„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Mit gondolnak a lengyelek a háborúról?

2023. febr. 01.
Vendegoldal

MEGOSZTÁS

Idestova már egy éve tart a háború Ukrajnában, ami alaposan felbolygatta a kedélyeket. Hogy idáig fajulnak az események, arra egy évvel ezelőtt nagyon kevesen gondoltak, és még most sem látszik a háború vége. A végkifejletet illetően csak találgatni lehet. Nézzük meg, miként viszonyulnak a lengyelek a háborúhoz? A CBOS közvélemény-kutató cég készített erről felmérést.

„A menekülteknek nyújtott állami segítséget is elegendőnek tartják, bár egyre többen vannak főleg a fiatalok körében, akik szerint ez a támogatás már túl sok” #moszkvater

„A menekülteknek nyújtott állami segítséget is elegendőnek tartják, bár egyre többen vannak főleg a fiatalok körében, akik szerint ez a támogatás már túl sok”
Fotó:EUROPRESS/Wojtek RADWANSKI/AFP

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Engedni Oroszországnak? Nem! Szolidaritás Ukrajnával? Igen! Röviden így foglalhatjuk össze a CDOS közvélemény-kutató intézetnek a lengyel társadalom háborúhoz viszonyulásáról a közelmúltban készült felmérését.

Az ukrajnai háború fenyegetést jelent a lengyelek nagy részének (70 százalék), és ez a helyzet változásával csak erősödött. Sokan azt gondolják, Ukrajnának nem kellene engedményeket tenni Oroszországgal szemben, és tovább kell harcolnia (75 százalék), de vannak olyanok is, akik szerint a békét kellene elsősorban elérni, akár ukrajnai területi engedmények árán is (25 százalék).

„Egy másik – szeptemberi – kérdésre válaszolva a lengyelek több mint fele válaszolta, hogy a háború nem terjed ki más országokra”

Hogy a harcok mennyire fognak elhúzódni és meddig tartanak, a lengyelek 84 százaléka válaszolta, hogy néhány hónapig vagy hosszabb ideig tart. És hogyan végződne a háború? Erről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint Ukrajna lemondana területeinek egy részéről, míg egy másik verzió szerint Oroszország visszavonul a tavaly februárban megtámadott területekről. Sőt, egyesek úgy gondolják, hogy a 2014-ben elfoglalt területekről is.

Sokan tartanak attól is, hogy Oroszország atomfegyvert használ (66 százalék), de azt már nem tartják olyan valószínűnek (53 százalék), hogy atomfegyverek bevetésére kerül sor más NATO-tagállamok ellen.

Lengyelország kezdetben nagyon támogatta az ukrán menekültek befogadását, a lengyelek szobákat vagy egész lakásokat ajánlottak fel. Sokan mondták, hogy ők maguk, vagy a velük egy háztartásban élők is ingyen segítenének ukrajnai menekülteken. Ez a szám változatlanul magas, ötven százalék körüli, a kezdeti lelkesedés azonban egy kissé megcsappant.

„A menekülteknek nyújtott állami segítséget is elegendőnek tartják, bár egyre többen vannak főleg a fiatalok körében, akik szerint ez a támogatás már túl sok”

Míg a lengyelek 95, illetve 90 százaléka támogatja Ukrajna uniós, valamint NATO csatlakozását, abban már megoszlottak a vélemények, hogy az ukrán menekülteknek jár-e minden állami támogatás. A többség egyetértett azzal, hogy az orvosi ellátáshoz ugyanúgy hozzájussanak – ezt főképp az idősebbek támogatták, a 35 éven aluliaknak ugyanakkor csupán alig több mint a fele –, a családtámogatásokból (500+ program) azonban már kizárnák az ukránokat. A felmérések alapján a lengyelek 43 százaléka szerint a menekültek túl sok pénzbeli támogatást kapnak. Az ellenkező véleményen volt 35 százalék, főképp a diplomások és a nagyvárosokban lakók.

„Arról is kérdezték a lengyeleket, mennyi ideig vehetnének igénybe ingyenes állami segítséget az Ukrajnából érkező menekültek”

A megkérdezettek 38 százaléka felelte, hogy az országba belépés után legfeljebb fél évig, voltak, akik szerint egy évig, míg voltak, akik szerint egészen a háború végéig.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta nagyjából 7,4 millió menekült érkezett Lengyelországba, de ezzel egyidejűleg 5,6 millióan lépték át a határt Ukrajna irányában, tehát Lengyelországban 1,5-2 millió menekült maradt. Az előző emigrációs hullámmal, amely a 2014-es donbasszi események után indult, Lengyelországban ma nagyjából 3-3,5 millió ukrán él.

MEGOSZTÁS

Vendegoldal
Más oldalaktól kapott tartalom.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. A demokrácia nem más, mint a mennyiség uralma a minőség felett. (R.Guenon)

  2. Szerintem Lengyelországban sem számít, hogy az istenadta nép mit gondol. A nyugati világban végképp nem. Amúgy a vízágyút, stb. arra az esetre találták fel, ha az istenadta nép megjelenik az utcákon tiltakozni. A “választott” hatalom épp úgy semmibe veszi a polgár akaratát, mint a választások nélkül uralkodó elit. Látni kell, hogy az emberiség 99%-a semmiféle beleszólási joggal, lehetőséggel nem rendelkezik. A történelemben eddig minden “forradalmat” felülről szerveztek meg. Moldova György szellemes szatírája a Titkos záradék c. (1973) szinte azonnal be lett tiltva, és Aczél György két hétig csuklott tőle, mert Moldova le merte írni, hogy a forradalmakat csinálják..

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Sencsen nem Jalta, de nem marad következmények nélkül

2026. nov. 21.
A sencseni hármas találkozónak szimbolikus jelentősége van. Egy olyan korszak végét jelzi, amikor a világnak csak egyetlen domináns hatalma ...

Egyre inkább totálissá válik az ukrajnai háború

2026. nov. 19.
Egy ukrán kombinált rakéta- és dróntámadás következtében összeomlott Krímet Oroszországgal összekötő stratégiai híd egyik, 227 méter hosszú ...

Peking nem Ukrajnáról akar tárgyalni Sencsenben

2026. nov. 19.
Peking vonakodik attól, hogy az ukrajnai konfliktus is ott legyen a Hszi Csin-ping, Donald Trump és Vlagyimir Putyin részvételével december ...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater