„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Női bájak, tiltott mozdulatok, meglepő tények

2025. aug. 12.
#moszkvater

MEGOSZTÁS

A torna az egyik leglátványosabb sportág. A torna szerelmesei – s mások is – csodálattal nézik az elképesztő gyakorlatokat. Hihetetlen ugrásokat, forgásokat látunk, de azt már kevésbé, hogy mennyi munka fekszik egy-egy gyakorlatban. Micsoda elszántság kell ahhoz, hogy minden nap eddzenek, lemondjanak a bőséges étkezésről, szabadidejüket ne a kedvük szerint töltsék. A női tornászok manapság szinte még gyerekek. A követelmény magas, ahogy a sérülés veszély is. Ezért aztán több olyan elemet betiltottak – még többet nem -, amelyek komoly egészség károsodást okozhatnak. A női torna alakulása Latinyinától Korbuton, Muhinán és Comaneci-en át Bilesig.

Kovács Eleonóra írása a #moszkvater.com számára

„Nadia Comăneci 14 évesen nyert három aranyat az 1976-os montreali olimpián, és érte el először a maximális, 10-es pontszámot. Nemcsak a tökéletes pontszám, de a valaha volt legfiatalabb olimpiai bajnoki cím is a román világklasszis nevéhez fűződik” #moszkvater

„Nadia Comăneci 14 évesen nyert három aranyat az 1976-os montreali olimpián, és érte el először a maximális, 10-es pontszámot. Nemcsak a tökéletes pontszám, de a valaha volt legfiatalabb olimpiai bajnoki cím is a román világklasszis nevéhez fűződik”
Fotó:EUROPRESS/EPU/AFP

A női tornasportban eredetileg a mozdulatok szépsége, a könnyed mozgás, a harmónia dominált, aztán más sportághoz hasonlóan az elmúlt évtizedekben egyfajta paradigmaváltás történt. Berobbantak a fiatal tornászlányok, a harmónia helyett a boszorkányos ügyesség, a mozgás és a fizika határainak feszegetése került előtérbe. Emlékezzünk azokra a nagy magyar tornász nőkre, olimpikonokra, mint Korondi Margit (1952, Helsinki, bronzérem), Keleti Ágnes (1956, Melbourne, ezüst), az összetett csapatversenyben az 1936-os berlini, az 1948-as londoni, az 1952-es helsinki, az 1956-os melbourni és az 1972-es müncheni olimpiákon érmeket nyerő csapatok tagjaira. Vagy a korábbi first ladyre, (Schmittné) Makrai Katalinra, aki az 1975-ben indult TV torna műsorában mozgatta meg esténként az országot.

„Münchenben már a 17 éves Olga Korbut is versenyzett, a gyakorlataira azonban nem a nőies megjelenés miatt figyelt fel a világ. Nem így a 20 éves Ljudmila Turiscseva esetében, aki egy letűnő generáció képviseletében még nőies idomokkal tudott nyerni”

Ezt követően egyre fiatalabb tornásznők léptek dobogóra. Az alacsony testsúly és magasság ugyanis előnyös például a gerendán vagy a felemás korláton. Nem mellékes az sem, hogy a test a 15-20 éveseknél a legrugalmasabb, a leghajlékonyabb. Természetesen az edzéseknek köszönhetően is, hiszen a későbbi olimpikonok 5-6 éves kortól vagy még előbb kezdik a tornát. Mégis a legdöntőbb a fiatal sportolók lelki, mentális alkalmazkodó képessége. Jobban képesek elviselni az ismétlődő mozdulatokat, a felfokozott izgalmat és az edzőnek sem mernek ellentmondani. Utóbbi lett a veszte a nagyszerű Jelena Muhinának is.

„A fiatalok nem érzik még a veszélyt, könnyebb őket rávenni olyan mozdulatokra, amit egy 25-30 éves tornász valószínűleg már nem tenne meg”

Ha a tornász nők életkorát nézzük, érdekes adatokat kapunk. A legalacsonyabb átlagos életkorral – 15 és fél év – az egyéni összetett döntőben az 1976-os olimpián találkozhatunk. Aztán az 1984-es játékokon ez már 16 év, majd 1996-ban 16 és fél év volt. De 2012-ben már 18, 2021-ben és 2024-ben 22 év volt az átlagos életkor. Egyszóval a 2010-es évektől a hölgy tornászok már nem 14-16 évesek, nem serdülő, kamaszodó lányok, hanem újra fiatal nők.

„Münchenben már a 17 éves Olga Korbut is versenyzett, a gyakorlataira azonban nem a nőies megjelenés miatt figyelt fel a világ. Nem így a 20 éves Ljudmila Turiscseva esetében, aki egy letűnő generáció képviseletében még nőies idomokkal tudott nyerni” #moszkvater

„Münchenben már a 17 éves Olga Korbut is versenyzett, a gyakorlataira azonban nem a nőies megjelenés miatt figyelt fel a világ. Nem így a 20 éves Ljudmila Turiscseva esetében, aki egy letűnő generáció képviseletében még nőies idomokkal tudott nyerni”
Fotó:EUROPRESS/AFP

Már csak azért is, mert a FIG (Nemzetközi Tornaszövetség) meghatározta a minimális életkort a felnőttek versenyében. Ilyen korlátozás 1971 előtt még nem volt, így 13-14 évesek, kislányok is versenyezhettek. 1971-ben 14 év, 1981-ben 15, 1997-ben pedig 16 év volt a minimális életkor, amit abban az évben kellett betölteni, amikor a verseny zajlott.

