„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Mi lesz Idlib és a kurdok sorsa?

2019. okt. 23.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az „asztanai folyamat” közelgő 14. fordulójában a katonai kérdések mellett a szíriai politikai rendezésben is előrelépés várható

Recep Tayyip Erdogan török, Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Rohani iráni elnök ankarai találkozójukon 2019. szeptember 16-án #moszkvater

Recep Tayyip Erdogan török, Vlagyimir Putyin orosz és Haszan Rohani iráni elnök ankarai találkozójukon 2019. szeptember 16-án
Fotó:EUROPRESS/Adem ALTAN/AFP

A még mindig a felkelők kezén lévő Idlib sorsáról egyeztetett a minap Ankarában az úgynevezett asztanai folyamat három fő védnöke, az orosz, a török és az iráni elnök. Az iszlamisták utolsó fészkét a szárazföldön a szíriai kormányerők, a levegőből pedig az oroszok támadják, Törökország azonban aggódik az ostrom következményei miatt. Ankara abban egyetért Moszkvával, hogy szét kell választani a mérsékelt felkelőket a dzsihadistáktól, ám abban még nincs egyetértés, hogy mely csoportokat tekintik mérsékeltnek. Előrelépés az „asztanai folyamat” kazah fővárosban esedékes közelgő újabb fordulóján várható. Mint ahogy az is kiderülhet, hogy a kurdok ellen Szíria északkeleti részén zajló török offenzíva mennyire rendezte át a belső viszonyokat és az „asztanai folyamat” védnökeinek kapcsolatát. Megannyi kérdés, amely talán még a korábbiaknál is érdekesebbé teheti a tervezett újabb asztanai találkozót.

A kazah fővárost már Nur-Szultannak hívják, a szíriai rendezésről folyó tárgyalások azonban még „asztanai folyamat” néven futnak. Eddig már 13 fordulót tartottak, ami jól mutatja, hogy az érintett felek kitartanak, és érdekeltek a párbeszéd e formájának a fenntartásában. Ha nem látnák értelmét, akkor ez az ehhez hasonló, Szocsiban kezdett egyeztetésekhez hasonlóan elhalna, és nem készülnének már a sorrendben 14. találkozóra.

Az eddig utolsó fordulót augusztusban tartották, és ezután jelentette be a szíriai televízió a tűzszünetet Idlibben. Ez a fegyvernyugvás azonban, mint a legutóbbi események is mutatják, meglehetősen törékeny. Szíria ezen északnyugati tartományában különböző adatok szerint közel három millióan élnek, és a város az erre rálátással bíró szakértők elmondása alapján komoly humanitárius válságot él át.

Az ENSZ humanitárius kérdésekkel foglalkozó főtitkár-helyettese úgy látja, hogy a fejlemények a legrosszabb forgatókönyv szerint alakulnak. „A lakosság fizeti meg az árát annak, hogy a politikusok képtelenek megállítani az erőszakot, és érvényt szerezni a civileket harci cselekmények idején is védő nemzetközi jognak” – fogalmazott Mark Lowcock. A kazah fővárosban folyó párbeszéd ebben a helyzetben felértékelődik, hiszen az úgynevezett asztanai folyamat már eddig is megmutatta, hogy e keretek között a felek képesek kompromisszumra jutni. A Nur-Szultanban asztalhoz ülők ugyanis elsősorban azért érdekeltek a szíriai rendezésben, mert a jelenlegi helyzet potenciálisan fenyegeti országaik biztonságát és stabilitását.

Az „asztanai folyamatban” részt vesz a szíriai kormány, a fegyveres ellenzék, és a védnök országok, Oroszország, Törökország és Irán delegációja. Mellettük ott vannak a tárgyalásokon az ENSZ Szíriával foglalkozó és a menekültek kérdésében illetékes megbízottjai is. Augusztusban először képviseltette magát Libanon és Irak képviselője is. Bejrút és Bagdad érdeklődése érthető, hiszen Szíria szomszédaiként nemcsak a térség stabilitásában, hanem a menekültek hazatérésében is érdekeltek.

A megbeszélések legutóbbi fordulóján Idlib kérdése mellett a szíriai rendezés politikai aspektusairól is tárgyaltak Nur-Szultanban. Megalakult az új alkotmány kidolgozását előkészítő bizottság, amelynek létrehozását egyébként az orosz fél már több mint két éve felvetette. A megbeszélések azonban megrekedtek a résztvevőkről folyó vitákban, míg aztán végül a legutóbbi találkozón megállapodásra jutottak. Szakértők nem zárják ki, hogy az alkotmányozó bizottság működésének még nyitott kérdéseiben az „asztanai folyamat” közeljövőben esedékes fordulójában végleges megállapodás születik.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK