„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Ukrajnában jelenleg minimális a kőolajtermékek előállítása. A fogyasztás nagy részét az import teszi ki”
Fotó:EUROPRESS/Roman PILIPEY/AFP
Az ukrán energiaügyi minisztérium 2025. decemberben közzé tett adatai szerint Ukrajna energiaipari infrastruktúráját csak 2025-ben 4 500 alkalommal támadták meg, 1 800 rakétával és 50 ezer drónnal. A négyéves háború során Oroszország megsemmisítette, elfoglalta vagy megrongálta az ukrán energiaágazat infrastruktúráját, beleértve az olajfinomítókat, az olaj- és gáztárolókat, a hő-, vízerőműveket és atomerőműveket, valamint a gáz-, fűtés- és áramellátó hálózatokat. Az ukrán energiaágazatban keletkezett teljes közvetlen károk (24,8 milliárd dollár) kiterjednek a villamosenergia-termelésre, az átviteli és elosztási infrastruktúrára, a gáz- és távfűtési hálózatokra, az olajipari létesítményekre, valamint a szénbányászati eszközökre. A károk legnagyobb részét az villamosenergia-szektor adja (körülbelül 70 százalék, 17,1 milliárd dollár), amelyen belül a termelőeszközök jelentik a domináns elemet (14,2 milliárd dollár), majd az átvitel (2,3 milliárd dollár) és az elosztás (0,7 milliárd dollár) következik.
„A károk földrajzilag Zaporizzsja, Harkiv, Kirovohrad, Dnyipropetrovszk, Donyeck és Odessza megyékre, valamint Kijev városára és Kijev megyére koncentrálódnak. A szektorban a háborúval kapcsolatos veszteségeket 88,2 milliárd dollárra becsülik, ami az energiaigény csökkenését és a rendszerüzemeltetés korlátozottságát tükrözi”
Miután az oroszok a háború első egy-két hónapjában gyakorlatilag az összes nagyobb üzemanyag tároló létesítményt, valamint a legnagyobb hazai finomítókat megsemmisítették, az ellátási rendszer gyorsan az import és a teljes decentralizáció felé tolódott el. Az ukrán sajtóban nyilatkozó szakértők elsősorban ebben látják a kulcsát annak, hogy az üzemanyag ellátás lényegében zavartalan.
Az ellátási rendszer alapvetően a „drive-by” elvre állt át, ami azt jelenti, hogy az üzemanyag szállító tartálykocsik átlépik a határt, vagy a dunai kikötőkben vásárolnak üzemanyagot, majd elosztják azt az egész országban a benzinkutaknak és kis- és nagykereskedelmi fogyasztóknak. Amint az utóbbiak készletei kimerülnek, egy új tartálykocsi érkezik.
„Ez kiküszöböli a függőséget az üzemanyag tároló létesítményektől. Emellett a saját szükségleteikre nagykereskedelmi mennyiségeket vásárló vállalatok elosztott kis üzemanyag tárolók egész rendszereit hozták létre. Ezeket időnként szintén megtámadják, ám mivel sok van belőlük, az egyes támadások nem befolyásolják érdemben a teljes ellátási rendszer stabilitását”
De mint a Strana.ua portálnak nyilatkozók arra felhívják a figyelmet, Ukrajnában már a háború előtt is számos kis földalatti finomító volt. A hatóságok megpróbáltak harcolni ellenük, ám mivel a biztonsági erők állományának jelentős része hasznot húzott ebből az üzletből, ez a harc meglehetősen félszívvel folyt. Amikor pedig kitört a háború, és elkezdődött a nagy finomítók pusztítása, helyzetbe kerültek ezek a mini finomítók. Máig szenvednek a légicsapásoktól, de sok van belőlük. Ráadásul a megsérült létesítményeket viszonylag gyorsan helyreállítják. A mini finomítókat ma már elsősorban az üzemanyagok „felújítására” használják. Vagyis különféle adalékanyagokat adnak hozzá, a készterméket pedig „prémium” termékként adják el, és profitálnak az árkülönbségből, amely literenként elérheti az 5-10 hrivnyát is. Ez a tendencia különösen 2026 telén terjedt el, amikor a piacot elárasztotta a belföldön palackozott úgynevezett „téli dízel”. A hagyományos európai üzemanyagot adalékanyagokkal tették „fagyállóvá”, bár az csak -15 Celsius fokos hőmérsékletet bírt ki. A háború előtt ezeket az üzemanyaggal végzett „kísérleteket” büntették, most azonban a mini finomítókat a hatóságok békén hagyják.