„Nadia Comăneci 14 évesen nyert három aranyat az 1976-os montreali olimpián, és érte el először a maximális, 10-es pontszámot. Nemcsak a tökéletes pontszám, de a valaha volt legfiatalabb olimpiai bajnoki cím is a román világklasszis nevéhez fűződik”

Dominique Moceanu az amerikaiak aranyérmes csapatának tagjaként 15 évesen lett olimpiai bajnok 1996-ban Atlantában, ezt követően pedig 16 évre emelték a minimális életkor határát. Igen ám, de ismerve a sportban rejlő anomáliákat, nem csak a dopping használat – még emlékszünk a „bajszos, basszus hangú, szekrény méretű” NDK-s úszólányokra, újabban Imane Helif és más sportolók genetikai eltérésére –, hanem az életkor meghamisítása is javíthatta egy-egy megszerezhető érem esélyét.

„Sydneyben 2000-ben a kínai csapat tagja volt az a Dong Fangxiao, aki mindössze 14 éves volt. Az olimpiai bronzérmet csak 10 évvel később vonták vissza, és kapta meg az amerikai csapat a harmadik helyezést, mert a versenyző életkorát meghamisították”

A pekingi olimpián (2008) a szintén kínai He Kexin és más tornászok is gyanúba kerültek amiatt, hogy hamis születési időpontot adtak meg. Az érmeket nem vonták vissza annak ellenére, hogy valószínűleg 14 év körüliek lehettek a lányok. Ide tartozik az is, hogy főként a keleti blokkban (Románia, Szovjetunió) és Ázsiában voltak olyan versenyzők, akikről sejteni lehetett, hogy fiatalabbak az engedélyezettnél, de nem tudták bizonyítani a szervezők a csalás tényét. Ha keresünk a legnagyobb videómegosztó csatornán felvételeket, a napnál is világosabb, hogy a fiatal versenyző nem lehetett 16 éves.

Visszatérve az olimpián helyezést elért fiatal tornász lányokra, az említettek mellett a román – akkor 145 centiméter magas és 38 kilós – Daniela Silivaș 16 évesen nyert 3 aranyat, 2 ezüstöt és egy bronzérmet. A montreali világbajnokságon születési éveként 1970-et tüntették, Silivaș azonban valójában mindössze 13 éves volt, érmeit azonban nem vették el.

„Minden esetre 2002-ben Silivas minden idők legfiatalabb tornász nőjeként került az International Gymnastics Hall of Fame-be. Pályafutása során hétszer kapott 10-es pontszámot az olimpiákon. A 10-es pontszámot egyébként még Mary Lou Retton kapta meg két olimpián is”

A csapattársát, Vitalij Scserbót később erőszakkal megvádoló Tatjana Gucu 15 éves volt, amikor Barcelonában (1988) egyéni összetettben aranyat nyert. Olga Korbut 17 évesen, 1972-ben indult először olimpián, hiszen a 13 éves életkor meglehetősen alacsony lett volna a világjátékokon. Korbut egyébként azzal is beírta magát a sporttörténelembe, hogy a felemás korláton felállt és onnan indította a szaltót. A Korbut flip mára tiltott elem lett, ez volt az első betiltott mozdulatsor a tornasport történetében. Ha hazai vizekre evezünk, mindenkinek Ónodi Henrietta jut eszébe, aki 18 évesen lett olimpiai bajnok és ezüstérmes Barcelonában.

Ahogy láttuk, vannak olyan országok, amelyeket joggal nevezhetünk torna nagyhatalomnak. Az 1952-es viadaltól kezdve a Szovjetunióból került ki a legtöbb olimpiai érmes versenyző, ám Romániának sem volt oka szégyenre, és az NDK valamint Csehszlovákia is beleszólt az érmek elosztásába. Itt kell szólnunk Larissza Latinyináról, aki 18 érmet, ebből 9 aranyérmet szerzett az olimpiákon, ezzel 2012-ig, Michael Phelps feltűnéséig a legtöbb aranyérmet nyert sportoló volt.

„Latinyina minden idők legsikeresebb tornásza. Bár nem olimpiai érem, de egyik első helyezését öthónapos terhesen érte el az 1958-as moszkvai világbajnokságon”

Ha már annyit beszéltünk az életkorról, nem mehetünk el Okszana Csuszovityina karrierje mellett. A FÁK, majd Németország színeiben is induló Csuszovityina nyolc olimpián vett részt, az utolsón, a tokiói versenyen már 46 éves volt. Csendben jegyezzük meg, hogy az ott résztvevők még meg sem születtek, amikor Csuszovityina már olimpián indult. Csuszovityina indulni akart a párizsi olimpián is, de egy sérülés miatt nem tehette meg.

