„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„A johannesburgi csúcsot élénk érdeklődéssel kíséri a nemzetközi sajtó is, amely a találkozótól komoly, mint a Financial Times fogalmaz, földrengésszerű változásokat vár”
Fotó:EUROPRESS/GIANLUIGI GUERCIA/AFP
Egy igazságosabb világért száll síkra az egyelőre öt országot, Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és a Dél-Afrikai Köztársaságot tömörítő BRICS csoport, amelynek augusztus 22. és 24. között a dél-afrikai Johannesburgban zajló háromnapos csúcsértekezletére 71 ország vezetőit hívták meg, köztük az összes afrikai országét. Végül vagy 60 ország vezetője jelezte, hogy ott is lesz Johannesburgban. Az egyenjogúság és a kölcsönös előnyök elvére épített együttműködési szervezethez 23 ország nyújtott be hivatalos felvételi kérelmet, míg nagyjából ugyanennyi nem hivatalos kérelemmel állt elő. A BRICS vonzereje abban rejlik, hogy a benne résztvevő államok között nincs alá- és fölérendeltség, hanem szuverén nemzetállamként működnek együtt. A tagság iránt megnyilvánuló érdeklődés pedig azt jelzi, hogy a világ egyre több országa változtatná meg a nyugati hegemóniára épülő világrendet, szabadulna meg a kényszerítő módszerektől, és indulna el az önálló nemzeti fejlődés útján.
„A johannesburgi csúcsot élénk érdeklődéssel kíséri a nemzetközi sajtó is, amely a találkozótól komoly, mint a Financial Times fogalmaz, földrengésszerű változásokat vár”
Az elemzések kiemelik, hogy mindenek előtt Peking a G7-ek geopolitikai versenytársává, egyfajta alternatívájává alakítaná a BRICS-et. Mint a már idézett Financial Times felhívja a figyelmet, az „ötök” nemzeti összterméke már 2020-ban elérte a G7-ekét, mára pedig a globális GDP-ből kihasított 32,1 százalékkal 29,9 ellenében meg is haladta. Ez jól mutatja a csoportban rejlő potenciált, amelyet emellett aláhúz az is, hogy a Föld szárazföldi területeinek 26,5 és lakosságának 40,9 százalékát teszi ki. Ezen túlmenően a világ olajtermelésének mintegy negyedét, az acélgyártáshoz használt vasércnek nagyjából a felét adja, és itt terem a kukorica 40, a búzának pedig majdnem 50 százaléka. Ez a politikai és gazdasági súly a bővítéssel pedig csak növekedni fog. Mint a Bloomberg megjegyezte, a következő öt évben a világgazdaságban a főszerepet Kína játssza majd, de megelőzi az Egyesült Államokat India is.
„Az új tagok felvételének módja tekintetében ugyanakkor nincs egység, és mindenek előtt a kínai és az indiai elképzelések ütköznek. Peking és Új-Delhi a klub jövőjéről is másképp vélekedik. Míg Kína a csoport politikai élének erősítésével az Amerikával szembenállás platformjává tenné a platformot, addig India a gazdasági érdekek melletti kiállásra koncentrálva megőrizné a BRICS semlegességét. Abban viszont mindenki egyetért, hogy a szervezet célja az egypólusú világrend átalakítása, igazságosabbá tétele”
Mások a BRICS gazdasági súlyának folyamatos növekedése kapcsán megjegyzik, mindez elkerülhetetlenül a csoport politikai súlyának növekedésévé transzformálódik. Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a világ két pólusa közötti verseny erősödik, ám az igazságosabb világrend jegyében egymás mellett létezhetnek a G7-ek és a BRICS is. Az „ötök” csoportja tehát nem hegemón szerepre, a Nyugat vezető szerepének felváltására, hanem a saját súlyának növelésére tör. Ez egyben azt is jelenti, hogy a platformnak a jövőben meg kell tartania az egyensúlyt a jövőjével kapcsolatban sokszor felfokozott várakozások, és a világrend célként kitűzött igazságosabbá tétele között. A verseny éleződése elkerülhetetlen, ám a BRICS nem veheti át a Nyugat módszereit, a globális intézmény rendszert nem rendelheti a hegemón szerep megteremtése alá. Ugyanígy nem alakíthatja a BRICS-et Peking kizárólag a Washingtonnal vívott versenyének eszközévé. Már csak azért sem, mert India, Brazília vagy éppen Dél-Afrika mozgástere szűkebb a Nyugattal vívott versenyben, és nem engedhet meg magának hirtelen fordulatot.
„Éppen ezért a dollár leváltása, a G7-ek alternatívájává válása, vagy a bővítés kérdésében érthető ezen országok óvatossága. De ez a folyamat azért is elhúzódik, mert a BRICS egyelőre inkább egy pragmatikus alapokon formálódó fórum, és még meg kell teremtenie az együttműködés intézményeit”
Az viszont egyértelmű, hogy a BRICS már most az úgynevezett globális Dél egyik bástyája, és az átalakuló világrend megkerülhetetlen szervezete, egyfajta a válasz az egypólusú világrendre. Ezt jelzi a nyugati médiának a csúcsot kísérő figyelme is. Mint a Reuters megjegyzi, a bővítés nagyobb súlyt adhat a blokknak és a globális reformokat érintő követeléseinek. A The New York Times azt emeli ki, hogy a csúcs jelentős mértékben meghatározhatja, hogy a BRICS geopolitikai koalícióvá válik, avagy megmarad egy a pénzügyi, gazdasági kérdésekre fókuszáló csoportnak. Az ABC News azt fejtegeti, hogy a bővítés alapelveiről szóló megállapodás Peking és Moszkva morális győzelmét hozhatja, a blokk pedig ennek értelmében egyre inkább a G7-ek ellensúlyává válhat. Az RND azt emeli ki, hogy a BRICS közös valutájának megteremtése, ezzel a dollár leváltása a csoport tagjainak hosszútávú projektje.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
