Idestova már egy éve tart a háború Ukrajnában, ami alaposan felbolygatta a kedélyeket. Hogy idáig fajulnak az események, arra egy évvel ezelőtt nagyon kevesen gondoltak, és még most sem látszik a háború vége. A végkifejletet illetően csak találgatni lehet. Nézzük meg, miként viszonyulnak a lengyelek a háborúhoz? A CBOS közvélemény-kutató cég készített erről felmérést.

Ijjas Anna írása a #moszkvater.com számára

Engedni Oroszországnak? Nem! Szolidaritás Ukrajnával? Igen! Röviden így foglalhatjuk össze a CDOS közvélemény-kutató intézetnek a lengyel társadalom háborúhoz viszonyulásáról a közelmúltban készült felmérését.

Az ukrajnai háború fenyegetést jelent a lengyelek nagy részének (70 százalék), és ez a helyzet változásával csak erősödött. Sokan azt gondolják, Ukrajnának nem kellene engedményeket tenni Oroszországgal szemben, és tovább kell harcolnia (75 százalék), de vannak olyanok is, akik szerint a békét kellene elsősorban elérni, akár ukrajnai területi engedmények árán is (25 százalék).

„Egy másik – szeptemberi – kérdésre válaszolva a lengyelek több mint fele válaszolta, hogy a háború nem terjed ki más országokra”

Hogy a harcok mennyire fognak elhúzódni és meddig tartanak, a lengyelek 84 százaléka válaszolta, hogy néhány hónapig vagy hosszabb ideig tart. És hogyan végződne a háború? Erről megoszlanak a vélemények. Vannak, akik szerint Ukrajna lemondana területeinek egy részéről, míg egy másik verzió szerint Oroszország visszavonul a tavaly februárban megtámadott területekről. Sőt, egyesek úgy gondolják, hogy a 2014-ben elfoglalt területekről is.

Sokan tartanak attól is, hogy Oroszország atomfegyvert használ (66 százalék), de azt már nem tartják olyan valószínűnek (53 százalék), hogy atomfegyverek bevetésére kerül sor más NATO-tagállamok ellen.

Lengyelország kezdetben nagyon támogatta az ukrán menekültek befogadását, a lengyelek szobákat vagy egész lakásokat ajánlottak fel. Sokan mondták, hogy ők maguk, vagy a velük egy háztartásban élők is ingyen segítenének ukrajnai menekülteken. Ez a szám változatlanul magas, ötven százalék körüli, a kezdeti lelkesedés azonban egy kissé megcsappant.

„A menekülteknek nyújtott állami segítséget is elegendőnek tartják, bár egyre többen vannak főleg a fiatalok körében, akik szerint ez a támogatás már túl sok”

Míg a lengyelek 95, illetve 90 százaléka támogatja Ukrajna uniós, valamint NATO csatlakozását, abban már megoszlottak a vélemények, hogy az ukrán menekülteknek jár-e minden állami támogatás. A többség egyetértett azzal, hogy az orvosi ellátáshoz ugyanúgy hozzájussanak – ezt főképp az idősebbek támogatták, a 35 éven aluliaknak ugyanakkor csupán alig több mint a fele –, a családtámogatásokból (500+ program) azonban már kizárnák az ukránokat. A felmérések alapján a lengyelek 43 százaléka szerint a menekültek túl sok pénzbeli támogatást kapnak. Az ellenkező véleményen volt 35 százalék, főképp a diplomások és a nagyvárosokban lakók.

„Arról is kérdezték a lengyeleket, mennyi ideig vehetnének igénybe ingyenes állami segítséget az Ukrajnából érkező menekültek”

A megkérdezettek 38 százaléka felelte, hogy az országba belépés után legfeljebb fél évig, voltak, akik szerint egy évig, míg voltak, akik szerint egészen a háború végéig.

Az orosz-ukrán háború kezdete óta nagyjából 7,4 millió menekült érkezett Lengyelországba, de ezzel egyidejűleg 5,6 millióan lépték át a határt Ukrajna irányában, tehát Lengyelországban 1,5-2 millió menekült maradt. Az előző emigrációs hullámmal, amely a 2014-es donbasszi események után indult, Lengyelországban ma nagyjából 3-3,5 millió ukrán él.