„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Megosztott Zelenszkij köre a Donbassz átengedéséről?

2026. febr. 18.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Az áttörés esélye nélkül kezdődött meg, majd a várakozásoknak megfelelően eredmény nélkül ért véget a háromoldalú, orosz-ukrán-amerikai béketárgyalások újabb fordulója. Az előrelépés legfőbb akadálya továbbra is a területi kérdés, amelyben Kijev nem enged. Egyes hírek szerint ugyanakkor e kérdésben  megoszlik az elnök belső körének az álláspontja. Befolyásolhatja-e ez a háború lezárásáról szóló tárgyalásokat?

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) sajtóirodája készített és közzétett fotó 2026. február 17-én, az amerikai küldöttséget ábrázolja, amint a genfi ​​orosz, ukrán és amerikai küldöttek közötti háromoldalú tárgyalások harmadik fordulójának első napján, az ukrajnai orosz invázió közepette várja a találkozó kezdetét #moszkvater

Az Ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (NSDC) sajtóirodája készített és közzétett fotó 2026. február 17-én, az amerikai küldöttséget ábrázolja, amint a genfi ​​orosz, ukrán és amerikai küldöttek közötti háromoldalú tárgyalások harmadik fordulójának első napján, az ukrajnai orosz invázió közepette várja a találkozó kezdetét
Fotó:EUROPRESS/AFP/National Security and Defense Council of Ukraine

A neves amerikai újságíró, Simon Shuster két érdekes hírt is megszellőztetett a napokban. A Zelenszkijhez közel álló,  The Showman címmel az ukrán elnökről életrajzi könyvet is jegyző újságíró a The Atlantic hasábjain előbb Donald Trump kivonulását lebegtette meg a béketárgyalásokról, ha nem sikerül elérni áttörést az ügyben. Mint indokol, az elnök figyelmét ugyanis a következő időszakban az amerikai félidős választás kampánya fogja lekötni, ezért aztán nem lesz ideje a háborúval foglalkozni. Shuster szerint az ukrán fél is tisztában van azzal, hogy Trump figyelmét hamarosan a félidős választás fogja lekötni egészen az év végéig. Mint fogalmaz, az elkövetkező hetekben a Fehér Ház úgy dönthet, hogy a tárgyalások politikai veszteséget jelentenek számára.

„Ekkor Trump hátrébb léphet a tárgyalásoktól, és a diplomácia kudarcát az egyik vagy mindkét háborúzó fél hajthatatlanságára foghatja. Egy másik írásában ugyanakkor azt pendítette meg, hogy az ukrán vezetés megosztott a donyecki régióból történő csapatkivonással kapcsolatban”

Schuster azt írta, hogy Zelenszkij két tanácsadója hajlandó a legnehezebb kompromisszumra, azaz feladni a donyecki régió még ukrán ellenőrzés alatt lévő részének ellenőrzését. Az újságíró nem nevezi meg közvetlenül ezeket a tanácsadókat, azt azonban sokat sejtetően megjegyzi, hogy az Elnöki Hivatal új vezetője, Kiril Budanov hajlamosabb a kompromisszumra a területi kérdésben, mint az előző, Andrij Jermak vezette csapat. Kijevi politikai körökben arról is keringenek pletykák, hogy David Arahamija, a Nép Szolgája frakció vezetője is a kompromisszum mellett érvel. Igaz, a hozzá közel állók ezt tagadják. Shuster azt írja, hogy

„Zelenszkij belső körének egy része aggódik, amennyiben a háború nem ér véget idén tavasszal, akkor Ukrajna évekig tartó harcokkal néz szembe”

Közben kijevi forrásaira hivatkozva a The Economist is arról írt, hogy a gyakorlatilag az ukrán delegáció új vezetőjének számító Budanov gyors, az Egyesült Államok közvetítésével létrejövő békemegállapodást pártol Oroszországgal, miközben a tárgyalók egy része, Jermakkal együttműködve, ellenzi azt. „Magán az ukrán delegáción belül is nézeteltérések alakulnak ki. Az egyik szárny, élén Budanovval, úgy véli, hogy Ukrajna érdekeit egy gyors, az Egyesült Államok vezette megállapodás szolgálja a legjobban, és attól tart, hogy ez a lehetőség hamarosan bezárulhat. A másik szárny azonban, amely nyilvánvalóan még mindig a volt kabinetfőnök, Andrij Jermak befolyása alatt áll, sokkal kevésbé hajlamos erre. Úgy tűnik, Zelenszkij a két csoport között egyensúlyoz, miközben saját elképzeléseit is követi” – áll a cikkben. Egy, az ukrán delegációhoz közel álló forrás 50-50 százalékra teszi az áttörés esélyét.

„Az ukrán elnök Shusternek nyilatkozva ugyanakkor egy rossz békeszerződés helyett a háború folytatását szorgalmazva továbbra is ellenzi a területi kompromisszumokat”

Zelenszkij már az Axiosnak annak a véleményének adott hangot, hogy az ukrán nép elutasítaná azt a békemegállapodást, amely előírja Ukrajna kivonulását a Dobasszból, és annak átadását Oroszországnak. Erről a kérdésről az ukrán elnök továbbra is Putyinnal tárgyalna. „Ha a dokumentumba belefoglaljuk azt a pontot, hogy ragaszkodunk a meglévő határvonalhoz, akkor az emberek véleményem szerint támogatni fogják ezt egy népszavazáson” – fogalmazott. Oroszország közben Kijev 60 napos követelésével szemben csak egy egynapos tűzszünetet fogadott el az elnökválasztás megszervezésére és lebonyolítására. Közben a tárgyalásokról kiszorított Nagy-Britannia, Franciaország, Németország és Olaszország tanácsadói is Genfbe érkeztek, hogy találkozzanak az ukrán és amerikai küldöttségekkel.

„Az egyetlen újdonság tehát az – amennyiben a hír igaz -, hogy Zelenszkij belső körének egy része állítólag nem ért egyet az elnökkel a Donbassz kérdésében. Ez pedig feltételezi, hogy Kijev álláspontja a legvitatottabb, a háború lezárását célzó megállapodásokat jelenleg a leginkább akadályozó kérdésben akár változhat. Persze csak akkor, ha Trump komoly nyomást gyakorol Zelenszkijre. A NABU fokozódó nyomása egyes szakértők szerint ennek a része, és összefüggésben állhat az ukrajnai háború lezárásáról szóló folyamatban lévő tárgyalásokkal. A nyomás erősödik Zelenszkij belső körének Jermakkal kapcsolatban álló tagjaira, így a minap vádat emeltek Haluscsenko volt energiaügyi miniszter ellen, és pletykák keringenek arról, hogy magát az Elnöki Hivatal volt vezetőjét is vád alá helyezhetik.

„Az amerikai elnök a minap világossá tette, hogy a labda most az ukrán térfelén van, és sürgette Zelenszkijt, hogy kössön megállapodást, különben elveszít egy csodálatos esélyt a békére”

Egy ilyen felhívás azonban önmagában aligha fogja megváltoztatni az ukrán elnök álláspontját. A Bankova jelzései alapján ítélve az elnök egyáltalán nem érzékeli katasztrófának a háború folytatását. Úgy látja, az európaiak biztosítják a pénzügyi támogatást, az Egyesült Államok pedig továbbra is szállítja – a legújabb hírek alapján havi egymilliárd dollár értékben – az európai finanszírozású fegyvereket, és adja a hírszerzési információkat. E logika szerint a front nem omlik össze, az energiahelyzet ugyan súlyos, de közeleg a tavasz.

„Ezért az az érv, hogy amennyiben most nem kötnek békét, a háború még sokáig elhúzódik, kevés ahhoz, hogy Zelenszkij engedményeket tegyen a Donbassz ügyében”

Más lenne a helyzet, ha Trump például a hírszerzési információk és fegyverek szállításának leállításával az eddiginél komolyabb nyomást gyakorolna Kijevre, ám ehhez mintha szűk lenne a mozgástere. Ez arra késztethetné Kijevet, hogy megváltoztassa a hozzáállását a területi kérdéshez. Eddig azonban nincsenek arra utaló jelek, hogy Washington erre kész lenne. Épp ellenkezőleg, az elmúlt napokban mind a NATO, mind az Egyesült Államok képviselői ismételten hangsúlyozták, hogy a fegyverszállítások folytatódni fognak. Ráadásul az amerikaiak most egyéb jelentős engedményeket is tesznek Kijevnek, megkönnyítve számukra a finanszírozáshoz jutást. Így például az IMF – amelynek pozíciójára az Egyesült Államok döntő befolyást gyakorol – feloldotta az adóemelés követelményét egy új hitelprogram megnyitásához. Nem mintha ezt a feltételt az ukrán hatóságoknak nehéz lett volna teljesíteniük, hiszen mindössze 226 szavazatra volt szükségük a radában, amit Bankovának eddig a fontos kérdésekben általában sikerül elérnie.

„A romló közhangulat miatt azonban a kérdés felvetése politikai kellemetlenséget okozott volna Zelenszkij és kormánya számára. Ezért régóta kérik az IMF-et, hogy egy időre álljon el ettől a követelménytől”

A tárgyalásokat tehát összességében továbbra is a patthelyzet jellemzi. Az amerikaiak megpróbálják rávenni Zelenszkijt, hogy engedményeket tegyen, ő azonban nem lát okot arra, hogy miért kellene ebbe beleegyeznie. Ez a helyzet egyelőre az orosz oldalnak is megfelel, ezért aztán a felek másodlagos kérdésekkel, és a tárgyalások látszatának fenntartásával foglalkoznak.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Egyébként Dmitro Litvin ukrán elnöki tanácsadó már cáfolta, hogy bármilyen megosztottság lenne az ukrán vezetésen belül a Donbasz kérdésében.

    • Ne is higgye el, nem illik az idealizált képbe! Egyébként meg mit is mondhatna egy elnöki tanácsadó!

      • Nem mondtam, hogy elhiszem, amit mond, csak azt, hogy ez a hivatalos ukrán álláspont.

  2. “A tárgyalásokat tehát összességében továbbra is a patthelyzet jellemzi. Az amerikaiak megpróbálják rávenni Zelenszkijt, hogy engedményeket tegyen, ő azonban nem lát okot arra, hogy miért kellene ebbe beleegyeznie. Ez a helyzet egyelőre az orosz oldalnak is megfelel, ezért aztán a felek másodlagos kérdésekkel, és a tárgyalások látszatának fenntartásával foglalkoznak.”
    Ebben sajnos tökéletesen egyetértek Önnel.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

Az ukrán nacionalisták széttört álma

2026. júl. 15.
Ukrajna a nacionalisták álmait széttörve e háború során végképp elveszítette az identitását és szuverenitását. S ha ez még nem lenne elég, a...

Előre menekülve beáldozta kormányfőjét Zelenszkij

2026. júl. 15.
Volodimir Zelenszkij ismét miniszterelnököt cserélt. Kevesebb mint egy évvel azután, hogy Julija Szviridenko ülhetett a kormányfői székbe, m...

Működik-e még a nukleáris elrettentés?

2026. júl. 12.
Az atomfegyvereket évtizedeken át a végső biztonság garanciáinak tekintették, az ukrajnai háború, az iráni-izraeli konfliktus és az indiai–p...

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK

© 2018-2026 - #moszkvater