Nem működött Zelenszkij csapdája

MÁttörést nem hozott a találkozó, ám mégis csak tárgyalóasztalhoz ültek Ukrajna és Oroszország képviselői, hogy lényegében a 2022 tavaszán ugyancsak Isztambulban megszakadt egyeztetést folytassák. Zelenszkij és az európai „tettrekészek” elképzelése nem ez volt, azonban Putyin magához ragadta a kezdeményezést. A tét most már az, hogy eljutnak-e a fejlemények egy orosz-amerikai csúcsig.

„Csakhogy a Kreml megint megkontrázta az ukrán elképzeléseket, és váratlan összetételű küldöttséget menesztett Isztambulba Vlagyimir Medinszkij vezetésével”
Fotó:EUROPRESS/Yasin AKGUL/AFP

Nehezen indulnak  közvetlen tárgyalások Oroszország és Ukrajna között. Idáig mindkét oldal elsősorban Trumpra és az információs térre figyelt, és a saját narratívájának érvényesítésére koncentrált. Lassan azonban elkerülhetetlen, hogy a rendezés részleteivel, a konkrét kérdésekkel foglalkozzanak, ellenkező esetben előbb-utóbb megszakadnak az isztambuli egyeztetések.

Az Ukrajnával tárgyaló orosz delegáció összetétele arra utal, hogy Moszkva ragaszkodik a 2022-es isztambuli tárgyalások napirendjéhez. Ahogy az ismert orosz elemző, Fjodor Lukjanov megjegyezte, az elmúlt három év elismeréseként a delegációban nagyobb a hadsereg képviselete, vagyis azoké, akik  megteremtették az új realitásokat. Egyébként az ukrán küldöttség össszetételében is van szimbolika, hiszen a vezetője az a Rusztem Umerov, aki krími tatár származású, így Kijev ezzel is azt húzza alá, hogy a Krím ukrán. Az elemző szerint akárcsak 2022-ben, a tárgyalások fő témájának nem a területi kérdésnek, hanem a katonai-politikai státusznak és a biztonság széles körű értelmezésének kell lennie.

„A napirend ilyen meghatározása a jobb pozícióban lévő orosz félnek kedvez, Kijev más taktikában gondolkodott, és a politikai oldalról közelítve a számára kedvező azonnali tűzszünetre, és az ezt két fontos feltételének teljesülése nélkül jó eséllyel elutasító Moszkva diszkreditálására koncentrált”

Zelenszkij és az európai „tettrekészek” eredetileg a 30 napos tűzszünetre vonatkozó ultimátummal akarták átvenni a kezdeményezést, ezt a lépést azonban a Kreml megkontrázta a még a háború elején, 2022-ben megszakadt isztambuli folyamat folytatására, a közvetlen tárgyalásokra vonatkozó javaslattal, amely mellé Donald Trump is odaállt.

„Zelenszkijék erre némi habozás után taktikát váltottak, és az új helyzetben úgy próbálták becsapdázni Putyint, hogy emelve a téteket a két elnök találkozójáról kezdtek el beszélni”

Nagyon jól tudták ugyanis, hogy minimális az esély arra, hogy Vlagyimir Putyin a rendezési folyamat jelenlegi állásában személyesen elutazzon Isztambulba. Zelenszkij tehát azt sulykolta, hogy csak Putyinnal kíván tárgyalni, és amennyiben az orosz elnöktávol marad, az azt jelenti, hogy fél a közvetlen találkozástól, és valójában nem is akar békét. Ukrajna és az európaiak tehát arra játszottak, ha Putyin nem jön, azzal fogják vádolni Moszkvát, hogy megakadályozta a tárgyalásokat, ezután pedig felszólítják Trumpot, hogy vezessen be szigorú szankciókat Oroszországgal szemben, valamint kezdjen rá nyomást gyakorolni minden más területen. E narratíva szerint ugyanis Putyin az elutasításával azt mutatja, hogy folytatni akarja a háborút.

„Csakhogy a Kreml megint megkontrázta az ukrán elképzeléseket, és váratlan összetételű küldöttséget menesztett Isztambulba”

Egyrészt számítva arra, hogy ennek hatására esetleg Kijev visszalép az egyeztetésektől, így Trump láthatja, hogy Zelenszkijék nem állnak készen a valódi párbeszédre. Amennyiben pedig mégis, akkor Moszkva már a küldöttséggel meghatározta a tárgyalások napirendjét.

Zelenszkij kínos választás előtt állt. Ahogy a CNN fogalmazott, elég sokáig kell Törökországban maradnia ahhoz, hogy Trump tudja, komolyan gondolja a találkozót, de nem olyan sokáig, hogy úgy tűnjön, a Kreml képviselőire vár. Vagy el kell utasítania Oroszország isztambuli kezdeményezését, mint túl késői kezdeményezést, vagy csatlakoznia kell hozzá, és így teljesen új fejezetet kell nyitnia a béketárgyalásokban. A tévécsatorna kommentárja azt is sugallta, hogy Oroszország az utolsó pillanatig nem jelentette be a küldöttség összetételét, mivel tárgyalások folyhattak egy Putyin és Trump közötti kétoldalú találkozóról. A Kreml arra is játszhatott, hogy Trump nem nevezheti kudarcnak a találkozót.

„S miután Trump ismét Putyin mellé állt, Zelenszkij nem tehetett mást, mint sebtében ő is összeállított egy alacsonyabb szintű küldöttséget”

Nem kockáztathatta ugyanis, hogy Trump őt tekintse bűnösnek a tárgyalások megszakadásában. Ez ugyanis azzal a veszéllyel fenyegetett volna, hogy mivel a felek nincsenek a párbeszédre hangolódva, Washington kilép a tárgyalási folyamatból, ez pedig súlyos következményekkel járna Kijevre nézve.

„Itt jegyezzük meg, hogy a tárgyalások ezen a szinten sem feltétlenül haszontalanok, ha állandó formátumban intézményesülve folytatódnak”

Emlékezzünk vissza, hogy az ukrán és az orosz delegációk között 2022 márciusában egy hónapig tartó tárgyalások során végül sikerült kidolgozniuk egy megállapodás tervezetet, amely később isztambuli megállapodásként vonult be a történelembe. Végül akkor nyugati nyomásra nem született megállapodás, minden esetre volt valamilyen előzetes eredménye ezeknek a tárgyalásoknak. Az első forduló után erre még most is van esély. Nem utolsó sorban azért is, mert talán most Trump nyomása is segíthet, és így kevésbé érvényesülhet az ellenérdekeltek akarata. Persze áttörésre csak akkor van remény, ha mindkét fél valóban véget akar vetni a háborúnak, és nem azt a játékot játsszák, hogy „bizonyítsd be Trumpnak, hogy az ellenséged tönkretette a tárgyalásokat”.

„Kimondhatjuk, hogy Zelenszkij és az európai <tettrekészek> csapdája így nem működött. Egyelőre legalábbis”

Ettől függetlenül nem lehet nem észrevenni, hogy a békepárti retorika mögött Zelenszkij és támogatóinak a célja, hogy a saját, Ukrajnát éppen a rendezési folyamatban jobb helyzetbe hozó taktikájuk érvényesüljön, ellenkező esetben pedig óvatosan, de valahogy ellehetetlenítsék a Moszkvával folytatott tárgyalásokat. Zelenszkij az elképzeléseivel ellentétben már nem tud győztesen hazamenni Isztambulból, Moszkva ugyanis nem lépett bele a csapdába. Zelenszkijt mindezek mellett az is motiválja, hogy a béke számára rossz esetben akár egy ismeretlen következményekkel járó börtönt is jelenthet. Belpolitikai értelemben addig lehet igazán nyugodt, amíg fennmarad a hadiállapot.

„Putyin tehát ismét magához ragadta a kezdeményezést, és ezután a napirendi pontok csatája veszi a kezdetét”

Egyelőre két ellentétes álláspont van a Nyugaton az orosz küldöttséggel, és általában az Isztambulban történtekkel kapcsolatban. Európa álláspontja – amelyet Franciaország, Németország, Lengyelország és Nagy-Britannia képviselői, valamint a NATO főtitkára hangoztat -szolidaritást vállal Zelenszkijjel, és kijelenti, hogy Moszkva kifejezetten azért küldött „alacsony szintű” delegációt, mert nem áll készen komoly tárgyalásokra, és nem akar 30 napos tűzszünetet. Ezért Trumpnak kemény szankciókat kell bevezetnie, hogy Putyint békekötésre kényszerítse. Trump álláspontja azonban más. Mint fogalmazott, nem csalódott az orosz delegáció összetételében, és semmi sem fog eldőlni, amíg személyesen nem találkozik Putyinnal. Ennek előkészítése a Fehér Házból származó információk szerint intenzíven folyik. A tét most valójában az, vajon Moszkva és Washington képes lesz-e párbeszédet kialakítani egymás között oly módon, hogy ennek eredménye kölcsönösen elfogadható megoldás legyen Ukrajna kérdésében? Elég nagy a tábora azoknak, akik ezt igyekeznek megakadályozni.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com