„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Nyugati szómágia Münchenben

2023. febr. 21.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Erődemonstrációt tartott Münchenben a Nyugat. Szavakban legalábbis. Deklarálta, hogy a végsőkig kitart Ukrajna mellett, és minden áron megakadályozza Oroszország győzelmét, csak azt nem tudtuk meg, hogy miképp. Hogy az egység demonstrálását semmi se zavarja meg, félretették a vitás témákat, kizárták a fősodorral nem egyező gondolatokat. Oroszország és Irán hivatalos képviselőit pedig meg sem hívták. A konferencia így a párbeszéd helyett lényegében a Nyugat önerősítésének platformjává szűkült. A politikusok arról győzködték önmagukat és egymást, hogy a világnak ez a tömbje jó úton jár. Közben a világ felfokozott várakozásokkal kíséri a front fejleményeit és nagy bejelentést vár Putyintól.

„Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az igazán fontos kérdésekre Münchenben nem kaptunk választ, a hangzatos felszólalások a nyugati egységet, az Ukrajna mögötti kiállást üzenték, a szómágia azonban eltakarta a lényeget” #moszkvater

„Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az igazán fontos kérdésekre Münchenben nem kaptunk választ, a hangzatos felszólalások a nyugati egységet, az Ukrajna mögötti kiállást üzenték, a szómágia azonban eltakarta a lényeget”
Fotó:EUROPRESS/Odd ANDERSEN/AFP

A globális válságkezelés, ezen belül is az alapvetően a demokratikus és az autoriter rendszerek szembenállásának keretében értelmezett – de hogy illik ebbe a képbe akkor maga Ukrajna – orosz-ukrán háború állt az 59. alkalommal megrendezett Müncheni Biztonságpolitikai Konferencia középpontjában. A fórum célja egyértelműen Oroszország dühödt megbüntetése, további elszigetelése, és a nyugati egység felmutatása volt. Ennek jegyében vezénylő tábornokként Kamala Harris alelnök vezetésével felvonult a bajor fővárosban az amerikai képviselők mintegy harmada, és Olaf Scholztól az Európai Unió vezetőin, Emmanuel Macronon, Giorgia Melonin és Sanna Marinon át Rishi Sunakig az euroatlanti világ neves képviselőinek sora. A fórumra meg sem hívták az orosz vezetőket, de akár jelzés értékű is lehet, hogy nem képviseltette magát Magyarország, Görögország, Szlovákia, Törökország és Ciprus sem. Ott volt viszont Európa új barátja Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke, és még sokan mások.

„Nem sokat cifrázta a dolgokat, és a már megszokott moralizáló, a Nyugat felsőbbrendűségét hirdető hangnemben eegyenesen emberiesség elleni bűntettek elkövetésével vádolta meg Oroszországot Kamala Harris”

Az Egyesült Államok alelnöke arról beszélt, hogy Oroszország barbár és embertelen háborút folytat Ukrajna ellen, a nevében emberiesség elleni bűncselekményeket követnek el a megtámadott országban. Az Egyesült Államok kormányának nevében azt üzente a bűncselekmények elkövetőinek, feletteseiknek és bűntársaiknak, hogy felelősségre fogják vonni őket. Harris egyértelműsítette, hogy az Egyesült Államok addig tart ki Ukrajna mellett, ameddig csak szükséges és az idő nem Putyinnak dolgozik. Ezzel a kizárólag a nyugati kemény magot mozgósító fellépéssel az egységet próbálta Harris a már megszokott retorikával erősíteni, kiutat, megoldást azonban ő sem mutatott a háborúból. Mint ahogy a NATO hasonló hangnemben felszólaló főtitkára sem. Jens Stoltenberg szerint az orosz győzelem azt üzenné az autoriter vezetőknek, hogy erőszakkal elérhetik céljukat, ez pedig az egész világot veszélyesebbé, a NATO-t pedig sérülékennyé tenné. Ezért Ukrajna támogatása nemcsak helyes erkölcsileg, hanem a NATO érdekeit is szolgálja. Ebben a gondolatkörben maradt az Európai Bizottság elnöke is. Ursula von der Leyen megemlítette, hogy a szankciókat már a háború kitörése előtt előkészítették, beszélt a fegyver- és lőszerszállítmányok fokozásáról, és az európai hadiipar ösztönzéséről.

Felszólalt a konferencián a tavaly lemondott kínai külügyminiszter Vang Ji is, aki azonban a Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságában betöltött posztja révén továbbra is a kínai diplomácia első számú vezetőjének tekinthető.

„Vang Ji igazából nem mondott semmit. Jelenléte elsősorban azt demonstrálta, hogy Peking továbbra is figyel, sok mindennel nem ért egyet, de érdekelt a párbeszédben, és a globális hálózatok és játszmák megkerülhetetlen szereplője”

Ebben a szellemben Vang Ji a várakozásokkkal ellentétben nem terítette a lapjait, hanem az óvatos kínai politikát folytatva elmondta, hogy Kína olyan dokumentum előkészítésén dolgozik, ami hangsúlyozza Ukrajna területi integritását és szuverenitását, valamint azt is, hogy Kína elutasítja a nukleáris háborút és a hidegháborús mentalitást. Mint kijelentette, hogy Kína nem izzítja a tüzet, és a béke valamint a párbeszéd oldalán áll.

„A nyugati vezetők harciasan eltökéltek voltak a háború folytatása és Oroszország legyőzése mellett, a békéről azonban mintha elfeledkeztek volna. Idealista hozzáállásukat azzal demonstrálták, hogy az vágyott Oroszország szimbólumaiként meghívták a konferenciára Garri Kaszparovot és Mihail Hodorkovszkijt, naivitásukat pedig az új nürnbergi perről szóló mondatokkal. A fórum új vezetője, Angela Merkel egykori tanácsadója, a már vadászgépek Ukrajnába küldése mellett kiálló Christoph Heusgen közben kínosan ügyelt közben arra, hogy a nyugati egység bemutatását az Északi Áramlat felrobbantásának témája se zavarja meg”

Nem hiányozhatott a konferenciáról Soros György, aki ismét mert nagyot álmodni, és arról értekezett, hogy amennyiben Oroszország elveszíti a háborút Ukrajnában, akkor az az „orosz birodalom” felbomlásához vezethet. Ezt az optimizmust kissé beárnyékolta a frontok állásáról, a bahmuti helyzetről adott helyzetképe, valamint Ukrajna amerikai támogatásának korlátairól elejtett mondata.

„Végül aztán a közönségét megnyugtatandó kitért arra, hogy idővel Kínában is egy rendszerváltásra vagy forradalomra számít. Tehát annak ellenére minden szép lesz, hogy a történelem vége azért elmaradt”

A brit miniszterelnök arról beszélt, hogy a NATO-szabványoknak megfelelő védelmi kapacitásokat és biztonsági garanciákat kell nyújtani Ukrajnának a jövőbeni orosz támadások elrettentése végett. Rishi Sunak szerint Ukrajnát magasan fejlett, NATO-normáknak megfelelő védelmi kapacitásokkal is fel kell szerelni, és meg kell mutatni azt is, hogy a Nyugat Ukrajna mellett marad, újból és újból kész és képes segíteni az ukránokat országuk megvédésében.

Olaf Scholz és Emmanuel Macron is kiállt Ukrajna mellett, ám ők is a háború elhúzódására figyelmeztettek.  Miközben külügyminisztere, Annalena Baerbock ezúttal is csak a róla szóló mémek sorát gyarapította – a német kancellár kiemelte, hogy folytatni kell Ukrajna támogatását fegyverekkel, „amíg csak szükséges”, ugyanakkor meg kell őrizni az egyensúlyt Ukrajna lehető legnagyobb mértékű támogatása és a háború „nem szándékolt kiszélesedésének” elkerülése között. Ukrajna támogatása szerinte azt szolgálja, hogy Vlagyimir Putyin minél gyorsabban belássa, „imperialista” törekvései nem járnak sikerrel.

A még mindig a leginkáb realista, a földön járó, ám a kötelező köröket azért ő is megtevő francia elnök ennek kapcsán azt hangsúlyozta, hogy az Ukrajna mellett kiálló országok hitelességének érdekében készen kell állni egy elhúzódó konfliktusra. Még nincs itt szerinte a párbeszéd ideje, de nyitva kell hagyni a lehetőséget a tárgyalásokra Oroszországgal. Egyelőre arra kell törekedni, hogy Ukrajna képessé váljon a saját feltételeinek megfelelő körülményeket teremteni a békekötéshez. Ő is eltökélt amellett, hogy Oroszország nem zárhatja győzelemmel a háborút, és várja a sikeres ukrán ellentámadást.

„Senki nem mondta ki, de a beszédekből érezhető volt, hogy ennek elmaradása lehűtheti a nyugatiak támogatási kedvét”

Münchenben a kincstári optimizmus uralkodott, egyéb jelekből, a sajtó érezhetően pesszimistább hangneméből azonban kiolvasható, hogy valójában a nyugati politikusok többsége sem nagyon bízik az ukránok győzelmében. Látszik ez a fegyverszállításokból is, hiszen annak ritmusa és mennyisége nincs összhangban a front alakulásával. Mintha a Nyugat arra várna, hogy hová fut ki a várt orosz offenzíva. Ha úgy látják, hogy az orosz erők meggyengíthetőkm akkor fokozzák a támogatását, ellenkező esetben azonban az egyre többször felbukkanó kompromisszumok, az akár területvesztés árán megkötött tűzszünet felé terelhetik Kijevet.

„Összegzésképpen elmondhatjuk, hogy az igazán fontos kérdésekre Münchenben nem kaptunk választ, ment a szájkarate, a hangzatos felszólalások a nyugati egységet, az Ukrajna mögötti kiállást üzenték, a szómágia azonban eltakarta a lényeget”

A nagy eltökéltség rögtön más fénytörésben mutatkozik ugyanis meg akkor, amikor a német vezetők azon bosszankodnak, hogy a 31 felajánlott Leopard 2A6-osból csak 17 jön össze, a nemrég még a harckocsik szállítása mellett nagy garral kiállók három hét alatt elpárologtak, és csak Németország és Portugália ad ténylegesen a modernebb technikából Ukrajnának. Helyette átadják – de ezt is erősen korlátozott számban – a hidegháborús, a T-72-esnek megfelelő, évtizedek óta raktárakban porosodó Leopard 1-eseket, persze csak a felújítás után. Amerika is csak egy év múlva küldö azt a kevesebb mint két tucatnyi Abramst, a britek kudarcos Challenger 2-eseivel meg nem mennek sokra az ukránok. Az is kihallatszott a nagy ívű felszólalások mondatai között, hogy a nyugatiak rájöttek, nincs igazán miből adniuk, hiszen a saját védelmi képességeik vannak már veszélyben.

„Jó példa erre a kettősségre, a szép szavak, az elkötelezettség mögötti valóságra a brit kormányfő beszéde. Rishi Sunak az Ukrajnának szánt fegyverszállítások megduplázására szólított fel, miközben a brit hadseregről kiderült, hogy siralmas állapotban van. De említhetném a litvánokat is, akik a lengyelek mellett a leghangosabban szólítottak fel mindenkit Leopardjaik átadására, nekik azonban a többi balto országgal egyetemben egyetlen harckocsijuk sincs”

A látványos és határozott amerikai törekvések ellenére sem egyértelmű tehát, hogy meddig tartható fenn Ukrajna támogatásának kérdésében a NATO egysége. Hogy bírják a védelmi kiadások növelését az európaiak? Hogyan hozható össze saját hadseregeik elmaradt modernizációjának felgyorsítása Ukrajna megsegítésével?

„De legalább ilyen fontos kérdés, hogy mikor fedi fel a lapjait Kína?”

Több jelből ítélve ugyanis Peking részéről várható egy Oroszország melletti határozottabb kiállás. A müncheni konferencia idején például Dél-Afrika közös hadgyakorlatot készít elő Kínával és Oroszországgal. Pekingben járt az iráni elnök, és az említett Vang Ji München után – egyébként budapesti megállóval – Moszkvába utazik. Az orosz fővárosba látogat a jövő hónapban az iráni külügyminiszter is. Mintha formálódna egy szorosabb orosz-kínai-iráni együttműködés, amely újabb lökést adhat az úgynevezett globális Dél vagy a nem nyugati világ felgyorsult önszerveződésének.

„S ha már a geopolitikai aktivizálódásnál tartunk, a háború kitörésének évfordulójához közeledve Putyin is bejelentheti egy CCCP 2.0, valamiféle unió létrejöttét a posztszovjet térségben”

Legalábbis ezt olvassák ki egyes szakértők abból, hogy Alekszandr Lukasenko után a napokban Moszkvába várják többek között az abház és a dél-oszét elnököt is. Ukrajna közben az évfordulón nagy oroszellenes demonstrációra készül. S nem feledkezzünk el arról sem, hogy a fronton is megerősödött egy ideje már az aktivitás, és mind az orosz, mind pedig az ukrán fél nagyszabású offenzívára készül.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Jól jellemzi ez az írás a Nyugat kettősségét, hiteltelenségét.

    Mert mit mondtak 56′-ban? A Szabad Eurőpa rádió teli torokból harsogta a forradalom napjaiban, hogy tartsatok ki, jövünk! Na és honnan üzenték? Hát persze, hogy Münchenből! Ment a hülyítés, mikor meg a népet már nem érdekelte a hordószónoki képesség, szaros hurka megvette, és láss csodát, bezárta és megszüntette a magyar adást.
    Az megint csak elgondolkodtató, hogy ennek a médiának a fenntartása az USA adófizetői sarcolása árán működött.

    Na, de félre az anekdótákkal, az egész Nyugat belülről rohad, botrány botrány hátán, a bukás kódolva van, – ez nem vágyálom – akárhogy is nézzük.

  2. A nyugat egységes maradt és kitart Ukrajna hosszú távú támogatása mellett, valamint Kína is kitart Ukrajna szuverenitása és területi egysége mellett. Ezek hangzottak el tényszerűen, idézhetően, ezek az ő szavaik, ezt képviselték a konferencián, ez saját álláspontjuk.

    És van az inverz párhuzamos valóság, ahol minden fordítva van. A nyugat szétesőben van, magára hagyja Ukrajnát, Kína csatlakozik Putyin dicsőséges hadjáratához. Ezek nem hangzottak el, nem idézhetőek, nem az ő szavaik, nem az ő álláspontjuk.

    Ez a sértődött orosz propaganda vágyvezérelt képzelgése, amivel pont az ellentétét képzeli bele abba ami ott tényszerűen történt.

  3. Sajnos, véleményem szerint, ez a “konferencia” egy felesleges szájdiaré-fórummá silányult, ami nem meglepő, hiszen az ún. “Nyugat” soha nem volt a megbízhatóság, kiszámíthatóság szimbóluma… Már meg sem kérdezem, hogy mi keresnivalója volt ott Sorosnak, aki mindenbe, mindenhol beleszól, ahol csak tud… Nem tudom, hogy a spekulánszseni olvasta-e A. Hitler “Mein Kampf”-ját, de nagy összecsengés van a között, amit az amerikai “éceszgéber” és a néhai “Führer” írt a közép-és kelet-európai népeknek szánt sorsot illetően…. Nem mellesleg, München már inkább negatív szimbólummá vált, pont történelmi szempontból. Csak dátumokat írok: 1923., 1938., 1972.,… Ami magát az orosz-ukrán háborút illeti, ahogy azt korábban már jeleztem, egyre inkább a spanyol polgárháború mintázatát kezdi felölteni, és minden szómágia ellenére egy, az átlagemberek által egyáltalán nem kívánt világháború föpróbájává kezd átalakulni…

  4. Kedves Rácz Gábor!

    ” szájdiaré-fórum ” Zseniális és teljesen találó megjelölés.
    Az egész olyan Békeharc reloaded áporodott szagot áraszt, természetesen a szájkaratés bátor perchuszárok
    kórusa sem maradhat el.

    Amúgy Kína az ég egy adta világon semmit nem mondott, vagy ha mégis csupán azt, hogy jelenleg nem érdekli és
    kivár.

  5. Ráadásul a német külügyminiszter 360 fokos(!) fordulatot vár el Putyintól.
    Amúgy szép szavakban sohasem volt hiány. Főképp, ha az összefogásról van szó, mert akkor mindenki a másiktól várja, hogy összefogjon..

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK