„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Érthető módon a külpolitika, a biztonság és a gazdasági, szociális kérdések mellett az ukrán faktor jelen van a belpolitikai életben, így a május 18-án sorra kerülő lengyel elnökválasztás kampányában is”
Fotó:EUROPRESS/Sergei GAPON/AFP
Egyre látványosabb az ukrán menekültekkel és a több mint három éve tartó háborúval kapcsolatos ellenérzés az internet lengyel szektorában. A Res Futura szociológiai intézet március hónapra vonatkozó kutatása alapján a menekültekkel, valamint az ukrán hatalommal szembeni kritikus bejegyzések száma elérte a 325 milliót. Látványosan megnőtt (a kommentek 32 százaléka) a lengyel hadsereg katonai támogatásával szembeni bejegyzések aránya. Feltűnően sok helyen (46 százalék) feltűnik a lengyelekkel szemben a második világháború idején ukrán részről elkövetett volínyi mészárlás témája
„Egyre több szociológiai kutatás foglalkozik az Ukrajnához viszonyulás kérdésével. Így a Radio ZET által még februárban készíttetett felmérés szerint a lengyelek 57 százaléka támogatja, hogy Kijev törekedjen a békemegállapodásra Moszkvával. Az ellenkező véleményen a megkérdezettek 30 százaléka volt”
A kutatók fokozott érdeklődését magyarázza maga a szomszédban dúló háború mellett az országban lévő mintegy egymillió menekült. A háborúba amúgy is belefáradt lakosság hangulatát tovább rontják az olyan nagy nyilvánosságot kapott esetek, mint a munkaadóját felgyújtó 34 éves ukrán munkás története, a járókelőket zaklató ukránokról megjelent hírek, vagy az utcai kamerákba folyamatosan a középső ujját mutató ukrán tinédzser kiutasítása. Az ukránokkal szembeni elégedetlenség növekedésének emellett gazdasági, szociális okai is vannak. A gazdák tiltakozása végig kísérte a 2024-es évet, és a mezőgazdaságban dolgozók hangulatát nem javítja, hogy az Európai Unió szintjén a kérdés máig nem rendezett. De sok lengyelt irritál az is, hogy a sokáig lenézett, szegény rokonnak tartott keleti szomszédból érkezettek nem egyszer a gazdagságukkal kérkednek, ráadásul nem mindenki akar közülük dolgozni.
„Érthető módon a külpolitika, a biztonság és a gazdasági, szociális kérdések mellett az ukrán faktor jelen van a belpolitikai életben, így a május 18-án sorra kerülő lengyel elnökválasztás kampányában is”
A választás favoritja a 13 induló közül a fő kormánykoalíciós erő, a Polgári Koalíció jelöltje, Varsó jelenlegi polgármestere Rafal Trzaskowski. A népszerűségben őt követi a legnagyobb ellenzéki erő, a Jog és Igazságosság támogatásával induló Karol Nawrocki, az eddigi felmérésekben a harmadik helyen szerepel – több elemző szerint azonban ő lehet a második körben Trzaskowski ellenfele – az ellenzéki Konföderációt képviselő Slawomir Mentzen, de indul például a Lengyelország 2050 támogatásával Szymon Holownia alsóházi elnök is. Nawrocki többször is arról beszélt, hogy mélyen csalódott Volodimir Zelenszkijben, utalt rá, hogy a rengeteg segítségért cserébe Varsó semmit sem kapott, és ez nem partneri magatartás. Mentzen keményen fellépett a lengyel katonák Ukrajnába küldése ellen, Lvivbe látogatva pedig egy Sztyepan Bandera szobrának közelében készített videót tett közzé, amelyben terroristának nevezte a második világháborús ukrán nacionalista vezért, és bírálta Kijevet, amiért egy bűnözőt dicsőít.
„A kampányban sok kritika éri a kormányt azért, mert ahelyett, hogy kiutat keresne a menekültek nagy száma miatt egyre nehezebb szociális helyzetből, kizárólag a választásra koncentrál. Hibának tartják azt is, hogy Radoslaw Sikorski külügyminiszterrel az élen Tuskék Donald Trumppal szemben léptek fel”
Feltehetően ezzel is magyarázható, hogy az elnökjelölti címért is versenybe szállt Sikorskival szemben az e kérdésben visszafogott Trzaskowski 75 százalékot kapott. De a külügyminiszter esélyeit tovább rontotta a kijevi rendszer renoméjának megkopása. A lengyelek egyre nagyobb részének egyszerűen elege lett abból, hogy etesse az Ukrajnából érkezetteket. Közben egyre több cikk bírálja Zelenszkijt. A lengyelek közül mind többen gondolják azt, hogy a háború folytatódása semmilyen haszonnal nem jár, és már nem előnyös Varsónak. Tartanak a konfliktus eszkalációjától, amely menekültek újabb hullámát indítaná el, ez pedig tovább növelné a lengyel költségvetésre és a társadalomra nehezedő terheket. Egyébként a büdzsét emellett az intenzív fegyverkezés is nyomás alatt tartja.
„A lengyelek azt is felmérték, hogy Ukrajna Sikorski által prognosztizált győzelme nem lehetséges, lengyel katonák Ukrajnába küldése pedig csak eszkalálná a helyzetet”
A május 18-án sorra kerülő választás, és a belpolitika előtérbe kerülése egyre inkább elhomályosítja a lengyel uniós elnökséget is. Bonyolítja a helyzetet a Donald Trump amerikája és az európai fősodor között mind élesebbé váló ellentét. Sokan ijedten szemlélik, hogy miközben a kormány egyértelműen a „tettrekészek” sorait erősíti, addig Trump szép lassan kiegyezik Moszkvával. Sőt, ha úgy alakul a helyzet, akkor Németország is visszaépítheti Oroszországgal a gazdasági kapcsolatait, Lengyelország pedig hoppon marad. Varsó lengyel középhatalmi terveket geopolitikai értelemben megalapozó Három Tenger Kezdeményezés jövője miatt is aggódhat, hiszen az Egyesült Államok számára most nem ez a prioritás. Amennyiben pedig Trumpék mégis e projekt felé fordulnának, Lengyelországot pedig továbbra is Amerika meghosszabbított kezeként nemcsak Oroszország gyengítésére, hanem az európaiakkal, mindenek előtt Németországgal szembeni nyomásgyakorlásra használnák, akkor ezt Varsó európai ambícióival kell összehangolni.
♦
Stasiuk Oroszországról. Az Ukrajna kapcsán egyre jobban megjelenő realitás persze nem jelenti azt, hogy változna az Oroszországról alkotott kép a lengyelekben. Jól mutatja ezt az ismert író, Andrzej Stasiuknak az Interia portálon adott, az egyik magyar Fb csoportban szemlézett interjúja, amelyben beszélt a legújabb, Mongóliáról szóló könyvéről, a harcoló Ukrajnáról, amely szerinte Közép-Európát testesíti meg, az általa megsegített alapítványról („Linia frontu”, azaz „Frontvonal”), és keresetlen szavakkal lenézően Oroszországról is. Sokat elárul, hogy az ország nevét az interjúban következetesen kis kezdőbetűvel írták. Arra a kérdésre, hogy Oroszország megtámadja-e Lengyelországot, Stasiuk azt fejtegette, nem azt mondom, hogy hozzánk azonnal begurulnak a tankok, de amikor a ruszkik szétrombolják Ukrajnát, érezni fogjuk a leheletüket.
„Oroszországot külön ontológiai problémának nevezte, amelyről – mint fogalmazott – a sok utazásnak köszönhetően már tud egy keveset. Az orosz lélekről beszélve kétségbeesett az összeomló civilizáció értelmében különálló mentális állapotot emlegetett, amelyet hatalmasként, szörnyűként, nihilistaként és apokaliptikusként írt le”
Kérdésre válaszolva megismételte, hogy llenyűgözi ez az apokalipszis, amelyet végtelen semmi szegélyez. S hogy miben hisznek az oroszok? Stasiuk erre az egyik ismert verset idézte, mondván Oroszországban, mert – mint fogalmazott – az elméjük nem képes felfogni ezt a kuplerájt. Stasiuknak az egyébként általa is nagyra tartott orosz irodalomról is volt néhány „kedves” szava. Mint fejtegette, ha a nagy orosz irodalom felszínét kapargatjuk, mindig kimászik a komplexus. Szerinte valami ellen íródott ez az irodalom. Ráadásul ez a háború – fogalmaz Stasiuk – megváltoztatja az orosz irodalomról és kultúráról alkotott képünket is. Egyfelől Tolsztoj Muszorgszkijjal, másfelől a háton cipelt ukrán vécécsésze. Ez így a lengyel író szerint védhetetlen.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
