„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Norma lett a kettős mérce

2020. júl. 25.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A modern, a kommunikációra épülő politikában már nyoma sincs a programoknak, csak a hangerő számít. De legtöbbször a kommunikáció is csalóka és álszent, így aztán csak az érdeket érdemes figyelni.

„Miközben tehát az ukrán elnök a nyilvánosság előtt „orosz vért ivott reggelire”, Putyinnal nagyon is szívélyesen elcsevegett" Választási kampányplakát Kijevben 2019-ben #moszkvater

„Miközben tehát az ukrán elnök a nyilvánosság előtt „orosz vért ivott reggelire”, Putyinnal nagyon is szívélyesen elcsevegett” Választási kampányplakát Kijevben 2019-ben
Fotó:EUROPRESS/Stringer/Sputnik

Nevezhetnek régimódinak, lehet, hogy túlságosan konzervatív módon látom a modern politikai folyamatokat, de én még emlékszek azokra az időkre, amikor egy politikus számára kínos volt és akár a karrierje végével is fenyegetett, ha hazugságon vagy kettős mérce alkalmazásán kapták. Ma ez már senkit sem érdekel. A társadalom ma már pozitívan viszonyul a józan ésszel normálisnak nem nevezhető kijelentésekhez is, ha azok elég harsányak. Sokszor elég az üdvösséghez, ha érvelés helyett valaki elég hangosan nyilatkoztat ki. Sajnos, a modern politikusok kénytelen a legkevésbé képzett társadalmi rétegek, a tömeg igényeihez igazítani a politikai kommunikációjukat. Egyszerűen ezt a hozzáállást igazolják vissza a választások.

„A közelmúlt politikai leleplezéseit és paradox helyzeteit tekintve a képzeletbeli dobogó legfelső fokát ismét csak az ukrán politikusok foglalják el”

Közzétették a volt elnök, Petro Porosenko telefonbeszélgetéseinek újabb kazettáit. Ezúttal a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Joe Biden akkori amerikai alelnökkel folytatott megbeszéléseivel ismerkedhetett meg a nagyérdemű. S bizony, a publikumot megdöbbenthette az a baráti, mondhatnám hízelgő hangnem, amellyel Porosenko az orosz elnökhöz fordult. Ne felejtsük el, hogy a beszélgetésre már az ukrán hadsereg Debalcevónál elszenvedett súlyos veresége, és az ukrán elnök nyilvánosság előtt Oroszországgal szemben elhangzott gyűlölködő, ellenséges kijelentései után került sor. Miközben tehát az ukrán elnök a nyilvánosság előtt „orosz vért ivott reggelire”, Putyinnal nagyon is szívélyesen elcsevegett. Ennyit a bátorságról és a nyíltságról.

„Nem kevésbé érdekes Porosenko ukrán szempontból az előzőnél is megalázóbb beszélgetése Bidennel”

Az amerikai vezető látványosan a szőnyeg szélére állította Porosenkót, amiért Kijev diverzánsokat küldött a Krímbe. Az amerikai felhorkanás állítólag azzal volt magyarázható, hogy az ukrán kaland szembe ment Washington és Moszkva Krímről szóló titkos megállapodásával. Hallgatva a felvételt, szegény ukránok rádöbbenhettek arra, hogy a Fehér Ház hogyan is üzletel az ő érdekeik kárára. Ha a hivatalos kommunikációra figyeltek, ezt biztosan nem tételezték fel. De megdöbbentő az is, hogy senkit sem zavart az a tény, hogy Kijev terrorista csoportot dobott át a Krímbe. S ha az orosz elhárítás nem leplezi le időben a diverzánsokat, a tervezett terrorakció sokak életébe került volna. Érdemes tehát ezeket a felvételeket olyan füllel hallgatni, hogy kihalljuk belőlük a demokratikus értékekkel, az élet védelmével, a függetlenséggel dobálózó politikusok álszent voltát.

„Ugyancsak tanulságos volt Orbán Viktornak a belarusz elnökválasztási kampány nyitányakor megejtett minszki látogatása”

A diplomáciai gyakorlatban az ilyen választás előtti vizitek minden esetben az adott vezető támogatását hivatottak demonstrálni. S miközben Budapest látványosan kiállt Alekszandr Lukasenko mellett, sőt a Belarusszal szemben még érvényben lévő szankciók feloldására szólított fel, az Egyesült Államok és Nagy-Britannia minszki nagykövetsége közös közleményben fejezték ki aggodalmukat a békés tüntetők letartóztatása miatt. Sőt, az Európai Parlament jelentéstevője, a litván Petras Austrevicius június 8-án azzal a kéréssel fordult Josep Borellhez, az Európai Bizottság  kül- és biztonságpolitikai főképviselőjéhez, hogy terjesszék ki a szankciókat azokra a belarusz személyekre, akik felelősek az emberi jogok megsértéséért. Azért ennek kapcsán csendesen jegyezzük meg, hogy mindeközben persze Európa leválasztaná Oroszországról Belaruszt, Amerika pedig olajat szállít a Moszkvával az áron vitatkozó Lukasenkónak.

„Hogy megértsük, miért kötelezte el magát Budapest ennyire Lukasenko mellett, látni kell, hogy a belarusz helyzetet a Nyugat sem keménykedéssel, sem pedig édesgetéssel nem tudja gyökeresen megváltoztatni”

Mint a napokban is láthattuk, Lukasenko kész mindent megtenni azért, hogy a hatalomban maradjon. S tegyük hozzá ehhez, hogy esze ágában sincs a nyugati tanácsokat követve megreformálni az országot. Belarusz egyelőre erősen Oroszországtól függ. Moszkva 2000 óta több mint 100 milliárd dollárral támogatta a belarusz gazdaságot. Ebből következik, hogy egy nyugati fordulat esetén az enélkül is komoly problémákkal küszködő Európának kellene átvállalnia ezt a terhet. Orbán Viktor azonban jól látja a nyugati országok Belarusszal szembeni következetlenségét. Így logikusan gazdasági előnyöket remél a Minszk melletti kiállástól. Az előnyös üzletek érdekében a magyar kormányfő még a „Bátyka” mellett is kész volt látványosan demonstrálni. Ezt nevezik ma eufemisztikusan pragmatizmusnak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Németország új világháborút erőltet

    2026. nov. 12.
    Az írás a német Hintergrund folyóirat novemberi számában jelent meg „Ki eszkalálja a német-orosz kapcsolatokat?” címmel. Tartalmának aktuali...

    Az egyéni terrortól a bolsevikok elleni államcsínyig

    Az 1917. november hetediki petrográdi eseményeket sokáig forradalomként ünnepelték nálunk, mostanában pedig puccsként emlegetik. Az igazság ...

    Titkos katonai börtönök Ukrajnában

    2026. nov. 9.
    Katonai „börtönre” bukkantak Kijev közelében, ahol dezertált katonákat tartottak fogva és kínoztak. A kiszivárgott hírek szerint egy férfi g...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater