Kezdőlap » x-demokrata » Nem lesz még egyszer 1948!
A megosztott videón állítólag egy orosz kém találkozik egy szerb katonatiszttel #moszkvater

Nem lesz még egyszer 1948!

Nyugati titkosszolgálatok akarják összeugrasztani Belgrádot és Moszkvát, Alekszandar Vucsics szerint azonban az orosz-szerb kapcsolatok továbbra is barátiak maradnak

Gyetvai Mária írása a #moszkvater számára

Alekszandar Vucsics, szerb elnök fenti kijelentésére sokan rábólintatnának, főleg akik 1948-ban voltak 18 évesek. Vucsics azonban nem erre gondolt, hanem a „haragszomrádra”, amely abban az évben támadt a Szovjetunió és a titói Jugoszlávia között. Most éppen Szerbiának lenne nyomós oka arra, hogy megvonja szeretetét Oroszországtól. Egy a múlt héten kirobbant kémbotrány ugyanis rávilágított arra, hogy barátság ide vagy oda, az „orosz testvér” kémkedik Szerbiában. A videofelvétel, amely erről tanúskodik tavaly decemberben készült.

„A belgrádi orosz nagykövetség egy munkatársa látható rajta, amint bizonyos dokumentumokért cserébe éppen nagy pénzösszeget nyújt át a szerb hadsereg nyugállományú alezredesének”

A szerb katonai elhárítás elismerte, hogy a felvételek valódiak.  Vucsics a sajtónak elmondta, hogy az akciót a szerb szolgálatok is figyelték, de nem tudtak róla videofelvételt készíteni.  Az orosz kém személyazonosságát nyilvánosságra hozták.  Georgij Klebanról, az orosz katonai attasé helyetteséről van szó, aki idén nyáron távozott belgrádi állomáshelyéről. A szerb katonatiszt nevének csak kezdőbetűi ismertek (Z. K.), annyit közöltek róla, hogy már hosszabb ideje megfigyelés alatt áll, s az oroszon kívül más szolgálatoknak (így pl. a horvátnak) is dolgozott.

Ha így van, kérdés, miért nem fülelték le. Talán, mert kettős ügynök, és még szükségük lett volna rá, például horvát relációban? Vucsics az ominózus sajtótájékoztatón nem titkolta, mennyire meglepte a szerb vezetést, hogy a kimondottan szoros orosz-szerb kapcsolatok ellenére Moszkva kémtevékenységet folytat Szerbia ellen. Ezt az alkalmat is felhasználta arra, hogy az országot minden oldalról fenyegető veszélyeket hangsúlyozza, alkalmasint az utóbbi időben különböző országok részéről hallatlanul felerősödött titkosszolgálati aktivitást.

„Ezeknek okát is megnevezte. Mint fogalmazott, többen szeretnék, de nem fog megismétlődni 1948, amikor Jugoszlávia szakított az oroszokkal”

Az orosz-szerb kapcsolatok továbbra is barátiak maradnak. Olyannyira, hogy semmi okot nem lát a Putyin elnökkel december 4-re, Szocsiba tervezett megbeszélésének lemondására. (Ez lesz kettejük 15. találkozója!) A szenzációs leleplezés jelentőségét orosz részről is igyekeznek bagatellizálni, s nyugati provokációt láttatni benne. Belgrádi médiaforrások szerint az ominózus felvételt a Bellingcat elnevezésű brit hírportál egy bolgár munkatársa tette közzé. A Bellingcat köztudomásúan a nyugati hatalmak Oroszország ellen folytatott kampányának eszköze, és már többször közölt hamis információkat, amelyeket rangos brit és amerikai lapok átvettek. Summa summarum újabb nyugati titkosszolgálati akcióról, vagyis koholmányról van szó Szerbia ellen.

A múlt héten azonban kipattant egy másik ügy is, amely magyarázat lehet arra, miért nem korlátlan az orosz bizalom Szerbia iránt. Egy bolgár hírportálon megjelent tudósítás szerint szerb vállalat aknákat adott el Ukrajnának, orosz csapatok elleni bevetésre. Vucsics szerint ezt a hírt is „nyugati titkosszolgálati konyhákban kotyvasztották”. Szerbia ugyanis nem ad el fegyvert sem Ukrajnának, sem Oroszországnak, miután mindkettőnek barátja. Mindazonáltal nem zárkózik el attól, hogy ezt a kérdést is tisztázza Putyinnal december 4-én. Az ominózus tranzakcióról készült dokumentumok szerint a vásárló se nem ukrán, se nem – amint a szerbiai ellenzék terjeszti – emirátusokbeli cég volt.

„Az egyébként gyorsan fejlődő szerb hadiiparnak nem ez az első ügylete, amely napvilágra kerülve felborzolta a kedélyeket”

Vucsics szerint ez sem véletlen, s az oka elsősorban az, hogy a szerb hadiipar bizonyos országoknak komoly konkurenciát jelent. A támadások szervezettek, jól átgondoltak, s egy olyan országból jönnek, amelynek hadiipari vállalatai számára szintén vetélytársak a szerbek, de ezzel egyes nyugati országoknak is szolgálatot tesz.

„Erős a nemzetbiztonsági fenyegetettség amiatt is, hogy több ország próbálja nyomásgyakorlással elérni a külpolitikai irányváltást”

Szerbia – jelentette be Vucsics elnök – az elkövetkező két hónapban átfogó jogi és politikai dokumentumot dolgoz ki, amellyel egyértelműen rögzíti bel- és külpolitikájának irányát, megerősíti állami-katonai pozícióját, és ismét kinyilvánítja semlegességét. Addig is azonban, amíg ez elkészül, a Nyugat kísérletezik. Az EU legalább is ezt teszi, hogy Szerbiát és a többi a balkáni bővítésből kimaradt országot az európai integráció útján megtartsa.

Szerbiai delegációjának vezetője, egy úgynevezett „mini Schengen” lehetőségéről beszélt a régióbeli fiatal vezetők múlt vasárnapi találkozóján, Újvidéken. Mint mondotta, Brüsszel nem hozakodik elő új elvárásokkal, hanem azokra az eredményekre támaszkodik, amelyeket az érintett országok eddig elértek az európai integrációhoz vezető úton, s nem is ahelyett, hanem annak érdekében kínálja fel. Hangsúlyozta ugyanakkor, az EU kulcskérdésnek tekinti, hogy ebbe a betagozódás lehetősége nyitva álljon mind a hat balkáni EU-aspiráns tehát, Koszovó előtt is.