Arcvonal, a #moszkvater jelentése az ukrajnai frontokról. Avagy mi történt az elmúlt időszakban Ukrajnában? Milyen mozgások jellemezték az adott szektorokat? Mi következik Avgyejevka után? Milyen kihívásokkal néznek szembe a harcoló felek? Várható-e átfogó orosz vagy ukrán támadás, és ha igen, akkor mikor?

Legutóbbi jelentésünk megjelenését követően jelentős változások mutatkoztak az ukrajnai frontokon, élükön a donyecki agglomerációval, azon belül is Avgyejevkával és Marjinka térségével. Hosszú hónapok előkészítése és ostroma után ugyanis elesett a donyecki ukrán védelmi vonalak egyik, ha nem fő „betondiójának” számító Avgyejevka.

„A település és a hozzá tartozó kokszüzem ilyen gyors ütemben történő feladása részben meglepetésként érte a háborút aktívan követőket – főleg Szirszkij főparancsnok korábbi tevékenységét figyelembe véve –, ám nem volt véletlen”

Ugyanis amint szinte egyszerre sikerült az orosz erőknek elvágniuk az Avgyejevkába vezető fő északi ukrán utánpótlási útvonalat, valamint megszerezni a még ukrán kézen maradt déli megerősített állásokat – Zenit, Cseburaska, donyecki szennyvíztisztító telep stb. – egy kettős bekerítés eshetősége alakult ki Kijev oldaláról. Azaz potenciálisan több ezer fő eshetett volna egy Moszkva által létrehozott katlanba, ha nem történik meg gyors kivonásuk a térségből. Így viszont még a Bahmuthoz is az utolsó pillanatig kapaszkodó Szirszkijnek sem volt más választása, mint erőinek kivonása Lasztocskino irányába.

Orosz csapatok az avgyejevkai kokszüzemen belül

Avgyejevka esetében Moszkva területnyeresége nagyjából 72 négyzetkilométert tesz ki, amely elsőre nem tűnhet soknak, ám Bahmuttal szemben ez hosszú távú következményekkel járó részleges stratégiai győzelemnek tekinthető. Nem szabad ugyanis elfelejtsük, hogy Marjinkával együtt Avgyejevka volt 2014 óta gyakorlatilag a Donyeck környéki ukrán védelem két bástyája, amelyek elestével ha nem is nyílt meg teljes szélességben az út a további orosz offenzívák előtt, ám kétségtelenül felgyorsíthatja a műveleteket.

„Továbbá Avgyejevka logisztikai jelentőségét sem szabad lebecsülni”

Avgyejevka elfoglalásával ugyanis ismét használhatóvá vált a 2014 óta blokkolt szakasza a Jaszinovataja-Donyeck – pontosabban a Volnovaha-Donyeck-Debalcevo – stratégiai jelentőségű vasútvonalnak. Ugyanis egészen a Uszty-Luga-i teherpályaudvar megnyitásáig a posztszovjet térség legnagyobb rendezőpályaudvarának Jaszinovataja számított, amelynek Donyeckkel való ismételt összeköttetése helyreállhatott a frontvonal nyugatra történő eltolásával. Egyben mindez magának a donyecki pályaudvarnak a reaktiválását is magával hozhatja, amely 2014-et követően gyakorlatilag nem üzemel az említett kiesett szakaszok következtében.

Jaszinovataja és Donyeck állomások újranyitása mind a civil lakosság kiszolgálása, mind pedig a katonai logisztika oldaláról kiemelt jelentőséggel bír, ám a front relatív közelsége miatt – rakétatüzérséggel továbbra is belőhető – kérdés milyen volumenben és pontosan mikor indulhat meg rajtuk a forgalom.

„Egyúttal Avgyejevka elfoglalása után az orosz támadások nem álltak le”

Vélhetően az ukrán védelem a Berdicsi-Orlovka-Tonyenkoje vonal mentén kívánja újraszervezni magát, ahol a már említett Lasztocskino eleste előre kódolva volt. Miután az ukrán védelem gyakorlatilag érdemi harc nélkül adta fel az avgyejevkai kokszüzem területét, a hozzá képest mélyebben fekvő Lasztocskino védelmét nem lehetett eredményesen biztosítani az orosz előrenyomulással szemben. A településnek és a szomszédos Szevernojénak, illetve Petrovszkojének gyakorlatilag csak addig kellett kitartania, amíg az ukrán csapatok a már említett Berdicsi-Orlovka-Tonyenkoje vonal mögé vissza tudtak vonulni és elfoglalni kijelölt pozícióikat.

Egyben Avgyejevka elestével nem szabad túlbecsüli az orosz kapacitásokat, egy dominószerű ukrán összeomlást feltételezve. Megint csak, a Donyeck környéki területeken 2014 óta kialakított védelmi vonalak egymásra épülnek. Így bár a legerősebb bástya kiütésével könnyebb lesz hosszabb távon az orosz haderő munkája, ám ez továbbra sem lesz villámháború. A következő etapban a Berdicsi-Orlovka-Tonyenkoje vonal ostroma mellett a már elfoglalt területek aknamentesítése és megtisztítása lesz az orosz erők elsődleges feladata.

„A donyecki agglomerációban maradva kisebb lépésekben, de zajlik az Ugledar ostromát előkészítő <tereprendezés> is”

Marjinkától délre az orosz erők egy hosszabb ostromot követően elfoglalták Pobjeda falut, amely elsőre nem tűnhet akkora jelentőségűnek, de mégis gyakorlatilag megnyitotta az utat északi irányból Novomihajlovka és Konsztantyinovka felé. Ahogy arról már korábbi elemzéseinkben többször szót ejtettünk, Novomihajlovka és Konsztantyinovka megszerzése a rajtuk keresztül/mellettük vezető O0532 főút miatt jelentős. Történetesen ugyanis miután még 2023 januárjában az orosz erők elfoglalták az Ugledar melletti Pavlovka települést, azóta az ugledari ukrán helyőrség kiszolgálását gyakorlatilag szinte kizárólag a Konsztantyinovkán keresztül haladó O0532 főút biztosítja.

Mindeddig Novomihajlovka nagyjából 30 százaléka került orosz kézre, ahol jelenleg is heves harcok folynak a Marjinkához hasonlóan kialakított beton erődítmények elfoglalásáért. Várhatóan a Pobjeda elfoglalásával elért sikereket Moszkva a már említett északi szektorból indított déli offenzív műveletekben kívánja majd kamatoztatni.

„Ám a marjinkai harcok még nem értek véget, mivel nem csupán déli, de nyugati és északi irányban is nyomulnak előre az orosz erők”

Utóbbi esetekben az elsődleges célokat a Marjinka folytatásaként felfogható Grigorjevka-Makszimiljanovka vonal, illetve északra Krasznogorovka képezi. Mondanunk sem kell, mindkét esetben a marjinkaihoz és ugledarihoz hasonló kiépített mélységi védelemmel kell az orosz erőknek szembenézniük, ám azok kiterjedtsége a korábbi példákhoz képest ha nem is lényegesen, de kisebb. Példának okáért Krasznogorovka esetében a helyi téglagyár épületét használják az ukrán csapatok megerősített erődítményként, amely felszámolására az orosz légierő ismét az 1500 kilogrammos siklóbombákat veti be.

További probléma orosz oldalról a Grigorjevka-Makszimiljanovka vonal esetében, hogy előbbi település a környező területekhez képest alacsonyabban fekszik, így tartós elfoglalásához elsődlegesen a környező magaslatok ellenőrzése szükséges. Összességében a Marjinka térségéből kiinduló orosz műveletek két célt szolgálhatnak hosszú távon: Ugledar és Kurahovo elfoglalásának előkészítését.

„Kihasználva az avgyejevkai visszavonulás és ukrán erőkoncentráció adta lehetőséget Moszkva a zaporozsjei front mentén is támadásba lendült”

A harcok sajátságos módon éppen a 2023-as ukrán ellentámadás szektoraiban, azaz Orehov, illetve Vremjevka térségében zajlanak. Utóbbi esetében mindeddig csak minimális területi nyereséget sikerült elérniük az orosz erőknek. Ezzel szemben az ukrán ellentámadás főerejét több héten keresztül sikeresen visszaverő Rabotyino területének majdnem fele pár nap alatt ismét orosz ellenőrzés alá került és nem kizárt, hogy az rövid időn belül az egész településre kiterjedhet.

Bár önmagában Rabotyino nem hordoz magában stratégiai jelentőséget, ám mindenképp sajátságos lenyomata lenne az erőviszonyoknak, ha Moszkva napok alatt tudná azt a földdel egyenlővé vált települést elfoglalni, amelyet aztán Kijev, mint saját ellentámadásának sikereként kívánja felmutatni.

Összességében a vremjevkai, valamint orehovi frontok, illetve egyéb, mindeddig viszonylag csendesebbnek ígérkező szektorok hirtelen „felmelegítéséből” arra lehet következtetni, hogy Moszkva az ilyen jellegű műveletekkel igyekszik az ukrán haderő kapacitásait még inkább megosztani túlterhelve és széthúzva azt.

„A támadások felsorolásakor egyben nem lehet a bahmuti térség mellett sem elmenjünk, ahol az orosz csapatok továbbra is Csaszov Jar ostromát készítik elő”

A műveletek célját egyszerre jelenti a Bahmuttól/Artyomovszktól nyugatra-délnyugatra fekvő területek mentén az orosz ellenőrzésű szektorok kiszélesítése, valamint Csaszov Jar bekerítése északi és déli irányból. Ennek részeként az orosz csapatok immár hivatalosan is behatoltak a Bahmut elővárosát képező Krasznoje/Ivanovszkoje településre, elfoglalva annak északi negyedeit.

Krasznoje elfoglalása kettős célt szolgálva segítheti a további előrenyomulást Csaszov Jar irányába, valamint a Bahmuttól délre fekvő, 2023 nyarán elvesztett orosz területek – Klescsejevka, Andrejevka stb. – visszafoglalását. Bár elsőre minimálisnak tűnhet a távolság Bahmut és Csaszov Jar között, ám még ezt a pár kilométeres területet is az ukrán erők védelmi vonalak tömegével látták el, így aligha lesz gyors vagy egyszerű az orosz művelet.

„Végezetül pedig érdemes pár szót ejtsünk a Krasznodari terület felett lelőtt orosz A-50U légtérellenőrző gépről”

Sajnálatos módon vélhetően hasonlóan számos korábbi, az ukrajnai háborúban bekövetkezett esethez, jelen helyzetben is baráti tűz okozta a légtérellenőrző lezuhanását. Utóbbit az is alátámasztja, hogy az incidensre több, mint 220-250 kilométerre került sor a front legközelebbi pontjától, amely távolságot egy, jelenleg szolgálatban álló ukrán légvédelmi rendszer sem tud lefedni. Persze az ukrán katonai hírszerzés a PR faktor érdekében nem hagyhatta ki azon bejelentését, hogy bizony Kijev állt az incidens mögött, ám ennek vajmi köze van a valósághoz.

Az állítólagos lelövés 

Nagy valószínűséggel az aznap és a baleset bekövetkezésének idején tapasztalható ukrán dróntámadások jelentősen hozzájárulhattak ahhoz, hogy valamilyen kezelői vagy technikai hiba következtében a légvédelem végül saját egységet talált el. Amely ráadásul egy rendkívül nehezen pótolható, kiemelt jelentőségű eszköz. Megint csak, nem ez az első eset orosz oldalról az ukrajnai háborúban, amelyet nem lehet teljes mértékben a harctéri káoszra fogni – noha baráti tüzek mind ukrán oldalról, mind például az öbölháborúk során előfordultak – és ismét csak rávilágít a kommunikációs problémákra a Légi-Kozmikus Erők két ága közt.