//Moldova gázcsapdája
„Az elszegényedés tömeges méreteket ölt, ezzel együtt pedig a társadalmi feszültségek is folyamatosan nőnek” #moszkvater

Moldova gázcsapdája

MEGOSZTÁS

Az orosz-ukrán háború előtt is forrtak az indulatok Kelet-Európában a gázpiacon. Moldova 2021-ben ugyanis nem hosszabbította meg az orosz hosszú távú gázszerződését, megkezdődött a politikai üzengetés, majd szorultak a gázcsapok és katasztrofális feltételek mellett, magas áron jut Chisinau gázhoz. Mi a történet háttere és jelene? Helyszíni riport Chisinauból.

Heincz Barnabás írása a #moszkvater.com számára

„Az elszegényedés tömeges méreteket ölt, ezzel együtt pedig a társadalmi feszültségek is folyamatosan nőnek” #moszkvater
„Az elszegényedés tömeges méreteket ölt, ezzel együtt pedig a társadalmi feszültségek is folyamatosan nőnek”
Fotó:EUROPRESS/Marco Benedetto/ANADOLU AGENCY/AFP

Magyarország 2021 szeptemberében bejelentette, hogy a következő 15 évre megkötötte a hosszú távú gázvásárlási szerződését Oroszországgal. A magyar szerződéssel párhuzamosan járt le a moldovai szerződés is, azonban az nem hosszabbodott meg, a moldovai kormány pedig hosszas huzavona és politikai üzengetés után tudta csak megkötni a részleges szerződést rosszabb árakkal és kiábrándító feltételekkel.

„Akkor még kevesen látták jönni azt a gazdasági összeomlást, amelybe a gáz árának emelkedése, és az ellátásbiztonság megbomlása hajszolta Moldovát”

Az úgynevezett oroszbarát szocialisták koalícióját váltó nyugatbarát moldovai kormány ugyanis nem szentelt elég figyelmet a szeptemberben lejáró szerződésnek. Külső megfigyelők és kormányzathoz közel álló források szerint a moldovai illetékesek a szerződés lejárta előtt 2-3 héttel sem realizálták a helyzetet, amellyel később szembesülniük kellett. A szerződés nem hosszabbodott meg, a piaci ár beköszöntött, a folyamatos áremelkedés fenntarthatatlanná tette a rendszert, a Gazprom pedig elkezdte követelni Moldova tartozását, amely megközelítőleg 780 millió dollár. Van azonban a képletnek számos eleme, amely a legvadabb kelet-európai képet rajzolja fel.

„Moldovába a gáz Oroszországból Transznyisztrián, azaz a Dnyeszter Menti Köztársaság nevű szakadár államon keresztül érkezik. A Dnyeszter Menti Köztársaság Moszkva védelme alatt áll, kezdetben pedig közvetlen anyagi támogatást is utaltak Tiraszpolnak, azonban ezt idővel <„gáztámogatássá> konvertálták”

Az oroszok ugyanis ingyen adják a gázt a Dnyeszter Menti Köztársaságnak, amelynek az elméleti – ugyanakkor gyakorlatban nem létező – adóssága már meghaladja a nyolc milliárd dollárt. A félmillió fős Transznyisztria 1,7 milliárd köbméter gázt kap ingyen évente, miközben a 2,5 millió fős Moldova csak 1,3 milliárd köbmétert fizetségért cserébe. A képlet egyszerű: az egykori Moldova teljes ipara és energiatermelése a Dnyeszter Menti Köztársaságban összpontosul, ebből kifolyólag a Chisinaunak szánt 1,3 milliárd köbméter gáz nagyrészt csak lakossági felhasználás. A 2008-as évektől kezdve Chisinau a lakossági gázár támogatások és egyéb pénzügyi machinációk mentén felhalmozott 780 millió dollárnyi adósságot a Gazprom felé, amely nem képezi a transznyisztriai adósság részét, azaz jogos követelés orosz részről. E követelés jogosságát azonban a moldovai kormány tagadja.

„Bár jogtalan az adósság tagadása, Chisinau kezében kettő ütőkártya is van. Egyrészt a moldovai gázszállítás leállítása esetén a Dnyeszter Menti Köztársaság fagyna meg először; másrészt a Moldova Gaz gázvállalat többségi tulajdonosa a Gazprom – az orosz gázcég egyik zsebéből tartozik a másik zsebének”

A helyzet pikantériáját az adja, hogy a moldovai kormány tud keménykedni az orosz féllel Transznyisztria miatt, miközben az adósággal kapcsolatos követelésnek sem tud eleget tenni, az ugyanis nagyon hamar államcsődöt eredményezne. A Dnyeszter Menti Köztársaság az ingyen gázból mindeközben áramot fejleszt a kucsurgani erőműben, amely nemcsak Transznyisztria, hanem Moldova áramellátást is adja. Chisinau a kucsurgani áramért pénzt fizet annak a szakadár államnak, amely elviekben megsértette területi integritását, és el nem ismert. A kucsurgani áram pedig olcsó, mivel ingyen kapja a Dnyeszter Menti Köztársaság a gázt Oroszországtól, a szakadárok pedig arra is figyelnek, hogy mindig az ukrán és román árak alatt legyenek.

„Bár a moldovai nyugatbarát kormány egyfajta messiásként várja a román áramhálózatra való rákapcsolódást, az sokat nem old meg, mivel a román áram drága. Nem kicsit, hanem nagyon”

A moldovai áramfogyasztás 70 százalékát a kucsurgani erőmű fedezi, a maradék 30 százalékot pedig Ukrajna kétszeres egységáron. Ha és amennyiben Moldova Románia fele fordul, a kucsurgani árak ötszörösét kellene megfizetnie egy olyan piaci környezetben, amely bizonytalan a folyamatos változások és áremelkedések miatt. A világpiaci árakkal együtt pedig felkúszott a kucsurgani áram ára is, azonban a Dnyeszter Menti Köztársaság kínosan ügyel arra, hogy még így is az egyetlen, olcsó alternatíva maradjon Chisinau számára.

„Chisinau és Tiraszpol kapcsolata a fentiek alapján bonyolult, szövevényes és külső szemlélő által olykor értelmezhetetlen. Ugyanakkor közel sem ellenséges”

Bár senki sem örülne, ha szakadár állam lenne a területén, a viszony nem kiélezett és ellenséges Moldova és Transznyisztria között, mivel gazdaságilag és – akármilyen furcsa – politikailag is függenek egymástól.

Ami az mostani helyzetet illeti, Chisinau jövőképe meglehetősen borús az emelkedő energiaárak és a háború árnyékában. A lakossági gáz köbmétere 2021 októberében 4,5 lei volt állami támogatással. 2022 júniusában ez a szám 18 lei. Az átlagfizetés vidéken 80 ezer forint, a benzin literje pedig június elején 630 forint volt. Az infláció 30 százalékos, az egy évvel ezelőtti 70 százalékkal szemben csak a fizetésük 25 százalékát tudják megélhetésre költeni az emberek a rezsin, benzinen és lakhatáson túl.

„Az elszegényedés tömeges méreteket ölt, ezzel együtt pedig a társadalmi feszültségek is folyamatosan nőnek”

A forráspont körül pedig hamar jöhet egy robbanás, amelynek az is a jele, hogy a jelenlegi ellenzék szerint már 2023-ban előrehozott választások lesznek. Egyes kormányzati források szerint a mostani segélyeken és IMF hitelen felül 450 millió euró kellene ahhoz, hogy ne omoljon össze az ország, a nemzetközi hitelpiac ugyanakkor 15-20 százalékos kamatokkal dolgozik. A fizetések és nyugdíjak is hamarosan késni fognak, a helyzet azonban Transznyisztriában sem jobb, amely zárványként próbál létezni az orosz-ukrán háború nyomása alatt, de egyre kevesebb sikerrel. Ingyen gázzal ugyanis nem lehet mindent megoldani.

„A jelenlegi gazdasági helyzet, kilátástalanság, valamint növekvő energiaárak és elmélyülő válság mentén könnyen lehet, hogy olyan helyzetbe kerül Moldova, amely összeroppanthatja az országot”

A moldovaiak egésze a béke pártján áll, az orosz-ukrán háborút ijedten nézik és csak reménykednek, hogy Odessza nem kerül orosz kézre, az ugyanis megpecsételné az ország sorsát. Ezzel pedig nemcsak Chisinau van így, hanem Tiraszpol is, amelynek a gazdasági elitje tökéletesen megvan a jelenlegi helyzetben is. Ahogyan a mondás tartja: zavarosban lehet jól halászni.

MEGOSZTÁS