„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Miről árulkodik Austin „eltűnése”?

2024. jan. 16.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Egyre több jel mutat az Egyesült Államok növekvő gondjaira. Gyengül a globális befolyása, és mind nyilvánvalóbbak a belső problémái. Így egyebek mellett a társadalom vészes kettészakadása, a lassan polgárháborús állapotok, a kampány durvuló stílusa, a Donald Trump ellen indított bírósági eljárások.  De a rendszer szétcsúszásának jele az is, hogy az év elején néhány napra „eltűnt a radarról” Lloyd Austin védelmi miniszter.

„S tegyük ehhez hozzá, hogy Austin <eltűnése> rendkívül kiélezett nemzetközi helyzetben történt. Akkor, amikor dúl az orosz-ukrán háború, feszült a Közel-Kelet, a jemeni húszikra pedig épp lecsapnak az amerikaiak” #moszkvater

„S tegyük ehhez hozzá, hogy Austin <eltűnése> rendkívül kiélezett nemzetközi helyzetben történt. Akkor, amikor dúl az orosz-ukrán háború, feszült a Közel-Kelet, a jemeni húszikra pedig épp lecsapnak az amerikaiak”
Fotó:EUROPRESS/Jim WATSON/AFP

Lloyd Austinnál kezdeti stádiumban lévő prosztata rákot diagnosztizáltak, egyelőre kórházban marad – hogy meddig, az egyelőre nem tudható, hiszen urológusok szerint a helyzet nem feltétlen súlyos, de a kezelés elhúzódhat -, de innen is képes ellátni a feladatát. Ezt több napos késlekedés után a minap Pat Ryder vezérőrnagy, a Pentagon sajtótitkára jelentette be. Ryder elmondta még, hogy az amerikai védelmi minisztert decemberben prosztatarák miatt kezelték, ami húgyúti fertőzéshez, és súlyos bélrendszeri szövődményekhez vezetett. Austint december 22-én vitték be a Walter Reed Nemzeti Katonai Egészségügyi Központba, ahol invazív sebészeti beavatkozáson esett át a prosztatarák kezelésére és gyógyítására. A miniszter a beavatkozás során általános érzéstelenítés alatt volt.

„A Pentagon jócskán megkésett beszámolójából az is kiderül, hogy a műtét másnapján Austin hazament, de a beavatkozás húgyúti fertőzésnek minősített szövődménye miatt hasi fájdalmakra kezdett panaszkodni, ezért január 1-jén ismét sürgős kezelésre szorult”

Január 2-án a 70 éves Austin – akit egyébként nyugdíjból hívott vissza Biden elnök a Pentagon élére – átkerült az intenzív osztályra, miután egy újabb vizsgálat feltárta a vékonybél funkcióit károsító hasi folyadékfelgyülemlést. Az újabb kórházi kezelés során Austin mindvégig eszméleténél volt, és nem esett át teljes érzéstelenítésen. Ugyanakkor a miniszter nem értesítette sem a főparancsnokot, sem Green vezérkari főnököt, sem pedig saját államtitkárát az egészségi állapotáról, és a rajta elvégzett beavatkozásokról.

„Jelen állás szerint az látszik biztosnak, hogy Biden elnök az utolsók között értesült egyik legfontosabb kormánytagjának állapotáról, ami a jelenlegi feszült nemzetközi helyzetben súlyos kérdéseket vet fel az adminisztráción belüli munkamegosztásról, a kommunikációról, és általában az amerikai rendszer állapotáról”

A Pentagont a történtek óta mind a republikánusok, mind pedig a sajtó részéről komoly támadások értik, amiért nem mutatott átláthatóságot Austin kezelésével kapcsolatban, azt sokáig bagatellizálta. Austin ezek után elnézést kért a kommunikációs hibák miatt, és vállalta a helyzetért a felelősséget, de megjegyezte, hogy magánügyről volt szó. A Pentagon azt állította, „egészségügyi és magánéleti megfontolások miatt” nem hozta nyilvánosságra Austin távollétét. De az ilyen helyzetek szülik az olyan teóriákat is, miszerint Austin egy orosz rakéta támadás következtében még legutóbbi ukrajnai útján életét vesztette, és ez a kórházi történet csak ennek elleplezését szolgálja. E verzió forrása nem meglepő módon az FSZB egyik állítólagos ügynöke.

„Persze, minden lehetséges, de ne felejtsük el azt sem, hogy közben dúl az információs háború, s ha ez még nem lenne elég, akkor a média és a szakértők egy része is a kattintásra törve meredekebbnél meredekebb sztorikkal áll elő. Minden esetre ilyen helyzetben megnyugtató lenne egy fotó a kórházból. Már ha Lloyd Austin tényleg lábadozik”

Az elnöki hivatal Nemzetbiztonsági Tanácsának szóvivője elismerte, a Fehér Házban azt sem tudták, hogy a miniszternek prosztata rákja van. John Kirby elmondta azt is, hogy a Fehér Házzal azt sem közölték, hogy Austin a korábbi általános érzéstelenítés idején a hivatalos ügyeket az akkor éppen Puerto Ricóban nyaraló Kathleen Hicks védelmi miniszter-helyettesre ruházta át.

„Finoman szólva nem optimális helyzet – ismerte el a szóvivő -, amikor a főparancsnok és a nemzetbiztonsági tanácsadó nem tudja, hogy a védelmi miniszter milyen állapotban van”

Az elnöki hivatal ezután közleményt adott ki, amelyben kijelentik, hogy Lloyd Austin védelmi miniszter az elnök teljes bizalmát élvezi. Az adminisztrációban ennek ellenére sokakat sokkoltak a történtek. S messze nem csupán a védelmi miniszter betegségének a híre. Egyszerűen érthetetlen, hogy a Pentagon ennyire eltitkolta vezetőjének az állapotát. Mint a Politiconak az adminisztráció egyik biztonsági kérdésekkel foglalkozó tagja elmondta, ennek nem szabadott volna így történnie. A lap ennek kapcsán megjegyzi, hogy a tengerészgyalogosok parancsnokának tavaly október 29-án bekövetkezett infarktusa után néhány órával a Pentagon közleményt adott ki. Felhördült a sajtó is, megjegyezve, hogy az amerikai állampolgároknak joguk van tudni, hogy a védelmi miniszter nem tudja ellátni a feladatát, és ilyen helyzetben nem titkolózhat.

„S tegyük ehhez hozzá, hogy Austin <eltűnése> rendkívül kiélezett nemzetközi helyzetben történt. Akkor, amikor dúl az orosz-ukrán háború, feszült a Közel-Kelet, a jemeni húszikra pedig épp lecsapnak az amerikaiak”

A The New York Times még messzebb megy. Mint a lap rámutat, egy a stabilitást felboríthatják a rendszeren belül történtek, így egy puccs vagy forradalom, vagy magának a rendszernek a gyengesége, működési zavarai. Az első gyakran romboló, ám meg lehet állítani, míg a második esetben csendes erózióról van szó, amely nyílt összeomláshoz vezet.

„A NYT szerint most a rendszer szétesésének vagyunk a tanúi. Mutatja ezt a déli határon tapasztalható helyzet, Irán egyre nagyobb magabiztossága vagy éppen az Ukrajna támogatása körüli bénaság. Ezek közül külön-külön mindegyiket meg lehet magyarázni, összességében azonban a Pax Americana kiürüléséről van szó”

A világban egyre nagyobb a zűrzavar, a rendetlenség, és ebben a kontextusban a NYT ijesztőnek, ugyanakkor egyáltalán nem meglepőnek, sőt jelzés értékűnek találja Austin „eltűnését”. S valóban, ez a rendszer szétcsúszásának a jele, hiszen a mai világban minden óra késlekedés sokat számíthat. Beleillik abba a képbe, amelyben Amerika egyre inkább elveszíti a kezdeményező képességét, az eseményekkel sodródik, közben az úgynevezett progresszívek a nemzetközi szervezeteken keresztül intéznék a rendteremtést, addig az izolacionisták befelé fordulnának. Az Egyesült Államok így egyre kevésbé ellenőrzi a világrendet. Olyannyira nem, hogy ma már a „világ csendőrjének” nevezni sem nagyon lehet. A világ berendezkedése pedig úgy működik, hogy a globális befolyást megtartani nem egyszerű feladat, ám még nehezebb az elveszített befolyást visszaszerezni. Amerika pedig egyre gyorsabban veszít ebből a hegemón szerepéből. Olyannyira gyorsan, hogy ez még egyes, a nemzetközi stabilitást féltő külső szemlélőket is megijeszthet.

„A Fox News eközben arra mutat rá, hogy az Egyesült Államok legfőbb vetélytársai, így Kína vagy Oroszország vezetői számára fontos jelzés Amerika állapotáról az Austin körüli botrány”

S rögtön alá is támasztja ezt az állítást a kínai Global Times cikkével, amely az amerikai adminisztráción belül uralkodó káoszról értekezik. A világ vezető hatalma ilyen hibákat nem követhet el. Persze, az imázsát az sem erősíti, hogy az elnökjelöltek a bíróság segítségével próbálják kiiktatni a versenyből egymást, maga az elnök sokszor azt sem tudja, hol van, a hatalom átadása pedig már legutóbb is ijesztő körülmények között történt. Austin „eltűnése” sem Amerika erejét mutatja, és még sokba kerülhet Washingtonnak. Még akkor is, ha éppenséggel a döntéshozatal megoldott is volt, Pekinget és Moszkvát magabiztosabbá tehetik a történtek, míg a szövetségesek egyre kevésbé tudnak felnézni Amerikára. Arról már nem is beszélve, hogy attól a hatalomtól egyre kevésbé kell félni, ahol így mennek a dolgok. Legfeljebb attól, hogy a hegemón ilyen működési zavarai káoszba dönthetik a világot.

(Cikkünk folyamatosan frissül.)

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Elnézést az ízléstelen viccért de erről háromt dolog jut eszembe VVP-vel kapcsolatban.

    1) Akinek a halálhírét költik az sokáig él.
    2) Aki másnak vermet ás maga esik bele.
    3) Gerantokrácia az USA-ban? Szokatlan.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK