„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Kérjük, töltse ki kérdőívünket!

Nagyot „kaszál” Európán az amerikai hadiipar

2024. okt. 23.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

A 2018 és 2023 közötti időszakban majdnem megduplázódott az Amerikából származó európai fegyverimport. S miután ennek legnagyobb hányada az orosz-ukrán háború éveire esik, ebből a tényből azt a következtetést is levonhatjuk, hogy az amerikai hadiipari lobbinak elemi érdeke a háború elhúzódása. Mindez messze túlmutat az Egyesült Államoka geopolitikai érdekein. Miközben persze a kialakult modell kiteljesedése ezt is szolgálja, hiszen a hadiipari cégek busás hasznán túl végképp kiszolgáltatja Amerikának Európát, és szigorúan felsorakoztatva Washington mögé, gyengíti a szuverenitását.

„Amerikának különösen fontos most az európai fegyverpiac. A kontinens peremén dúló háború ugyanis most megnyitotta a pénzes zsákokat, és egyszerre érvényesítheti az érdekeit az Egyesült Államok kormánya s a hadiipara” #moszkvater

„Amerikának különösen fontos most az európai fegyverpiac. A kontinens peremén dúló háború ugyanis most megnyitotta a pénzes zsákokat, és egyszerre érvényesítheti az érdekeit az Egyesült Államok kormánya s a hadiipara”
Fotó:EUROPRESS/Mustafa Ciftci/ANADOLU AGENCY/AFP

Az orosz-ukrán háború egyik közvetlen következménye, hogy Európa háborúhoz és biztonsághoz való hozzáállása – ez érvényes a kormányokra és a társadalmakra is – gyökeresen megváltozott. A jóléti törekvéseket felváltotta a biztonság miatti aggódás, aminek a következtében másképp tekint a kontinens az eddig megtűrt, háttérbe szorított és leépített hadiiparra is. Átgondolták a saját védelmi ipar fejlesztését is, ám a megmentő szokás szerint ismét az Egyesült Államok. A 2023-ban 16 százalékkal megnövekedett európai katonai kiadások hasznát így alapvetően az amerikai hadiipari szektor fölözi le. Mint ahogy Ukrajna felfegyverzésén a legtöbbet ő nyer.

„S a vérszemet kapott amerikai cégek az amerikai geopolitikai érdekeket is errefelé terelve – itt persze nagy ellenállásba nem ütköznek – egyre csak fűtik a háborús lázat, ami egyre inkább a háború felé tereli az árral sodródó Európát. Megy minden a maga kiszámíthatatlan útján, és ez egyre nagyobb elégtétellel tölti el a fegyvergyártókat”

A Nyugat egyre közelebb kerül a totális világháborúhoz Oroszországgal, s így persze mögötte álló tömbbel szemben is. Az Egyesült Államok vezette nyugati blokk a tűzszünet és a béketárgyalások fontossága helyett a háborús pszichózist és a totális fegyverkezést erőlteti. Ennek a védekezés, a feltartóztatás helyett a háborúra fókuszáló politikának a jegyében az európai államok a 2014–2018-as időszakhoz képest 2019 és 2023 között csaknem megkétszerezték fegyverimportjukat (+94 százalék), de ebben az időszakban jóval nagyobb mennyiségű fegyver áramlott Ázsiába, Óceániába és a Közel-Keletre is, ahol a 10 legnagyobb fegyver importőr közül kilenc található.

Ennek a trendnek a legnagyobb nyertese globálisan az Egyesült Államok, hiszen 17 százalékkal növelte a fegyverexportját. Amerika részesedése a teljes globális fegyverexportból 34 százalékról 42 százalékra emelkedett. Az Egyesült Államok107 államba szállított fegyvert, többet, mint bármely korábbi ötéves időszakban, és sokkal többet, mint bármely más fegyverexportőr.

„A legnagyobbat azonban Európán <kaszál>, hiszen a 2014-2018-as időszakhoz képest 2019 és 2023 között 35 százalékról 55 százalékra nőtt az Amerikából származó fegyver import aránya az európai államokban”

Mint tehát a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI) által ma közzétett, a nemzetközi fegyverszállításra vonatkozó új adatokból kiderült, az európai államok fegyverimportjának több mint fele az Egyesült Államokból származik. Eközben Európa a felelős a globális fegyverexport körülbelül harmadáért, melyből nagy mennyiséget a régión kívülre szállítanak, ami Európa erős katonai-ipari kapacitását jelzi. Ugyanakkor azt is, hogy ennek ellenére függő helyzetbe kerül az Egyesült Államoktól. A fegyverhez ugyanis alkatrészek és lőszer is kellenek, ami komoly befolyásolási eszköz Amerika kezében. Mint ennek kapcsán Mathew George, a SIPRI fegyverszállítási program igazgatója fogalmazott, Washington külpolitikájának fontos aspektusa, hogy megnövekedett a globális fegyverszállítói szerepe. Több országba exportált több fegyvert, mint a múltban valaha, ráadásul egy olyan időszakban, amikor az Egyesült Államok gazdasági és geopolitikai dominanciáját feltörekvő hatalmak veszélyeztetik.

„Amerikának különösen fontos most az európai fegyverpiac. A kontinens peremén dúló háború ugyanis most megnyitotta a pénzes zsákokat, és egyszerre érvényesítheti az érdekeit az Egyesült Államok kormánya s a hadiipara”

Míg az állam a jelenlegi kiélezett nemzetközi helyzetben nemcsak a védőernyő árát kéri meg drágábban, hanem egyre inkább Európával fizetteti meg Ukrajna fenntartásának és háború támogatásának a költségeit is. Mindezen pedig hatalmasat nyer a hadiipari komplexum. S ha ez még nem lenne elég, e modell egyúttal továbbra sem engedi igazán kibontakozni az európai hadiipart sem. Ezzel pedig Amerika, mint állam politikai értelemben rövid pórázon tartja Európát, egyúttal hosszú távon biztosítja a nyereséget a hadiiparának. Közben az európai gazdaságot sem fűti a potenciális lehetőségekhez mérten a hadiipar felfuttatása. Ezzelé szemben az amerikai gazdaság nagyot nyer e modellen.

„Nem véletlen tehát, hogy az amerikai hadiipar kimondottan érdekelt az Egyesült Államok határain kívüli háborúk fűtésében, és ennek érdekében be is veti meglehetősen komoly lobbi erejét. Ebből pedig az következik, hogy a sok tekintetben az irányított konfliktusokra alapuló amerikai geopolitikai érdekek, valamint a hadiipar érdekei egymást erősítve lényegében folyamatosan szítják a tüzet a világban”

Ebben a kontextusban (is) kell értelmezni a NATO Ukrajna felfegyverzését célzó milliárdos programjait. De az amerikai hadiipar nemcsak ezek nyer hatalmasat, hanem ezzel párhuzamosan Európa fegyverkezésén is. Közben Európa folyamatosan és ezáltal is veszíti el a szuverenitását, hiszen nem csak úgy általánosságban szorul rá az amerikai biztonsági védőernyőre, de az európai államok hadseregei is kiszolgáltatottak lesznek Washingtonnak, illetve az amerikai hadiiparnak.

Látva a megnövekedett keresletet, az amerikai hadiipari komplexum alaposan felpörgette a kapacitásait. Ez a befektetés a számítások alapján 5-10 év alatt térül meg, ebből pedig logikusan következik, hogy az Egyesült Államok már csak ezért is fenn fogja tartani a feszültséget nemcsak Ukrajna körül, hanem általában véve az egész világban.

„Ebben a kontextusban érthetjük meg jobban azokat az időről időre felröppenő ijesztgetéseket is, miszerint Oroszország nem áll meg Ukrajnánál, rátámad a balti államokra és Lengyelországra. Ezt a narratívát aktívan terjesztik nemcsak ezek az országok, de Ukrajna és az Európai Unió vezető politikusai is”

A mesterségesen felerősített, és állandó tűzben tartott fóbia pedig arra készteti Európát, hogy folyamatosan erősítse a védelmi képességeit, és vásárolja a fegyvert lehetőség szerint az amerikai cégektől.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. “Pecunia non olet,” Drága amerikai barátaink igazából arról híresek, hogy a pénz az Istenük, és nincsen annyi pénz a világon amennyi nekik elegendő lenne. Természetesen a morál az nem számít. Samuel Colt az egész életét emberölésre alkalmas lőfegyver előállítására tette fel. Hires találmánya gazdaggá tette. Neki teljesen mindegy volt, hogy ki veszi meg a fegyvert és kit ölnek meg vele, csak jöjjön a pénz. Az amerikai polgárháború előtt Colt Északot és Délt is ellátta lőfegyverekkel. Ismeretes volt, hogy fegyvereket adott el más európai konfliktusok mindkét oldalán harcoló feleknek, és ugyanezt tette az amerikai polgárháborúval kapcsolatban is. Otthon akkor szóltak neki, hogy a délieket talán nem kellene felfegyverezni, de Colt néhány ügyes maffiózó segítségével ezt a kérdést is megoldotta. Ezután senki sem tőle vett fegyvert, hanem a közvetítőktől. Ezzel megteremtette azt a széleskörű fegyverkereskedelmet ami Amerikát mai napig jellemzi. Kiépült a ‘Guns Store’ hálózat, és most már Európába is betették a lábukat:
    https://thegunstore.eu/
    Amúgy az amerikai fegyverek híresen jók. Az első világháború idején sárba tiport, ötven évvel később fellelt Coltot megtisztították és szakszerűen olajozva a mai napig hibátlanul működik. Időnként fellángol a vita az Egyesült Államokban a fegyvertartás szabadságáról, de a tiltásnak nincsen sok értelme, ha a nagyapa hatlövetűje éppen olyan jól működik, mint egy új darab a közeli áruházból.
    Nyugaton a helyzet változatlan..

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK