„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Trump közben időről-időre emlékeztet arra, hogy Zelenszkijnek nincsenek ütőkártyái ebben a konfliktusban, így bízik abban, hogy a területi kérdésekben rá tudja kényszeríteni Kijevre az akaratát”
Fotó:EUROPRESS/Jim WATSON/AFP
Az Egyesült Államok állítólag Ukrajna értésére adta, békemegállapodást kell aláírnia Oroszországgal ahhoz, hogy amerikai biztonsági garanciákat kapjon. Erről a napokban egy, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva a Reuters számolt be egy, a tárgyalásokat ismerő forrásra hivatkozva. A hírügynökség forrása ugyanakkor cáfolta a Financial Timesnak azt az értesülését, miszerint az Egyesült Államok az ukrán fegyveres erők Donbasszból való kivonásától teszi függővé a garanciákat. A brit napilap nyolc, a tárgyalásokhoz közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be,
„a Fehér Ház világossá tette Kijev számára, hogy az Ukrajnának nyújtott amerikai biztonsági garanciák feltétele, hogy Ukrajna beleegyezzen fegyveres erőinek kivonásába Donbasszból, ami lehetővé tenné a békemegállapodást”
„Az Egyesült Államok úgy véli, hogy Kijevnek fel kell adnia Donbasszt a háború befejezéséhez” – fogalmazott forrásaira hivatkozva a Financial Times. A lap szerint Washington arról is tájékoztatta az ukrán felet, hogy békeidőben további fegyverszállítmányokat ígér az ukrán fegyveres erőknek, ha Ukrajna kivonja csapatait a Donbassz általa ellenőrzött területeiről. A Financial Times megjegyzi még, hogy a szóban forgó amerikai garanciák hasonlóak lehetnek a NATO kollektív védelmi záradékához, beleértve tartós támadás esetén az összehangolt katonai válasz ígéretét. A lap egyik forrása szerint azonban Kijev túl homályosnak tartja az ilyen garanciákat. Egy magas rangú ukrán tisztviselő arról beszélt az FT-nek, hogy a garanciák kérdését a Fehér Ház folyamatosan halogatja. Elmondása szerint Ukrajna ragaszkodik ahhoz, hogy egyértelmű kötelezettségvállalásokat kapjon, mielőtt bármilyen területi engedményről tárgyalna.
A Fehér Ház ezeket az értesüléseket hazugságnak nevezve visszautasította. Felvetette, hogy az ilyen publikációk aláássák a békefolyamatot, amelyben az Egyesült Államok egyetlen szerepe az, hogy összehozza a feleket a megállapodás megkötése érdekében. A Reuter és a Financial Times írásait további publikációk követték.
„Az európai fősodor így akar a nyomást gyakorolni Washingtonra és Kijevre, hogy ragaszkodjanak a Párizsban megfogalmazott, az eredetihez képest erősen felvizezett béketervhez”
Ebben a szellemben a Bild rovatvezetője, Julian Röpke azt írja, hogy Ukrajnának nem szabad megbíznia az Egyesült Államok háború utáni garanciáiban. „Senki sem hiszi komolyan ezen a bolygón, hogy Donald Trump háborút indít Vlagyimir Putyin ellen, ha Moszkva 2027-ben mondjuk úgy dönt, hogy <Zaporizzsját fel kell szabadítani az ott állomásozó oroszok elleni ukrán terrortámadások miatt>” – figyelmeztetett Röpke – az amerikai garanciákat „értéktelennek” nevezve – válaszul egy német közéleti csoport Ukrajnának nyújtott katonai segítségről szóló bejegyzésére, amely úgy fogalmaz, hogy a megállapodás értelmében „Ukrajnának önkéntesen és törvényesen át kell adnia területének jelentős részét az agresszornak”. A brit The Daily Telegraph Olena Getmancsukot, Ukrajna NATO-nagykövetének véleményét idézi, aki kijelentette, hogy
„Ukrajna nem fogad el <értelmetlen> biztonsági garanciákat a Nyugattól”
Ahhoz, hogy a garanciák „értelmesek” legyenek, Getmancsuk szerint „az érdekelt országok koalíciójának többnemzetiségű, több területet érintő katonai jelenlétére és Ukrajna EU-tagságára” lenne szükség. „Az amerikai fél, ukrán és európai tisztviselők szerint azonban abban gondolkodik, hogy keretmegállapodásként egy részleteiben nem kidolgozott biztonsági paktumot köt a háború lezárására” – írja a The Daily Telegraph. Getmancsuk elutasítja a Reuters és a Financial Times által megszellőztetett, Zelenszkij által közvetve megerősített verziót, miszerint Ukrajna csak a békemegállapodás aláírása után kapna amerikai garanciákat. „Az ukránok a biztonsági garanciákat továbbra is a békemegállapodás szerves részének, nem pedig annak eredményének tekintik” – jelentette ki a nagykövet. Ráadásul az egyfajta kárpótlásként és a biztonsági garanciák részeként felajánlott azonnali uniós tagság mögött is gyengül az európai egyetértés. A német kancellár ugyanis a minap kijelentette, „kizárt” és „lehetetlen”, hogy Ukrajna 2027-ben csatlakozzon az Európai Unióhoz.
„Az európai médiában folyó kampány tehát arra figyelmezteti Kijevet, hogy ne bízzon Trump biztonsági garanciákra vonatkozó ígéreteiben, és tartson ki a korábbi, néhány európai országgal közösen elfogadott álláspont mellett, miszerint a békemegállapodásnak az Egyesült Államok katonai támogatásának garanciáival megerősítve tartalmaznia kell európai csapatok Ukrajnába telepítését”
Ez viszont zsákutcához vezethet a tárgyalásokban, mivel – ahogy a médiajelentések is sugallják – Trump nem hajlandó ilyen garanciákat nyújtani, Oroszország pedig általánosságban elutasítja a külföldi csapatok Ukrajnába telepítését. Beleillik viszont ez a kampány abba a politikába – ezt Brüsszel már ki is mondta -, amelynek a lényege, hogy az Európai Unió még nem kész a háború befejezésére.
„Ezek után jogosan merül fel a kérdés, véget ér-e így a háború 2026-ban?”
A politikába ismét visszatérő volt ukrán külügyminiszter, Andrij Kuleba ennek kapcsán talányosan úgy fogalmaz, hogy a háború 2026-os befejezésére nincs esély, a harcok befejezésére viszont igen. Minden bizonnyal a konfliktus frontvonalak mentén történő, Kijev által szorgalmazott befagyasztására, a tűzszünetre gondol, Moszkva azonban aligha kér egy Minszk-III-ból.
Kuleba úgy látja, Oroszország bízik abban, hogy katonailag el tudja érni céljait, míg Ukrajna abban, hogy ki tud tartani, így aztán a két fél messze van a háború befejezésétől. A „tárgyalások következő intenzív hullámát” február végére várja, és így valamikor nyáron, majd utána ismét a tél végén nyílhatna egy ablak a diplomáciai megoldásra.
„Mint már jeleztük, Oroszország átfogó békemegállapodáshoz ragaszkodik, és ellenzi a tűzszünetet. Hasonló megközelítésre alapul az amerikai béketerv is. Kijev és Európa ugyanakkor átfogó békemegállapodás nélkül a tűzszünet mellett áll ki”
Ezt az álláspontot azonban jelenleg ritkán hangoztatják, mivel az egyszerű tűzszünetet kizáró Trump-terv van jelenleg az asztalon. Az alkudozás most arról folyik, hogy a háború a frontvonalak mentén, avagy valamilyen területcserével ér véget. Arról is sok szó esik, hogy milyen nyugati támogatást kap majd a háború lezárását követően Kijev.
„Nyitott a biztonsági garanciák kérdése is”
Nem teljesen világos, hogy pontosan milyen biztonsági garanciákat hajlandó nyújtani az Egyesült Államok. Trump tárgyalói megtagadták egy olyan nyilatkozat aláírását Párizsban, amely előírta volna az európai csapatok Ukrajnába telepítését a háború befejezése után. Ezt a megoldást Oroszország is elutasítja. Így két forgatókönyv lehetséges. Vagy mindenki eláll NATO-tagországok katonáinak telepítésétől, vagy amennyiben az európai-ukrán verziót mégis elfogadja az Egyesült Államok, akkor egyrészt garantálja a biztonságukat Ukrajna területén – az európaiak csak ezzel a feltétellel hajlandóak csapatokat telepíteni -, másrészt rákényszeríti azt a megoldást Moszkvára is. Trump felvetette, hogy csapatok telepítése nélkül közvetlen garanciákat nyújtana Ukrajnának, Kijev azonban ezeket az új háború esetén legfeljebb katonai támogatásra és szankciókra korlátozódó garanciákat elutasítja. Az európai csapatok ukrajnai jelenlétére adott amerikai garanciák kapcsán azonban megnő az esélye az Egyesült Államok közvetlenül katonai konfliktusba kerülhet Oroszországgal, és ezt Washington minden áron szeretné elkerülni. Ezért aztán a megállapodás európai-ukrán tervezete nem igazán felel meg Trumpnak. Valószínűleg ezért nem írta alá az Egyesült Államok az „elkötelezettek” koalíciójának párizsi nyilatkozatát, amely európai csapatok Ukrajnába telepítését javasolta. Kijev pedig egyelőre még nem állapodott meg az amerikaiakkal a garanciák pontos struktúrájában.
„Trump közben időről-időre emlékeztet arra, hogy Zelenszkijnek nincsenek ütőkártyái ebben a konfliktusban, így bízik abban, hogy a területi kérdésekben rá tudja kényszeríteni Kijevre az akaratát”
E tekintetben az ukrán társadalom ugyan még nem kész elfogadni egy kapitulációt, ám erősödnek a háború kompromisszumos lezárását elfogadó hangok. Így a már idézett Kuleba is felvetette egy legutóbbi interjújában, hogy az ukránok hajlandóak területi engedményeket elfogadni a háború befejezése érdekében. „Egy dolog az, amit a közvélemény-kutatások mutatnak, és egy másik, amit az emberek az utcákon és a konyhákban mondanak. Abba is hagytam a közvélemény-kutatások olvasását. A benyomásom az, hogy az ukránok többsége már elfogadná, ha a békéért cserébe Ukrajna kapna egy erős hadsereget, milliárdokat az újjáépítésre, valamint EU-tagságot. Elnézést, ha lázító gondolatot fogalmazok meg, de a társadalom ezt kész lesz elfogadni. Feltéve persze, hogy a területekről nem kell örökre lemondunk” – jelentette ki a volt külügyminiszter, aki szerint ezt a döntést népszavazással kell jóváhagyni, mert ha a Rada megszavazza, akkor a következő választásokon az új pártok nem tartják magukra érvényesnek.
„Kuleba szavai alapján tehát Kijev akár kész lenne népszavazás útján jóváhagyni a békemegállapodást, a kérdés azonban az, hogy mikor fog ez megtörténni”
Ez a háború már túlságosan hosszúra nyúlt, így mind az orosz, mind pedig az ukrán társadalom örülne a lezárásának, a többség azonban még mindkét oldalon csak győzelemmel, illetve kapituláció nélkül tudná ezt elfogadni.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