„Ukrajnában jelenleg minimális a kőolajtermékek előállítása. A fogyasztás nagy részét az import teszi ki”
Ez a helyzet kihívásokkal teli a piac számára. A Kremencsuki Olajfinomítót működésképtelenné tette a 2025-ös támadás, és a hazai finomítás jelentős részének elvesztése magasabb árakhoz vezet, logisztikai nehézségeket okoz. Az import menti meg a helyzetet.
Mint arra Gennagyij Rjabcev, a Pszicheja Tudományos és Műszaki Központ speciális projektjeinek vezetője rámutat, a fentiek mellett az üzemanyagpiac telítettségéhez jelentős mértékben hozzájárul az eladók magas haszonkulcsa is.
„Az ukrán piac a háború kezdete óta a beszállítók számára <prémium> piaccá vált”
Az importőrök és a kiskereskedők akár literenként 30 hrivnyával is növelhetik profitjukat. A kőolajtermékek árának meredek emelkedése után ugyan az eladók attól tartva, hogy a túlárazott benzin és dízel kevésbé lesz népszerű, némileg mérsékelték étvágyukat, a haszonkulcs azonban még mindig jóval magasabb, mint például Európában. A hatóságok jól ismerik ezt a haszonkulcsot, de nem avatkoznak bele az eladók üzletébe.
Közben miután az iráni háború miatt az árak az egekbe szöktek a benzinkutaknál, a kormány kezdetben meg akarta szigorítani a kereskedőkre és a benzinkutakra vonatkozó szabályokat, de aztán egyszerűen bevezette a sofőröknek járó pénzvisszatérítési kompenzációt, amelyet az állami költségvetés finanszíroz. Ezzel jelezték a láncoknak, hogy folytathatják az árak emelését. Az Ukrán Monopóliumellenes Bizottság (AMCU) kijelentette, hogy a vizsgálataik során az árakkal kapcsolatosan nem találtak szabálysértéseket.
„Ez az állami engedékenység rengeteg szereplőt vonz az üzemanyagpiacra, a nagy kiskereskedelmi láncoktól kezdve egészen azokig a vállalkozókig, akik néhány tartálykocsit vásároltak. Ennek eredményeként gyakran <túlkínálat> alakul ki”
Az ukrajnai üzemanyag ellátás logisztikája azonban sebezhető. Ezt a tavalyi, az odesszai régió délnyugati részén található hidak ellen indított támadások tették egyértelművé. Akkor az Odessza-Reni autópálya forgalma leállt, és a piaci szereplők a hiány veszélyéről kezdtek beszélni, mivel az üzemanyag import nagy része dunai kikötőkön keresztül halad. Ez ugyanis sokkal jövedelmezőbb, mint az üzemanyag tartálykocsival történő szállítása a szárazföldi határon át Európából. Ráadásul a földközi-tengeri és a fekete-tengeri kőolajtermék piacok hagyományosan olcsóbbak. Az orosz üzemanyag hamis okmányokkal történő értékesítése itt is virágzik.
„Ez azt jelenti, hogy harmadik országbeli vállalatok vásárolják meg az orosz fekete-tengeri kikötőkből szállított orosz üzemanyagot, majd megváltoztatják a dokumentációt, és más országokból származó szállítmányok álcája alatt eladják Ukrajnának. Ez jelentős tényező az ukrán piaci áremelkedések megfékezésében”
A dunai kikötőkkel kapcsolatos probléma azonban még nem manifesztálódott teljesen, hiszen a hidat gyorsan megjavították, és az útvonalat pedig újra megnyitották. A kikötők elleni csapások folyamatban vannak, de nem vezettek az üzemanyag ellátás teljes leállásához. Ha azonban a logisztikai szektor elleni csapások fokozódnak, komoly problémák merülhetnek fel.
A piaci szereplők közben azt is észrevették, hogy az orosz drón csapások gyakoribbá váltak a benzinkutak és az üzemanyag szállító tartálykocsik ellen – ukrán források szerint az elmúlt két hónapban mintegy 150 ilyen támadás volt, és több helyen már az összes benzinkutat kiiktatták -, miután az ukrán fegyveres erők fokozták a hasonló támadásokat a krími útvonalakon. A csapások eddigi maximális hatótávolsága körülbelül 50 kilométer a frontvonaltól. Ez azzal a veszéllyel jár, hogy elzárják a logisztikát a nagyobb frontvonalbeli városokba, mint például Herszon, és bizonyos mértékig Zaporizzsja és Szumi. Ha a hatótávolság 100 kilométerre vagy annál nagyobbra nő, akkor Harkiv és Dnyipro felé minden irányból támadás alá kerül a logisztika.
„Az ilyen nagyvárosok üzemanyag ellátásának teljes blokkolása azonban orosz részről rendszeres és több csapást igényelne”
A fenyegetés azonban létezik, mivel a drónok használata egyre elterjedtebb, a hatótávolságuk megnövekedett, és minden üzemanyag létesítmény elsődleges célponttá vált a számukra, mivel egyetlen találat is teljesen elpusztíthatja őket.
♦
Oroszország elzárhatja a világ elől a gázolajat. Oroszország a belföldi üzemanyag piacra koncentrál. Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes szerint erre elsősorban a nem tervezett karbantartások, valamint a nyári szezonra jellemző megnövekedett kereslet miatt van szükség, miközben az olaj infrastruktúra számos elemét érte ukrán támadás az elmúlt időszakban. Az orosz kormány minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy biztosítsa a belföldi üzemanyag ellátás biztonságát. Alekszandr Novak szerint a helyzet komplikált, de kezelhető. A politikus a Vlagyimir Putyinnal, valamint a kabinet tagjaival folytatott megbeszélés után arról is beszámolt, hogy
„a kormány a benzin- és a repülőgép üzemanyag exportjára vonatkozó teljes tilalom mellett mérlegeli a dízel üzemanyag exportjának teljes tilalmát is”
Az orosz energiaügyi minisztérium beszámolója szerint az összes olajfinomító maximális kapacitás kihasználtsággal működik, emellett a karbantartásokat felgyorsították, vagy átütemezték. Mindemellett a döntéshozók egy intézkedéscsomagot is előkészítettek, amely az üzemanyag ellátás stabilizálását szolgálja.
„A tervezet lehetővé teszi, hogy kezeljük az egyes régiókban és bizonyos töltőállomásokon időszakosan jelentkező, objektív logisztikai problémákat” – fogalmazott Novak, majd hozzátette, hogy különös figyelmet fordítanak a Krímre, Szevasztopolra és a határ menti régiókra. Ezek mellett a régiók mellett az ország keleti részei, valamint a Kalinyingrád is prioritást élvez majd. „Gyakorlatilag minden nap operatív megbeszéléseket tartunk az olajtársaságokkal és a szövetségi kormányzati szervekkel” – mondta Novak.
Az orosz források már korábban is beszámoltak arról, hogy 2026 tavaszán és nyarán nem tervezett karbantartási munkálatok zajlottak az olajfinomítókban.
„A kormány ugyan elismeri, hogy anomáliák figyelhetők meg az ország üzemanyag ellátásában, a helyzetet összességében mégis stabilnak minősíti”
Annak ellenére, hogy az elmúlt hetekben több mint 50 régióban a benzinkutak mennyiségi limitet vezettek be, a gázolaj ára pedig még a szokásos nyári árakhoz képest is szokatlanul magas. Az Interfax adatai szerint az év elejétől június 15-ig az üzemanyag árak 6,61 százalékkal emelkedtek, míg az infláció mértéke azonos időszakban csupán 3,68 százalék volt.
A belföldi piac támogatása érdekében az orosz kormány április elejétől június végéig teljesen megtiltotta a benzin exportját, amelyet a termelőkre is kiterjesztett, majd ezt követően június 1-től november 30-ig megtiltotta a repülőgép üzemanyag exportját is.
„Amíg az orosz kormány igyekszik stabilizálni az ország üzemanyag ellátását, addig Ukrajna folyamatos támadásokat intéz az olaj infrastruktúra kritikus elemei ellen. Becslések szerin t időlegesen kiesett a finomítói kapacitások mintegy 25 százaléka”
Ez nem jelez stratégiai irányváltást, mivel Kijev már a háború kitörése óta igyekszik elvágni Moszkvát az olaj- és gáz export után keletkező bevételeitől, azonban úgy tűnik ez már nem csak az orosz export kapacitásokra van hatással. A belföldi piacra nem a kitermelés visszaesése jelenti a legnagyobb veszélyt, hanem az olajfinomítók teljes kiesése a sérülékeny rendszerből, mivel sok esetben a javítási munkálatok hosszú időt vesznek igénybe. A Reuters júniusi összesítése szerint az elmúlt hónapokban tíz olajfinomítót ért támadás, legutóbb a Gazprom Nyefty moszkvai üzemét találta el egy drón.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater