„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”

Megmentő lesz-e az orosz vakcina?

2021. febr. 10.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Néhány hónapja még bizalmatlanul figyelte a nyugati világ az első orosz vakcina hazai bejegyzését. A szovjet időkre emlékeztetve politikai döntésről beszéltek. Oroszországban szintén a szovjet korszakot idézték még a vakcina elnevezésével is, és büszkén Gagarin űrrepüléséhez hasonlították az oltóanyag sikeres fejlesztését. Ma már ezt mondja a Nyugat is. Mi változott meg néhány hónap alatt?

„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába” #moszkvater

„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

A nyugati világban szkeptikusan fogadott Szputnyik V ma világszerte a járvány ellen vívott harc favoritjává lépett elő. Az országok sorban állnak az orosz vakcináért azután, hogy a tekintélyes orvosi szaklap, a The Lancet publikálta a Szputnyik V harmadik fázisú klinikai kísérleteinek az eredményeit. Ma már mindenki elismerően bólogat a 91,6 százalékos hatékonyság láttán. Minderről az amerikai hírügynökség, a Bloomberg ír, megjegyezve, hogy a Szputnyik V a szovjet idők óta legnagyobb orosz tudományos áttörés.

„A szerzők aláhúzzák, hogy a vakcinákért folyó versenyben a praktikus szempontok fontosabbak a geopolitikaiaknál”

Arra hívja fel a figyelmet a The New York Times is, hogy az úgynevezett fejlett világnak ideje megbarátkoznia az orosz és a kínai vakcinákkal. Az Európai Unió vezető államai Németországgal az élen közben már arról tárgyalnak Oroszországgal, hogy mikor és mennyi vakcinát szállít. Már nem bírálják Orbán Viktort, amiért Magyarország a rendkívüli helyzetre hivatkozva engedélyezte az orosz és a kínai vakcina beszerzését és oltását is.

„A renitens és külön utakon járó Orbán Viktor után az első lépést szokás szerint most is a németek tették meg”

Navalnij-ügy ide vagy oda, Angela Merkel még január elején hívta fel Vlagyimir Putyint és ígérte meg nemcsak azt, hogy Berlin segíti a Szputnyik V európai engedélyeztetését, de folynak az egyeztetések a németországi gyártásról is. Már csak azért is, mert az orosz vakcina esetében is a szűk keresztmetszet a gyártás. Azóta már a franciák, spanyolok és az olaszok is azt bizonygatják, hogy nem szabad összekeverni a járvány kezelését a geopolitikával, és várják az orosz oltóanyagot. Ez azon ritka pillanatok egyike, amikor a józan ész felülemelkedik a polititikai megfontolásokon. Kár, hogy ehhez a mostanihoz hasonló rendkívüli helyzetek kellenek.

„Közben a posztszovjet térségtől Ázsián át Latin-Amerikáig mintegy másfél tucatnyi ország már engedélyezte is a Szputnyik V-t, és már oltanak is vele. Európa ezen részén eddig Szerbiában és Magyarországon”

Ebből a lépéselőnyből, a vakcina nacionalizmusból és az árbeli, valamint technológiai előnyből (nem kell -70 Celsius fokon hűteni) következik, hogy Oroszország és Kína másoknál erőteljesebben növelheti a fejlődő és a szegény országokban. Moszkva mindenek előtt a posztszovjet térségben, Ázsiában, Latin-Amerikánban és Észak-Afrikában erősít a vakcina diplomáciával, míg Kína óriási előnyhöz juthat Afrikában, és magabiztosan nyomul szinte az egész világban.

„Az európai piac azonban nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai értelemben is hozhat e két ország konyhájára”

Oroszország és az Európai Unió kapcsolatai régen voltak ilyen rosszak, mint ma, így a Szputnyik V sikere a remények szerint javíthatja a régoióban Moszkva imázsát is. Azt se felejtsük azonban el, hogy ez az együttműködés mindkét fél számára hasznos. Az európai országok enyhíthetnek vakcina gondjaikon, míg Oroszország segíthet a gyártási kapacitások kínzó hiányán is.

„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába”

Azért csak ekkor, mert a devcember végén elindított, valójában csak e hónap elején elkezdődött európai engedélyezési eljárás eddigre fejeződik be. De azt se felejtsük el, hogy az orosz vezetésnek figyelembe kell vbenni a hazai átoltottságot is. A tervek szerint a nyár elejére éri el az ország, hogy a lakosság 70 százalékát beoltsák. Amíg ez nem történik meg, addig a tömeges export nem képzelhető el. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja, hogy már nemcsak kész, de előrehaladott a második orosz vakcina, az EpiVac tesztelése is.

„Az európai oltási kampány gondjait az orosz vakcina nem oldhatja meg, ám sokat segíthet, és felgyorsíthatja a védekezést”

Feltéve, ha nyár elejére nem gyorsul fel annyira nyugati vakcinák gyártása, hogy ismét kínálati lesz az európai piac, és a piacvédelem jegyében az orosz és a kínai oltóanyagot ismét a háttérbe lehet szorítani. Mert azért ezen sem lepődhetnénk meg. A járvány kezelése ugyanis régen látott erővel mutatta meg a világ önzését, kétszínűségét és gátlástalanságát.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált

    2026. febr. 15.
    Orbán Viktornak igaza van, Ukrajna valóban Magyarország ellenségévé vált, állítja Andrew Korybko. Mint hozzáteszi, Kijev így Európa patriótá...

    Ötven évre tiltotta ki Moszkva a kazah komikust

    2026. febr. 14.
    Ötven évre tiltották ki Oroszországból a kazah komikust, Nurlan Szaburovot. A humorista beutazási tilalmát az FSZB Alkotmányos Rendszer Véde...

    A háborúkat a kitartás dönti el

    2026. febr. 13.
    Nézve a nyugati fősodratú média híreit, az egyre erősödő nyílt oroszellenességet, sőt mondjuk ki nyíltan orosz gyűlöletet, feltámad a kívánc...

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK