet jelent, mint sport. Nemcsak a nemzeti büszkeséget erősíti, de a világrendszerek közötti harc része is”

Emellett a szórakoztató ipar egyik legfontosabb része, és így hatalmas üzlet, kiváló reklámhordozó, ezért aztán eluralta a pénz. S mivel az eredmények hajhászása nélkülözhetetlen a reklám és szponzori pénzek begyűjtéséhez, a teljesítmény fokozásába bevonták a kezdetben csak a sérülések ápolásában szerepet vállaló orvosokat. Beindult a „kokszolás”, ezzel együtt megindult a verseny a doppingolás ellenőrei és a gyártók között.

„A sportban megjelent hatalmas pénz és az eredménykényszer csúcsra járatja a doppingolást”

Országok tudtával és beleegyezésével folyik a tiltott szerek gyártása, használata. Orvosok, kémiai laborok sokasága próbál új, lehetőleg kimutathatatlan „csodaszert” előállítani. Csak azt ne gondolja senki, hogy a versenyzők maguk finanszírozzák ezeket a kutatásokat. De még a beszerzéseket sem. És nemcsak Oroszországban.

A politika belépésével pedig megjelent a lejáratás, ezzel a kettős mérce is. A dopping ellenes szigor a politikai diszkrimináció és harc eszköze lett. A WADA által a dopping listán szereplő gyógyszerek kivételes alkalmazására kiadott engedélyek listáján például 2016-ban például 398 amerikai, és csak 15 orosz sportoló szerepelt. Előbbiek között az a Simone Biles, aki 2013-as debütálása óta szerezett 24 világversenyen szerzett érmével uralja a női tornát. A Fancy Bears Hack Team azonban 2016-ban lebuktatta, hogy a koncentrációt segítő metilfenidátot szed, amelynek alkalmazását szigorúan orvosi felügyelethez kötik.

„De sorolhatnánk a példákat a 40 évesen is világbajnoki dobogós, többször doppingon ért és eltiltott Justin Gatlintól az erősen férfias kinézetű kínai női futóváltón át az „asztmás” norvég sífutókig”

A lényeg az, hogy egyesek mintha megúszhatnák a doppingolást.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.