„Latinyina minden idők legsikeresebb tornásza. Bár nem olimpiai érem, de egyik első helyezését öthónapos terhesen érte el az 1958-as moszkvai világbajnokságon” #moszkvater

„Latinyina minden idők legsikeresebb tornásza. Bár nem olimpiai érem, de egyik első helyezését öthónapos terhesen érte el az 1958-as moszkvai világbajnokságon”
Fotó:EUROPRESS/AFP

A torna nagyhatalmak körébe újabb és újabb országok léptek be. A kínai csapat 1984-ben nyert érmet – egy bronzot – először, és azóta is gyakran állhattak a dobogón. Az Egyesült Államok szintén az 1984-es olimpia óta ér el helyezéseket, legismertebb versenyzőjük a 146 cm magas Simone Biles, aki hatszoros olimpiai aranyérmes, nem mellesleg több elem „névadója”. Ő az a tornász, aki nem a megszokott testalkatú.

„De ha követték az olimpiákat, az amerikaiak kapcsán más is emlékeztetett az egykori román sikerekre”

Az amerikai tornászok egy részét, mint Mary Lou Rettont és Julianne McNamarát az Károlyi Béla edzette, aki korábban például Comăneci-et is. Károlyi Béla Amerikában is sikeres edző lett, a módszereivel azonban sokan nem értettek egyet, leginkább a versenyzők. Az edző egyébként egy szép gesztus miatt is a figyelem középpontjába került. A sérült Kerry Strugot ugyanis az ölében vitte Károlyi a dobogóra, hogy Strug átvehesse az érmet.

„Említettük már, hogy a tornasport – s persze néhány más sportág is – nem veszélytelen üzem. A legjobb példa erre Jelena Muhina esete, aki az 1980-as olimpiára készülve eltörte a lábát, ám a még nem gyógyult sérülése ellenére edzője nyomására elkezdett edzeni. Egy edzésen a Thomas szaltó nem sikerült neki, és örökre tolószékben maradt”

Jelena, 46 évesen hunyt el a nyaktörése okozta szövődmények miatt. A Thomas szaltót – mely a szaltó után nem lábra érkezés, hanem a test felső részére és onnan gurul át a versenyző – betiltották. Mint már említettük, szintén tiltott többek között a Korbut flip. de a férfi tornában is találhatunk olyan mozdulat sorokat, amelyek nem megengedettek, a junior versenyzők számára pedig még több a tiltott elem.

A női tornászok szépsége, a jó értelemben vett akrobatikus mozgások, mozdulatok tökéletessége a női tornát valahol kiemeli a sportágak sorából, ám mint a fentiekből is kiderül, árnyoldala is van ennek a gyönyörű sportnak.

MEGOSZTÁS

#moszkvater

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Alina Kabajeváról nem szólt a cikk, pedig először Portugáliában nyert fontos nemzetközi versenyt az orosz női tornászválogatott legfiatalabb tagjaként tizenöt éves korában, majd épp nálunk, Budapesten lett tornász Európa bajnok tizenhat évesen 1999-ben, és világbajnok Osakában ugyanabban az évben. Igaz, egy kisebb hiba miatt csak ezüstöt szerzett az olimpián rá egy évre Sidney-ben, viszont volt még pár nagy dobása azt követően.

    Például amikor 2014-ben a szocsi téli olimpia nyitó ünnepségén nyári tornászként utolsó előtti váltóként futott be a fáklyával a stadionba, hogy Tretyjaknak, a sokszoros olimpiai bajnok hokikapusnak, meg egy hasonlóan prominens jégtáncosnő társának átadja, és azok az olimpiai lángot meggyújthassák vele.

    Rossz nyelvek azt beszélik, hogy Kabajevának Putyin intézte a közfigyelmet érdemlő fáklyás váltófutást, meg sok minden mást, például képviselői helyet az orosz Dumában, viszont aki Oroszországban nyilvánosan a szájára meri venni a reprezentatív külsejű hölgyet annak annyi. Úgyhogy én is csak a körmömet reszelgetem, és hülyeséget írok közben, viszont úgy tűnik, a cikk nálam bölcsebb, a portál még ki szeretné húzni egy darabig, hogy évek múlva még bölcsebb lehessen.

    • A cikk nrm sz RSGrol szolt.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Szimonjan öröksége

2025. nov. 29.
Az 1970-es években az örmény Ararat Jereván lett a Szovjetunió első „kívülről jött” bajnoka. Ma, fél évszázaddal később a diaszpórabeli játé...

Versenyek a dopping tilalma nélkül

2025. nov. 20.
Egyre több tőkeerős befektető figyelme irányul olyan, nagy nemzetközi érdeklődést kiváltó sportversenyek szervezése iránt, amely reményeik s...

Zozulja, a szabadszájú ukrán hazafi

2025. júl. 30.
Roman Zozulja azon ritka sportolók egyike, akik hevesen hangoztatták a politikai véleményüket, és ez befolyásolta pályafutásukat. A Kijevben...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK