„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Múltidézés Gyenyisz Pusilinnel

2018. szept. 30.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az úgynevezett Donyecki Népköztársaság most kinevezett ideiglenes elnöke három éve még a Magyar Nemzetnek nyilatkozott a kelet-ukrajnai béke esélyeiről

Gyenyisz Pusilin #moszkvater

Gyenyisz Pusilin
Fotó:EUROPRESS/AFP/Valeriy Melnikov/Sputnik

Gyenyisz Pusilin az úgynevezett Donyecki Népköztársaság minszki főtárgyalója tölti be Alekszandr Zaharcsenko megölése után a novemberi választásokig a szakadár alakulat elnöki posztját. A politikussal három éve, 2015. nyarán volt szerencsém telefonon interjút készíteni, amelyben a béke esélyeiről beszélgettünk. Nos, visszaolvasva az akkor mondottakat, szomorúan állapíthatjuk meg, hogy a donyecki politikus mondatai ma is aktuálisak, hiszen a rendezés felé három év alatt nem közeledtek a felek. Pusilin akkor elismerte azt is, hogy a Donbaszban magyarok is harcolnak. Idézzük fel a három évvel ezelőtt készült beszélgetést.

– Úgy fogalmazott a napokban, hogy a világ nagy háború küszöbén áll, s ebben a kontextusban kell értelmezni a kelet-ukrajnai eseményeket is. Ezenkívül jelezte, hogy a Donyec-medencében egyre feszültebb a helyzet. Ezt értsük úgy, hogy a szakadár felkelők a harcok kiújulására, egy újabb háborúra készülnek?
– Annak ellenére, hogy már számtalanszor hitet tettünk a konfliktus békés megoldása mellett, mindenre készen kell állnunk. Már csak azért is, mert az ukránok a frontvonalon komoly technikát vontak össze, immár folyamatosan lövik Donecket, a tárgyalásokon pedig csak húzzák az időt. Mindez arra enged következtetni, hogy Kijev nem tett le a konfliktus fegyveres megoldásáról.

– Igazuk lenne azoknak az elemzőknek, akik szerint az újabb tűzszünet lényegében összeomlott, s készülhetünk a Minszk-3-ra?
– Nem gondolom. A második minszki megállapodásnak nincs alternatívája. Ennek végrehajtását szorgalmazza az úgynevezett Minszk-2 összes garantálója: Moszkva, Berlin, Párizs, az EBESZ, s szavakban ezt hangoztatja Kijev is. A megállapodás végrehajtása azonban kétségkívül lelassult, aminek oka, hogy az ukrán féllel alapkérdésekben ellentétes az álláspontunk. Így aztán a kompromisszumhoz idő kell. Bonyolítják a helyzetet a folyamatos katonai provokációk, amelyekre a mi erőink annak ellenére kénytelenek válaszolni, hogy a parancs a konfliktus, a harci cselekmények kerülését írja elő. A helyzetet emellett katonai értelemben is feszültté teszi, hogy a megállapodás politikai és gazdasági kérdéseinek végrehajtásában nincs előrelépés.

– S ön szerint melyek a minszki megállapodásnak azok a pontjai, ahol a legkevésbé látszik a közeledés?
– Szinte minden kérdésben nehéz az előrelépés, s kompromisszumok nélkül nem is elképzelhető a haladás. Teljesen elégedett tehát egyik oldal sem lehet a megállapodással. Ez elképzelhetetlen.

– Vegyük akkor a talán legkényesebb pontot, az önrendelkezés mértékének a kérdését. Milyen autonómiát tart elfogadhatónak Doneck?
– A megállapodás a régió különleges státusáról rendelkezik.

– S milyen tartalommal képzelik el megtölteni ezt a jogi formulát?
– Nem szaladnék ennyire előre, hiszen akiket jelenleg lőnek, azok nem igazán akarnak hallani arról, hogy a régió Ukrajna része legyen. Maradjunk tehát annyiban, hogy a megállapodás Ukrajna és a két népköztársaság békés együttélését irányozza elő.

– Ukrajnán belül, hiszen a Krímről nem beszél, de a megállapodás az ország területi egysége mellett áll ki…
– Békés együttélés van a szövegben. Hogy milyen tartalommal lehet ezt megtölteni, az a jövő zenéje. Egy biztos, nehéz úgy együttműködni, hogy Ukrajna február óta a megállapodás egyetlen rá vonatkozó pontját sem teljesítette.

– Akkor miért nyilatkozták donecki vezetők a napokban, hogy készek Ukrajnán belül maradni?
– Sajtónyilatkozatokat nem kommentálnék, az álláspontomat pedig világosan megfogalmaztam.

– Rendben, s mennyire látja működőképesnek magát a minszki formátumot? Egyre többször hangzik el, hogy az Egyesült Államok közvetlen részvétele nélkül nem képzelhető el a békés rendezés…
– A minszki tárgyalásoknak Washington nem résztvevője. Közvetlenül semmiképpen. Más kérdés, hogy miként hat az egész folyamatra. Egy biztos, Minszknek Amerika beavatkozása nélkül van esélye a rendezésre.

– Végezetül, meg tudja erősíteni azokat a sajtóban elhangzott kijelentéseket, miszerint Kelet-Ukrajnában a szakadárok oldalán magyarok is harcolnak?
– Az egész világból érkeztek antifasiszták a támogatásunkra. Köztük magyarok is.

– S mégis hányan?
– Nézze, katonai kérdésekben nem vagyok kompetens, így azt sem tudom megmondani, hogy pontosan hány magyar harcol a nemzetközi brigádban.

Az interjú eredetileg a Magyar Nemzetben jelent meg.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    A „sencseni trojka” megrémíti Európát

    2026. nov. 19.
    „Európa sántikál és fél Putyintól”, „Európa sehol sincs”, „A csúcstalálkozó figyelmeztetésül szolgál az európai diplomácia számára”. Így ért...

    Miért áll az orosz társadalom többsége Putyin mögött?

    2026. nov. 19.
    A miért tartanak ki az oroszok Vlagyimir Putyin mögött kérdésre a nyugati fősodor információs buborékban általában azt a magyarázatot kapja ...

    Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

    2026. nov. 19.
    Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK

    © 2018-2026 - #moszkvater