//Olcsó lesz a Szputnyik-V
Laboratóriumi asszisztensek egy Oroszországból érkezett Szputnyik-V koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó táskát visznek 2020. november 11-én Budapesten Fotó:EUROPRESS/AFP/Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium #moszkvater

Olcsó lesz a Szputnyik-V

MEGOSZTÁS

Húsz dollárnál olcsóbb lesz az orosz Szputnyik-V vakcina. Az oltóanyagot három nagyvállalat gyártja párhuzamosan, de a kapacitások elégtelensége miatt a gyártásban az oroszok India, Dél-Korea, Brazília és Kína mellett hazánkkal is terveznek. Moszkva közben felajánlotta a svéd-brit AstraZeneca gyárnak, hogy a következő tesztelési szakaszban a vakcinájukat kombinálják a Szputnyik-V-tel.

Laboratóriumi asszisztensek egy Oroszországból érkezett Szputnyik-V koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó táskát visznek 2020. november 11-én Budapesten Fotó:EUROPRESS/AFP/Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium #moszkvater
Laboratóriumi asszisztensek egy Oroszországból érkezett Szputnyik-V koronavírus elleni oltóanyagot tartalmazó táskát visznek 2020. november 11-én Budapesten
Fotó:EUROPRESS/AFP/Magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium

Az amerikai vakcináknál olcsóbb, a brit oltóanyagnál viszont drágább lesz az orosz Szputnyik-V vakcina. A fejlesztést pénzelő állami szervezet szerint jövőre 500 millió ember beoltására elegendő adagot tudnak legyártani, külföldi partnerek segítségével. A Covid-19 elleni orosz oltóanyagot finanszírozó szervezet és a fejlesztők szerint

„az egy ember beoltásához szükséges két Szputnyik-V dózis ára külföldön 20 dollár alatt lesz, az orosz állampolgárok pedig ingyen kapják meg”

Az amerikai-német Pfizer-BioNTech vakcinája dózisonként 18 dollárba kerül, így nagyjából duplája az orosznak, ugyanakkor a szintén vektorvakcina technológiát alkalmazó AstraZeneca oltóanyagának adagja három dollárba kerül majd Európában.

Az oxfordi fejlesztésű, és az AstraZeneca által gyártandó vakcina azonban még nincs kész. Egy friss bejelentés szerint a nem elégséges hatékonyság miatt újabb klinikai tesztelésen kell átesnie. Mint az AstraZeneca vezérigazgatója, Pascal Sorio a Bloombergnek elmondta, az AZD1222 elnevezésű oltóanyag hatékonysága nem elégséges. A köztes eredmények azt mutatják, hogy fél adag bevitele esetén 90, míg egy hónapos különbséggel beadott két egész dózissal 62 százalékos. Az átlagos hatékonyság így 70 százalékos, miközben a Szputnyik-V és a Pfizer и BioNTech oltóanyagaié 95, az amerikai Modernáé pedig 94,5 százalék.

„Az orosz vakcina fejlesztői ezek után azt ajánlották, hogy az AstraZeneca vakcináját a hatékonyság növelése érdekében kombinálják a Szputnyik-V-tel”

Moszkva közben már a Szputnyik-V vakcina tanúsítását kérte a WHO-tól. Melita Vujovic, a WHO moszkvai képviselője a Rosszija 24 hírtelevíziónak kijelentette, hogy a Szputnyik-V kidolgozói átadták a WHO-nak a vakcina dokumentációját, a fejlesztők és az egészségügyi szervezet eljárás értékelő részlege között párbeszéd folyik. Német források szerint az oroszok az Európai Unióban az Európai Orvosi Kamaránál jegyeztetnék be a Szputnyik-V-t.

„Moszkva nemcsak a hatalmas biznisz, de a hazai járvány helyzet miatt is sietne a tömeges oltással”

Ezért Oroszország nemcsak a külvilággal van versenyben, de otthon is sürgősen be akarja indítani az oltási programot. Oroszországban ugyanis már napi 25 ezer körüli az új fertőzések száma, és egyre nagyobb az elhalálozás is. Moszkvában az elmúlt hónapban az előző, szeptemberi adatokhoz viszonyítva megnégyszereződött a CIVID-19-ben elhunytak száma. Jó hír eközben, hogy az orosz fővárosban Szergej Szobjanyin főpolgármester szerint a lakosok fele már megszerezte az immunitást.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.