//Mi lesz az ukrán gáztranzittal?
„Magyarország ellátását tehát nem kockáztatná az ukrán tranzit leállása, ám ez újabb lépés lenne az orosz gáz kiszorításának az útján, és egy ilyen döntés árfelhajtó hatása sem jönne jól nekünk” #moszkvater

Mi lesz az ukrán gáztranzittal?

MEGOSZTÁS

Nincs lehetőség az idén lejáró orosz gáztranzitot érintő szerződések meghosszabbítására. Erről az ukrán energiaügyi miniszter beszélt a minap. De ez egyben jelenti-e a tranzit leállását, avagy van más megoldás? Mely államokat sújtana a leginkább egy ilyen döntés? Mennyire érintené ez a magyar gázellátást?

„Magyarország ellátását tehát nem kockáztatná az ukrán tranzit leállása, ám ez újabb lépés lenne az orosz gáz kiszorításának az útján, és egy ilyen döntés árfelhajtó hatása sem jönne jól nekünk” #moszkvater
„Magyarország ellátását tehát nem kockáztatná az ukrán tranzit leállása, ám ez újabb lépés lenne az orosz gáz kiszorításának az útján, és egy ilyen döntés árfelhajtó hatása sem jönne jól nekünk”
Fotó:EUROPRESS/Attila KISBENEDEK/AFP

Ukrajna mégis kész folytatni az orosz gáz tranzitját pénzért cserébe, de csak egy Európai Unióból származó közvetítőn keresztül. Ezt még az Európai Unió energetikai minisztereinek március 4-diki brüsszeli találkozója előtt az ukrán miniszterelnök jelentette be. Gyenisz Smihal kizárta a közvetlen tárgyalásokat Moszkvával, készségét fejezte ki ugyanakkor e kérdés megvitatására az európai partnerekkel. Mint fogalmazott,

„ha az európai országok egy konzorcium formájában veszik meg a gázt a Gazpromtól, vagy ha az európai partnerek közül valaki összekötőként lép fel, akkor Ukrajna kész ennek a szolgáltatásnak a nyújtására. Korábban az ukrán kollégájával folytatott megbeszélésén a szlovák miniszterelnök, Robert Fico javasolta ezt az ötletet a 2025 utáni időkre”

Az észt Kadri Simson, az Európai Bizottság energiaügyi biztosa ugyanakkor arról beszélt, hogy az EB nem tervez kapcsolatot felvenni Oroszországgal a tranzit folytatása érdekében, és minden szükséges intézkedést meg fog tenni, hogy megszabaduljon az orosz gáztól. Részletekbe bocsátkozva kijelentette, a tervek szerint legkésőbb 2027-ig meg kell szabadulni az orosz gáztól, miközben alternatív szállítási útvonalakat és szállítókat keresnek a tagországok számára, valamint támogatják Ukrajna jobb integrációját az EU energiapiacába.

„Az orosz Gazprom és az ukrán Naftohaz közötti szerződés, amely az orosz gáz tranzitját szabályozza Ukrajnán keresztül Nyugat- és Közép-Európába, 2024 végén jár le”

Az ukránok ezt a megállapodást még 2019 decemberében írták alá a Gazprommal. Az egy nappal az előző kontraktus lejárta előtt, sok politikai tartalmú üzengetés és fenyegetőzés után megkötött szerződés lényege, hogy Ukrajna a saját területén bizonyos feltételek mellett engedélyezi az orosz földgáz európai uniós megrendelőkhöz jutását. A megállapodás szerint a Gazprom 2020-ban legalább 65 milliárd köbméter földgázt küldött át így Ukrajnán, 2021-től ez a mennyiség előbb évente úgy 40 milliárd köbméterre, majd még jobban csökkent. Ezért az orosz gázóriás a megállapodás alapján évi hétmilliárd dollárt fizet Ukrajnának, függetlenül attól, hogy az orosz gázszállítások mennyiben fedik le a szerződésben leírt mennyiségi vállalásokat. Egy dolog azonban a megállapodás, és más a valóság. Az utóbbi időben ez a tranzit félgőzzel, a teljes kapacitást messze nem kihasználva működik, így viták merültek fel a díjak kapcsán is.

„A jelenlegi helyzet az, hogy amennyiben az ukránok tényleg leállítják a szállításokat, akkor kiesik hirtelen (éves szinten) 14 milliárd földgáz a tőlünk északra fekvő, közép-európai térségből”

Az orosz gáz az Ukrajna ellen indított háború előtt az Északi Áramlaton, a Jamal vezetéken, illetve a Testvériség 1 és 2 vezetéken érkezett az Európai Unióba. Utóbbi kettő az ukrán tranzit. 2022 májusában leállt a szállítás a Jamalon, szeptember végén pedig – a vezetékek felrobbantásával – az Északi Áramlat vezetékeket is hosszú időre kihúzták a listáról.

Az Ukrajna ellen 2022-ben indított háborút megelőző időkben a több mint 515 milliárd köbméteres európai földgázfogyasztási igénynek mintegy harmadát, 175-190 milliárd köbméternyi földgázt biztosított a Gazprom. Az Európai Unió még 2022-ben is összesen 40 milliárd köbméternyi orosz földgázt vásárolt, amely csak a Testvériség vezeték fő ágán, a Szlovákián keresztül Ausztriában végződő Testvériség 1 gázvezetéken, illetve a Török Áramlat balkáni leágazásán érkezik. A heti 550-560 millió köbméterből ebben az évben mintegy 300 millió köbméter a Török Áramlaton, 250-260 pedig a Testvériség 1 vezetéken érkezett. Oroszország 2021-ben 155 milliárd köbméter földgázt exportált az EU-ba, mára a csővezetékes szállítások 27 milliárd köbméterre csökkentek. Az unió a csökkenő orosz gázimportot a cseppfolyósított földgáz (LNG) növelésével és a gázkereslet csökkentésével ellensúlyozta. Az Európai Unió legtöbb tagországa hivatalosan nem vesz orosz földgázt. Európában az LNG részesedése a teljes gázimportban a 2019-es 20-ról, 2023-ra 40 százalékra nőtt, ami nagyrészt az USA-ból származó behozatal ötszörös növekedésének köszönhető. A 2019-2021-es átlaghoz képest az EU földgázkereslete 2022-ben 12 százalékkal, 2023-ban pedig 19 százalékkal volt alacsonyabb.

„Az orosz vezetékes és cseppfolyósított (LNG) földgáz részaránya mára drasztikusan visszaszorult Európában”

A vezetékes import terén a 2023-as év végére 8-12 százalék körüli volt az oroszok részaránya, az LNG-n belül jól látható növekedési trend mellett 11-15 százalékos, így a teljes uniós gázimporton belül az orosz súly az utóbbi hónapokban jellemzően 12-17 százalék között ingadozott. Európa a korábbi, még 2021-ben is évi 155 milliárd köbméteres mennyiség töredékét, már csak úgy 30 milliárd köbméter gázt importál jelenleg Oroszországból, egy részét a mára fél gőzzel működő, 48 milliárd köbméteres kapacitású Testvériség vezetéken keresztül. Kijevnek a tranzit díjból 4-5 milliárd euró bevétele van évente, ami a jelenlegi helyzetben az ország működésének nagyjából egyhavi finanszírozását jelenti. Ez a mai körülmények között egyáltalán nem elhanyagolható bevétel.

„De Kijev számára azért is fontos a Testvériség vezeték, mert ezen reverz évi 5-6 milliárd köbméter földgázt pumpálnak át nyugatról Lengyelországon, Szlovákián és Magyarországon keresztül”

Ennek ellenére Ukrajnában a háború kitörése óta a nacionalista körök azon háborognak, hogy a kormány elfogadja Oroszország pénzét azért cserébe, hogy a területén keresztül az EU-ba érkezzen orosz gáz. Ez a téma rendszeresen visszatérő elem az ukrán nyilvánosságban. Kijev ezért előbb arról beszélt, hogy a Gazprommal kötött szerződés kifutásával teljesen leállítja a tranzitot, mára azonban már európai közvetítők beiktatásával kész biztosítani a továbbiakban ezt a szolgáltatást.

„Az orosz gáz ukrajnai tranzitjának fenntartásában egyértelműen érdekeltek a közép-európai államok – ez egyes országokban akár ellátási problémát is okozhatna -, de Németország is”

Robert Habeck gazdasági miniszter még 2023 nyarán nyilatkozott arról, hogy Németország kénytelen lesz leállítani, vagy akár le is kapcsolni az ipari kapacitását, ha Ukrajna és Oroszország nem hosszabbítja meg a jövő év végén lejáró gáztranzit-megállapodást. Mint hozzátette, Európa nem követheti el ugyanazt a hibát, amely a 2022 telén átélt energiaválsághoz vezetett. „Ha Kelet-Európában hiány alakul ki, akkor be kell tartanunk a terhek megosztására vonatkozó szabályokat, és Németországnak gázt kellene exportálnia a kimaradás ellensúlyozására. Ez viszont a jelenlegi állapotok mellett az ipar korlátozását és a gazdaság lassulását jelentené” – fejtegette a miniszter.

„Mindehhez még tegyük hozzá, hogy az Ukrajnán át érkező gázmennyiség kiesése az európai árakra felhajtó hatással lenne. Ha éves szinten hirtelen eltűnne ez a 14 milliárd köbméter földgáz a közép-európai térségből, az az egész régióban a tőzsdei árak megugrásához, a térség versenyképességének csökkenéséhez vezetne. S ne felejtsük el, a magyar gáz import jelentős részét, évi mintegy 3 milliárd köbmétert az európai piacokon szerezzük be”

Az ukrán tranzit kiesése Ausztriát, Szlovákiát, Magyarországot és Németországot eltérő mértékben érintené. Mindenképpen rosszul járna egy ilyen döntéssel az Ausztria, Szlovákia, Szlovénia és Csehország. Ausztriában például a tavaly augusztusi gázimportnak még 43 százaléka Oroszországból érkezett, azonban a decemberi behozatalnak már a 98 százalékát tette ki az orosz gáz. Az osztrákok tavaly egyértelműen növelték az orosz gázbehozatalt 2022-höz képest. Az OMV, az ország állami energiaóriása, hosszú távú, 2040-ig szóló szállítási szerződéseket kötött Moszkvával. Az Ausztriába importált energiahordozó kisebb része Németország és Olaszország felől érkezik.

„Egy ilyen döntés Magyarországot érintené a régióból a legkevésbé, az ellátás biztonságát például nem érintené”

A Magyarországra érkező Testvériség 2 vezetéken például 2021. október 1. óta már nem érkezik földgáz az Európai Unióba. A korábban itt szállított orosz gázmennyiség a balkáni vezetékre, a Török Áramlatra került át, és a szerb-magyar interkonnektoron keresztül éri el Magyarországot. Valamelyest azonban mégis függ a magyar import is az ukrán tranzittól, ugyanis a legutóbbi magyar-orosz megállapodás értelmében évi 3,5 milliárd köbméter gáz a déli vezetékeken, míg 1 milliárd a Testvériség 1-en Ausztrián keresztül érkezik.

„Magyarország ellátását tehát nem kockáztatná az ukrán tranzit leállása, ám ez újabb lépés lenne az orosz gáz kiszorításának az útján, és egy ilyen döntés árfelhajtó hatása sem jönne jól nekünk”

Budapest azonban az európai vitákban határozottan kiáll a közép-európai térség érdekeinek védelmében. A brüsszeli tárgyalásokon azonban ez a lobbi mindenek előtt a németekben, és részben Ausztriában bízik. Azzal is tisztában van persze minden érintett, hogy Berlin már a saját érdekeivel is szembe menve nem egyszer feladta kezdeti kemény álláspontját. Ebben az esetben nem kizárt, hogy a magyar kormány ismét vétóval fenyegetve próbálja megvédeni az érdekeit. Jelen állás szerint erre talán nem kerül sor, hiszen a németek most határozottnak tűnnek, mint a szlovák kormányfő által felvetett megoldási javaslatból is látszik, a többiek is aktívak és kreatívak e kérdésben. Az is segítheti a megoldást, hogy Ukrajna és Oroszország is érdekelt a tranzit folytatódásában.

„Kijev ugyan évi 5 milliárd eurót is kész lenne odadobni azért, hogy ártson Moszkvának, Berlinnel és a nyugati szomszédaival azonban nem akar szembe menni. Ráadásul akkor, amikor a nyugati importja tőlük is függ”

Jelenleg még folyik a kötélhúzás. Ezzel is magyarázható, hogy a március eleji brüsszeli miniszteri találkozóról a sajtó mélyen hallgat. A megoldás modellje kész, feltehetően egy közép-európai konzorcium venné át és fizetné ki a gázt az orosz-ukrán határon, kifizetné a tranzit díjat az ukránoknak, majd kereskedne a gázzal. A németekkel az élen ebben érdekelt a közép-európai lobbi, támogatja ezt a megoldást az orosz és az ukrán fél is, a Bizottság azonban egyelőre ezt az alkalmat is kihasználná az orosz gáz további kiszorítására. Ebben partner az észt energiaügyi biztos, és ingadoznak vagy közömbösek a vezetékes gáz importjában nem érdekelt tagországok. Itt tartunk most, és egyre inkább az rajzolódik ki, hogy komoly csatákban, de egyelőre jó eséllyel sikerül megtartani az ukrán tranzitot.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.