Szovjet tankok Prága utcáin 1968-ban
Fotó:EUROPRESS
A korabeli szovjet sajtóban voltak utalások arra, hogy a nyugati propagandisták és titkosszolgálatok aktív szerepet játszottak a csehszlovák ellenzék stratégiájának kialakításában, neveket azonban érthető módon nem említettek. A szovjet átlagembernek ezek a nevek nem is mondtak volna semmit. Így a lengyel származású amerikai szakértőé, az egy évtizeddel később Jimmy Carter nemzetbiztonsági tanácsadójaként ismertté vált Zbigniew Brzezinskié sem. Pedig az 1968-ban 40 éves professzor már szépen emelkedett a ranglétrán, s nemcsak egyetemi körökben tartották nyilván a Kelet-Európát legjobban ismerő elemzők között, hanem a Fehér Házban is hallgattak a tanácsaira.
Ezek fényében aligha meglepő, hogy Brzezinski 1968 június 14-én csehszlovák ellenzékiek meghívására Prágába érkezett, s néhány száz kiábrándult értelmiségi előtt tartott előadásokat. Ez azonban csak a felszín volt. „Pan Zbigniew” fő feladata az ellenzék segítése, stratégiájának a kidolgozása volt.
Brzezinski egy pillanatig nem rejtette véka alá eltökélt antikommunista nézeteit. Az előadásain nemcsak a keményvonalasokat, a csehszlovák erőszakszervezeteket, de a reformer első titkárt, Alexander Dubceket is támadta. A nemzeti érzelmekre apellálva a Moszkva által elrabolt csehszlovák szuverenitásról beszélt, a Varsói Szerződés szétesése pedig számára magától értetődő volt. Cseh „klienseinek” taktikai célként saját párt létrehozását jelölte meg, amely átveszi a politikai kezdeményezést a kommunistáktól, s ennek eredményeként megragadja a hatalmat. Hallgatói nem csupán amerikai professzorként, hanem lengyelként is tekintettek rá. „Pan Zbigniewet” még szimpatikusabbá tette, hogy a szemükben félig cseh is volt, miután Eduard Benes unokatestvérét vette feleségül.
A „kremlinológus” prágai vendégszereplését élénk figyelemmel kísérték a Lubjankán és a szocialista országokban is. Walter Ulbricht július 14-éna kommunista pártok vezetőinek varsói tanácskozásán hívta fel arra a figyelmet a Brzezinski előadásain hangoztatott tézisek és a csehszlovák ellenzékiek „Kétezer szóként” elhíresült kiáltványa közötti hasonlóságokra. A keletnémet kommunista vezető felháborodottan kérte számon prágai kollégáin, hogy Johnson elnök tanácsadója szabadon hirdetheti a csehszlovák fővárosban az amerikai nézeteket, s szidhatja Lengyelországot és a Szovjetuniót.
Zbigniew Brzezinski 2009-ben
Fotó:EUROPRESS/AFP/Mandel NGAN
Maga Brzezinski később büszkélkedve beszélt részvételéről a szovjetellenes forradalomban. Mint fogalmazott, a csehszlovák válság megerősítette abban, hogy a Szovjetunióval szemben úgy lehet a leghatékonyabban harcolni, ha a társadalom tudatában olyan elnyomó, „vörös birodalomként” él, amely ellen minden eszközzel harcolni kell. Brzezinski sokat tett azért, hogy felnyissa a csehek szemét, nem lehet azonban nem észrevenni azt sem, hogy szemében Prága is csak egy figura volt a nagyhatalmi sakkpartiban. Ebben a játszmában őt is az amerikai érdekek vezérelték, amelynek érdekében akár a cseheket is be lehet áldozni, a lényeg ugyanis a Szovjetunió gyengítése. Egyik utolsó interjújában a „prágai tavaszt” a vég kezdeteként írta le, az események ugyanis a felszínre hozták a kommunista rendszer szörnyű belső ellentmondásait. A prágai események Brzezinski gondolkodásában csak megerősítették, hogy a Szovjetunió körül folyamatosan válságokat kell generálni. A nyomásgyakorlás eme módja az évek múlásával Brzezinski stratégiájának egyik központi elemévé vált.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater