//Moszkvába menne Ferenc pápa
Ferenc pápa és Kiril pátriárka korábbi találkozója Havannában, 2016-ban #moszkvater

Moszkvába menne Ferenc pápa

MEGOSZTÁS

Elmarad Ferenc pápa és Kirill pátriárka asztanai (Nur-Szultan) találkozója. A katolikus egyház feje ennek ellenére nem tett le béketeremtő terveiről, és Moszkvában szeretne találkozni Kirillel és Vlagyimir Putyinnal. A pápa Kijev dühét kiváltva meleg szavakkal emlékezett meg Alekszandr Dugin merénylet áldozatává vált lányáról is.

Ferenc pápa és Kiril pátriárka korábbi találkozója Havannában, 2016-ban #moszkvater
Ferenc pápa és Kirill pátriárka korábbi találkozója Havannában, 2016-ban
Fotó:EUROPRESS/ALEJANDRO ERNESTO/POOL/AFP

Immár minimális esélye sincs annak, hogy a különböző vallások vezetőinek a kazah fővárosban szeptember 13. és 15. között megtartandó találkozóján találkozzon az Orosz Ortodox egyház és a Római Katolikus Egyház feje. Annak ellenére, hogy a találkozót vargabetűkkel, de hónapok óta készítik elő. A katolikus egyházfő és a moszkvai pátriárka első alkalommal 2016. február 12-én, Kuba fővárosában, a havannai repülőtéren találkozott egymással, ami egyháztörténeti fordulópontnak számított.

„A két egyházfő újabb találkozója az orosz-ukrán háború kirobbanása óta napirenden van”

Ferenc pápa már a háború kitörésének másnapján felkereste Oroszországnak a Vatikánhoz közeli szentszéki nagykövetségét, majd a következő napon Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel beszélt telefonon, akivel március 22-én is egyeztetett. A két egyházfő március 16-án videó-összeköttetésben beszélt egymással  azért, hogy a Vatikán elképzelése szerint Isten népének pásztorai fogjanak össze a béke érdekében és a szenvedők megsegítéséért. Mint később a pápa elmondta, Kirill neki is nyíltan Vlagyimir Putyin orosz elnök politikáját támogatta, mire ő arra figyelmeztette, hogy az egyháznak nem a politika, hanem Jézus nyelvén nyelvén kell szólnia.

„Ezután úgy tűnt, hogy Ferenc pápa és Kirill pátriárka Jeruzsálemben találkozhatnak”

A Szentszék és a Moszkvai Patriarkátus is semleges találkozóhelyet javasolt a két egyházi vezető esetleges személyes egyeztetésére, és erre alkalmat adhatott volna, hogy Ferenc pápa június 12-én a jordániai Ammanba, majd innen június 14-én Jeruzsálembe utazott. Kezdetben Libanonról lehetett hallani, majd a jeruzsálemi helyszín tűnt inkább esélyesnek. A találkozóra azonban annak ellenére nem került sor, hogy az előzetesen már egyeztetve volt. Végül az egyeztetést a Vatikán mondta le. A pápa ezt azzal indokolta, hogy kettejük találkozója a vatikáni diplomácia meglátása szerint a háborús helyzet tévútra vinné. Ferenc pápa elhallgatta a valós okot. A Vatikán szerint a találkozót a háború mellett nyíltan kiálló moszkvai pátriárkával egészen biztosan kihasználná az orosz propaganda, így azt sokan rossz szemmel néznék.

„Ferenc pápa ezt feltehetően azért nem mondta, mert reménykedik egy moszkvai látogatásban”

Többször említette, hogy szívesen elutazna Moszkvába, ahol nem csak Kirill pátriárkával, hanem Vlagyimir Putyinnal is találkozna. Az értesülések szerint az elnöki adminisztráció igent mondott a vizitre, csakhogy ezt az ötletet Kirill már évek óta sikeresen blokkolja. Az ok egyértelmű. Kirill tart az egyébként fontos szövetségeseivé tett pravoszláv fundamentalisták haragjától, akik nem bocsájtanák meg neki ezt a találkozót.

Így jött a képbe következő lehetőségként a szeptemberi kazahsztáni egyházi világtalálkozó. Tokajev kazah elnök jelenlegi politikája, és a szentpétervári gazdasági fórumon mutatott kemény fellépése után azonban állítólag most a Kreml nem javasolja Kirillnek a kazahsztáni utazást. Menjen csak delegáció almatiba, de a pátriárka ne. Kirill pedig nem mond ellent a Kremlnek. Ezt támasztja alá, hogy augusztus közepén önkéntes karanténba vonult Peregyelkinóba, és onnan jó eséllyel szeptember közepéig, a kazahsztáni fórum befejeződéséig vissza sem tér Moszkvába.

„Az egyház hivatalos álláspontja szerint egy ilyen fontos találkozó elsikkadna egy ilyen eseményen, így azt külön kell megtartani”

Ferenc pápán biztos nem múlik, hiszen láthatóan béketeremtő szeretne lenni, így aztán az sem nagyon zavarja, hogy Kirill hangosan támogatja az orosz inváziót. Mintha az sem nagyon érdekelné, hogy ebben a háborús helyzetben Kirillel nem nagyon van mit mondaniuk egymásnak. A pápa azonban most mintha fontosabbnak tartana egy találkozót Putyin elnökkel. Ebben a kontextusban kell értelmezni a pápa több lépését, amelyekből egyértelműen kirajzolódik, hogy nem akarja bezárni a kapukat Moszkva előtt.

„Közben azonban Kijev orrolt meg a pápára”

Ukrajna vatikáni nagykövete durva kirohanással, és a Kijev diplomáciájában egy ideje más megszokott, ám megengedhetetlenül kioktató és követelőző hangon ítélte el, hogy Ferenc pápa legutóbb a Szent Péter téren részvétét nyilvánította a Moszkva mellett felrobbantott Darja Dugina családjának. „Arra a szegény lányra gondolok, akit Moszkvában az autó ülése alá helyezett bomba robbantott fel. Az ártatlanok fizetik meg a háború árát” – idézte az ANSA hírügynökség a pápát, aki Ferenc pápa ártatlan áldozatnak nevezte Dugin lányát. Mint elmondta, azon a napon Oroszország és Ukrajna felé fordította gondolatait. „Imádkozom, hogy ő, Isten anyja tekintsen erre a két szeretett országra, és vezesse őket abba a békébe, amelyre mindannyiunknak oly nagy szükségünk van” – fogalmazott. Ismét elítélte és bűnözőknek nevezte azokat, akik fegyverek eladásával keresik a pénzüket.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.