„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Miért üres a moszkvai lovi?

2020. jún. 01.
Csigi János

MEGOSZTÁS

Oroszországban, de még a Szovjetunióban is népszerű volt a lóverseny, aztán a ’90-es években valami megtört. Az ezredfordulótól aztán újra lehet fogadni, de a lovi csupán évente egyszer, az Elnöki díj alkalmával telik meg.

Futam a Moszkvai Központi Lóversenypályán 2020. május 24-én #moszkvater

Futam a Moszkvai Központi Lóversenypályán 2020. május 24-én
Fotó:EUROPRESS/Dimitar DILKOFF/AFP

A Moszkvai Központi Lóversenypálya története a 19. században kezdődött, amikor I. Miklós cár ünnepélyesen átadta az Ügető utcában a 42 hektáros komplexumot. A lóversenypálya a társadalmi élet egyik központja lett. Nemcsak az udvar, hanem a polgárok is szívesen látogatták. Ezt megelőzően az első angol versenylovakat Orlov herceg hozatta be 1785-ben, az első nyilvános versenyt pedig 500 rubeles díjért 1799-ben futották Moszkvában. A 19. század végén már 13 városban tartottak futamokat.

„A cár bevezette a fogadásokat is, természetesen az angol rendszerű, úgynevezett totalizatőr osztalék alapján”

Ez azt jelenti, hogy a fogadók által feltett összegből fizetik ki a nyereményeket, a lóversenynek helyet biztosító tarthat meg magának húsz százalékot. A mai napig ez a fajta fogadási rendszer működik a világ összes lóversenypályáján. A legnépszerűbb fogadási fajták a klasszikus tét, hely, befutó, hármas befutó.

Egy könnyed szabályismertető a lóversenyben kevésbé járatosaknak:

– tétfogadás, amikor az általunk kiválasztott lónak elsőnek kell áthaladni a célvonalon.

– helyfogadásnál lovunknak az első három hely valamelyikén kell beérkezni.

– befutójátéknál az első két ló helyes sorrendjét kell eltalálni,

– míg hármas befutónál az első három ló beérkezésének helyes sorrendjét kell megtippelni.

Értelemszerűen a hármas befutó hozhatja a legnagyobb nyereményt sikeres tippelés esetén.

„A moszkvai lóverseny népszerűségét bizonyítja, hogy a versenyek még 1944-ben is folytak”

A pálya eddigi 186 éves működése alatt megfordultak itt cárok, két első titkár és Oroszország regnáló elnöke is. A Központi Lóversenypálya mind az ügető, mind a galoppversenyek lebonyolítására alkalmas. Az előbbiben a hajtó a ló mögött ül egy kis kocsiban, hivatalos nevén a sulkyban, míg a galoppnál a zsoké a ló hátán gubbaszt.

A 19. század második felére Oroszországban is óriási népszerűségre tett szert ez sportág. Vagy szerencsejáték? Ki tudja? Hogy mekkora volt ez a népszerűség, azt az is bizonyítja, hogy 1910-ben törvényt hoztak, miszerint középiskolások nem köthetnek fogadást a versenyekre.

„Az első világháború, az októberi forradalom nem tettek jót a versenyeknek”

A pályát katonai lovas kiképzésre használták, csak 1922-ben rendeztek újra versenyeket. 1949-ben szinte az egész pálya leégett. Az összes most álló épület a kor neves építészének, Ivan Zsoltovszkijnak köszönhető. Maga a központi tribün nem sikerült túl nagyra, mindössze 3500 ember befogadására alkalmas.

A szovjet időkben maga a lóverseny továbbra is óriási népszerűségnek örvendett. Olyan hírességek látogatták a hétvégi versenyeket, mint Hruscsov és Brezsnyev elvtársak, de Majakovszkij, Aszejev, Sztarosztyin vagy éppen Bulat Okudzsava is gyakran megfordult itt.

„A kilencvenes évekig tartott a népszerűség, akkor hirtelen megszűnt minden. Az állam nem támogatta tovább a lóversenyeket valamint a lótenyésztést”

Az ezredfordulón sikerült megnyerni újra támogatónak az államot, újra belevágtak a lótenyésztésbe és 2012 óta újra lehet fogadni. De ez már messze nem az, ami a cári Oroszországban vagy az „átkos” szocializmusban volt. Ugyan minden hétvégén délután egy órakor megszólal a pálya versenyre hívó harangja, de néző már alig van a tribünön. Pedig néhány lelkes és nem túl szegény ember komoly pénzt fektetett az újraindításba, tenyészállatokat vettek, szponzorálják a versenyeket, de az állam nem lát benne hasznot.

Hogy miért nem, az sokak számára érthetetlen, hiszen a világ minden táján nyereséget termel a lóverseny. Ez alól egyelőre csak Oroszország és Magyarország a kivétel… Ezért a tulajdonosok és a futtatók kiviszik a lovakat a svéd, finn, norvég vagy akár a francia pályák valamelyikére versenyezni, hiszen jó esetben ott a ló megkeresi minimum a tartási költségeit.

„A moszkvai pályán egyszer van egy évben teltház, amikor júniusban az Elnöki díjat futják a lovak. Ezen a jeles napon azok is kilátogatnak, akik nem tudják megkülönböztetni a ló elejét a hátuljától, viszont ha szerencséje van, akkor Putyin elnök környezetében fotózkodhat”

A pályára kilátogató néhány lelkes fogadó biztos abban, hogy kellő reklámmal, némi állami segítséggel újra régi fényében ragyoghatna a lóverseny nemcsak Moszkvában, hanem egész Oroszországban.

Nagy remény egyelőre nincs rá…

MEGOSZTÁS

Csigi János
1963-ban születtem. Elvégeztem iskolákat, sportoltam, majd edzősködtem. Dolgoztam Ukrajnában, meg egy pár helyen, így valamennyire belelátok a szláv életbe. Szinte minden érdekel, kivéve a kibernetikát. Művészet, de inkább sport és kulinária párti vagyok. Politika alól sem vagyok felmentve, de azt meghagyom a nagyoknak. Nem ellenségem a humor, de a cinizmus, sőt a szarkazmus sem. Nem vagyok grafomán, de néha előbújik a kisördög és olyankor tollat, illetve klaviatúrát ragadok. Hogy érdemes-e, azt majd az olvasók eldöntik.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Lángokban álló világ IV.

    2025. júl. 13.
    Kína, a sárkány barátok nélkül. Ritkán beszélnek róla az elemzők, de nagyon rég volt ennyire mozgásban a nemzetközi rendszer. A korábbi idők...

    Trump megkéri Ukrajna árát

    2025. júl. 13.
    Trump Ukrajnát nem átadni akarja, hanem eladni. Ha nem is konkrétan pénzért, valamilyen engedményért cserébe az orosz fél részéről. És mivel...

    Európa még mindig ukrán győzelemre játszik

    2025. júl. 13.
    Új modell rajzolódik ki Ukrajna támogatására, amelyben az európaiak fizetnek, az amerikaiak pedig szállítják a fegyvert. Ez már tetszik Trum...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK