Kezdőlap » x-demokrata » Moszkva támogatását keresi az ifjú Kadhafi
Szaif al-Iszlam 2011-ben, Tripoliban #moszkvater

Moszkva támogatását keresi az ifjú Kadhafi

A Kreml párhuzamosan épít ki kapcsolatokat az egymással versengő líbiai frakciókkal

Szaif al-Iszlam 2011-ben, Tripoliban #moszkvater
Szaif al-Iszlam 2011-ben, Tripoliban
Fotó:EUROPRESS/IMED LAMLOUM/AFP

Moszkvánál keres támogatást államfői ambícióihoz a meggyilkolt líbiai elnök Moammer Kadhafi nemrégiben a börtönből szabadult fia. A Bloomberg információi szerint a Kreml még nem döntötte el, kit támogat majd a kampányban. A hírügynökség azonban úgy tudja, hogy Moszkva már kapcsolatba lépett Szaif al-Iszlammal. A szabadulása után ismeretlen helyen tartózkodó ifjú Kadhafi először videokapcsolatot létesített orosz vezetőkkel, majd ezután, még december elején találkozott is a megbízottja Mihail Bogdanov külügyminiszter-helyettessel. A Bloomberg forrása szerint a diplomatával levelet juttatott el Vlagyimir Putyinhoz és az orosz kormányhoz, amelyben megosztja elképzeléseit Líbia jövőjéről és politikai támogatást kér elnöki ambícióihoz.

A választásokat az ENSZ 2019-ben akarja megrendezni, összhangban az ország egyesítését célzó erőfeszítéseivel. Az ifjú Kadhafi a hírügynökség szerint elméletileg annak ellenére indulhat az elnöki posztért, hogy a Nemzetközi Büntetőbíróság emberiesség elleni bűntettekért körözi. Orosz elemzők ugyanakkor az információ kapcsán óvatosságra intenek. Mint megjegyzik, egyelőre még arról sincs megbízható információ, hogy szabadulása óta hol tartózkodik Szaif al-Iszlam, és egyáltalán önállóaan cselekszik-e. Többen kételkednek abban is, hogy a nemzetközi körözés alatt álló politikus egyáltalán részt vehet a választásokon. Tény, ugyanakkor, hogy Moszkva minden líbiai erővel kapcsolatot tart. Líbiában jelenleg két komoly erőközpont létezik. Az egyik a Tobrukban székelő ideiglenes kormányhoz hű, Halif Haftar vezette Líbiai Nemzeti Hadsereg, amely az ország keleti részét ellenőrzi. A másik nyugati területeken kontrolláló Tripoli központú, az ENSZ által elismert és a helyi klánok többségének támogatását bíró nemzeti egységkormány Faiz Szaradzzsal az élen.

Mint a hírügynökség megjegyzi, a Kadhafi fiú megbízottja már többször járt Moszkvában, de gyakori vendég 2016 óta az orosz fővárosban a líbiai nemzeti hadsereg parancsnoka Halif Haftar is. Haftar tábornok szintén pályázik az elnöki székre, és több jelből ítélhetően Moszkva őt támogatja.

„A térséget jól ismerő európai diplomaták szerint a Kreml az egymással versengő líbiai frakciókkal párhuzamosan épít ki kapcsolatokat, s ezzel a taktikával az egyik vagy másik csoportot támogató országok előtt jár. S ezt azért teheti meg – húzzák alá elemzők -, mert a Nyugat mindent megtett annak érdekében, hogy káoszba döntse Líbiát, így a szétesett országon belül ennek következtében kialakult konfliktus szereplői egyaránt bíznak Moszkvában”

A Kreml tavaly váltott taktikát, s kereste a kapcsolatot Haftar mellett a tábornok ellenfeleivel is. Ennek a politikának már megvannak az első eredményei is. Oroszország tárgyalásokat folytat Líbiával egy Bengazi és Szirt közötti gyorsvasút építéséről, s e 2,2 milliárd eurós üzlet mellett Tripoli 700 millió dollárért vásárol még egymillió tonna búzát is. Moszkva igyekszik életet lehelni az energetikai kapcsolatokba is. Mint arra a Bloomberg emlékeztet, októberben Moszkvában a Gazprommal és a Tatnyefttyel tárgyalt a Kadhafi idején futó projektek  felújításáról a líbiai nemzeti olajtársaság első embere Musztafa Szanalla.

A 46 éves Szaif al-Iszlam Kadhafi nyolc gyermeke közül a második, s a politika iránt már ifjan érdeklődő fiút az ezredes utódjának tartották. Tanulmányait Európában végezte, a filozófia doktora címet Londonban szerezte meg. Húsz éves volt, amikor apja bevonta őt az Emirátusokkal folytatott tárgyalásaiba. Ugyanígy részt vett az európai kapcsolatok építésében is. Nem kevés érdeme van abban, hogy 2003-ban helyreálltak Líbia és Nagy-Britannia között a kereskedelmi kapcsolatok. Szaif al-Iszlam Líbia befektetési ügynökségét vezette, s apja megbuktatása után több tíz milliárd euró elsikkasztásával vádolták meg.

„A háború előtt Szaif al-Iszlam gyakran bírálta apja döntéseit”

Méghozzá nem magánbeszélgetésekben, hanem a saját maga gründolta tévécsatornán és több lapban is. Így nem értett egyet azzal, hogy az ezredes felszámolta atomarzenálját. Ezek a nézeteltérések oda vezetettek, hogy Szaif al-Iszlam 2008-ban kivonult a politikából, a viták azonban apa és fiú között azért tovább folytatódtak. Az „arab tavasz” kezdetekor azonban az ifjú Kadhafi gondolkodás nélkül az apja mellé állt.

Nevéhez kapcsolódik a Líbiával kapcsolatosan Európában kirobbant hatalmas botrány is. Ő volt ugyanis az, aki elmondta, hogy Kadhafi volt Nicolas Sarkozy 2007-es kampányának fő támogatója. Szaif al-Iszlam nem tudta megbocsátani Sarkozynak Líbia bombázását, s azzal vádolta a francia elnököt, hogy apja megölésével a „nyomokat” akarta eltüntetni.

Kadhafi rezsimjének bukása után a fiút a kormányellenes demonstrációk erőszakos leverésével vádolták, ám akkor sikerült az ország déli részében elbújnia. Egy hónap múlva azonban elfogták és 2015-ben Tripoliban halálra ítélték. Ezt az ítéletet azonban nem hajtották végre, és tavaly az év közepén Szaif al-Iszlam az általános amnesztiával szabadult. „Szabad vagyok és folytatom az ellenállást! A végsőkig fogok harcolni és bosszút állok!” – adta hírül, hozzátéve, hogy visszatér a nagypolitikába. A kérdés most már csak az, hogy ilyen névvel lehet-e valaki még egyszer Líbia vezetője.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.