//Moszkvából Pityerbe hat óra alatt
Teljes egészében fizetős az M111-es autópálya Oroszországban, amely Moszkvát köti össze Szentpétervárral #moszkvater

Moszkvából Pityerbe hat óra alatt

MEGOSZTÁS

Átadták a Moszkvát Szentpétervárral összekötő autópályát, amely teljes hosszában fizetős, és borítása a legjobb minőségű Oroszországban

Teljes egészében fizetős az M111-es autópálya Oroszországban, amely Moszkvát köti össze Szentpétervárral #moszkvater
Teljes egészében fizetős az M11-es autópálya Oroszországban, amely Moszkvát köti össze Szentpétervárral
Fotó:EUROPRESS/Sergey Guneev / Sputnik

A héten átadták a forgalomnak a Moszkva és Szentpétervár között épült, a régivel párhuzamosan haladó 669 kilométer hosszú M11-es autópályát. Az ideális körülmények között 5 és fél órás, a gyakorlatban inkább 7 órás utat elsőként a rég várt objektumot megnyitó Vlagyimir Putyin tette meg az Aurus limuzinnal. Az új út legnagyobb előnye a menetidő, hiszen a megengedett maximális sebesség szakaszoktól függően 110 és 130 kilométer/óra, amelyet az egész hosszon felemelnek majd 130 kilométer/órára. Az autópálya ráadásul elkerüli a városokat. Az autópálya a szakaszoktól függően 4-8, sőt egyes helyeken 10 sávos, egy-egy sáv szélessége pedig 3,75 méter.

„Az, hogy 6-7 óra alatt el lehet jutni Moszkvából Szentpétervárra, komoly eredmény, hiszen a régi úton a menetidő nagyjából 10 óra volt”

Az M11-es nem az első, ám a legnagyobb olyan projekt, amelyben az állam és a magánszektor is részt vesz. Az állam adta a földet, biztosította a hitelgaranciát, a magáncégek pedig finanszírozták, megépítették és fenntartják az autópályát. Mindebből logikusan következik, hogy az M11-es fizetős, hiszen a befektetők legalább hosszú távon – 15-25 év – bíznak a megtérülésben. Az autópályát nyolc szakaszra osztották, és mindegyik egy-egy befektetőhöz tartozik. A díj az utazás hosszától és a jármű típusától, a súlytól, a magasságtól és a tengelyek számától függ.

„A személygépkocsik számára az egész hossz díja 1820-2000 rubel (1 rubel 4,5 forint), de ha valaki nem az autópálya fizető kapuinál rója le a díjat, akkor 500 rubelt is spórolhat”

Az autópálya a régiók bekapcsolásával az ország vérkeringésébe, ezáltal új munkahelyekkel segíti a gazdaság fejlődését is. Az út mentén például még messze nincs elegendő büfé és benzinkút. Ennek kapcsán sokan megjegyzik, hogy az jár jól, aki még az M11-esen kívül megtankol, hiszen az autópálya mentén ezt már csak jóval drágábban teheti meg. Mindent összevetve, ha valaki egyedül utazik, akkor a vasút és a repülőgép is olcsóbb, ám ha többen vannak, akkor az M11-est nem veri egyik sem.

A Moszkva-Szentpétervár autópályát még 2012-ben kezdték el építeni, és úgy volt, hogy a foci vb kezdetéig, még 2017 végére el is készül. Az „évszázad építkezése” azonban elhúzódott, és még most sincs kész Tvernél az északi elkerülő. Oroszországban egyébként fizetős autópálya ezen kívül is van, ha nem is sok. Ilyen például a 2016-ban átadott Szentpétervárról nyugati felé vezető út. Már 60 éve építik és újítják fel a Don nevű M4-est, amely Moszkvától Voronyezsen és Krasznodaron át egészen Novorosszijszkig vezet, amelyen vannak fizetős szakaszok. Az Ukrajna nevű Moszkva-Kaluga-Brjanszk nyomvonalon haladó M3-asnak és az M1-es Belarusznak szintén.

„A Moszkva-Szentpétervár autópálya azonban a minősége mellett mindenképpen áttörést jelent azzal, hogy a nulláról épült, és teljes hosszában fizetős ”

Az M11-es autópályának idáig még nem találtak nevet. Felmerült, hogy a híres Utazás Pétervárról Moszkvába című mű szerzőjéről nevezzék el Ragyiscsev útjának, míg az avatón Putyin Névaként említette.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.