//Megmentő lesz-e az orosz vakcina?
„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába” #moszkvater

Megmentő lesz-e az orosz vakcina?

MEGOSZTÁS

Néhány hónapja még bizalmatlanul figyelte a nyugati világ az első orosz vakcina hazai bejegyzését. A szovjet időkre emlékeztetve politikai döntésről beszéltek. Oroszországban szintén a szovjet korszakot idézték még a vakcina elnevezésével is, és büszkén Gagarin űrrepüléséhez hasonlították az oltóanyag sikeres fejlesztését. Ma már ezt mondja a Nyugat is. Mi változott meg néhány hónap alatt?

„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába” #moszkvater
„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába”
Fotó:EUROPRESS/Kirill KUDRYAVTSEV/AFP

A nyugati világban szkeptikusan fogadott Szputnyik V ma világszerte a járvány ellen vívott harc favoritjává lépett elő. Az országok sorban állnak az orosz vakcináért azután, hogy a tekintélyes orvosi szaklap, a The Lancet publikálta a Szputnyik V harmadik fázisú klinikai kísérleteinek az eredményeit. Ma már mindenki elismerően bólogat a 91,6 százalékos hatékonyság láttán. Minderről az amerikai hírügynökség, a Bloomberg ír, megjegyezve, hogy a Szputnyik V a szovjet idők óta legnagyobb orosz tudományos áttörés.

„A szerzők aláhúzzák, hogy a vakcinákért folyó versenyben a praktikus szempontok fontosabbak a geopolitikaiaknál”

Arra hívja fel a figyelmet a The New York Times is, hogy az úgynevezett fejlett világnak ideje megbarátkoznia az orosz és a kínai vakcinákkal. Az Európai Unió vezető államai Németországgal az élen közben már arról tárgyalnak Oroszországgal, hogy mikor és mennyi vakcinát szállít. Már nem bírálják Orbán Viktort, amiért Magyarország a rendkívüli helyzetre hivatkozva engedélyezte az orosz és a kínai vakcina beszerzését és oltását is.

„A renitens és külön utakon járó Orbán Viktor után az első lépést szokás szerint most is a németek tették meg”

Navalnij-ügy ide vagy oda, Angela Merkel még január elején hívta fel Vlagyimir Putyint és ígérte meg nemcsak azt, hogy Berlin segíti a Szputnyik V európai engedélyeztetését, de folynak az egyeztetések a németországi gyártásról is. Már csak azért is, mert az orosz vakcina esetében is a szűk keresztmetszet a gyártás. Azóta már a franciák, spanyolok és az olaszok is azt bizonygatják, hogy nem szabad összekeverni a járvány kezelését a geopolitikával, és várják az orosz oltóanyagot. Ez azon ritka pillanatok egyike, amikor a józan ész felülemelkedik a polititikai megfontolásokon. Kár, hogy ehhez a mostanihoz hasonló rendkívüli helyzetek kellenek.

„Közben a posztszovjet térségtől Ázsián át Latin-Amerikáig mintegy másfél tucatnyi ország már engedélyezte is a Szputnyik V-t, és már oltanak is vele. Európa ezen részén eddig Szerbiában és Magyarországon”

Ebből a lépéselőnyből, a vakcina nacionalizmusból és az árbeli, valamint technológiai előnyből (nem kell -70 Celsius fokon hűteni) következik, hogy Oroszország és Kína másoknál erőteljesebben növelheti a fejlődő és a szegény országokban. Moszkva mindenek előtt a posztszovjet térségben, Ázsiában, Latin-Amerikánban és Észak-Afrikában erősít a vakcina diplomáciával, míg Kína óriási előnyhöz juthat Afrikában, és magabiztosan nyomul szinte az egész világban.

„Az európai piac azonban nemcsak gazdasági, hanem geopolitikai értelemben is hozhat e két ország konyhájára”

Oroszország és az Európai Unió kapcsolatai régen voltak ilyen rosszak, mint ma, így a Szputnyik V sikere a remények szerint javíthatja a régoióban Moszkva imázsát is. Azt se felejtsük azonban el, hogy ez az együttműködés mindkét fél számára hasznos. Az európai országok enyhíthetnek vakcina gondjaikon, míg Oroszország segíthet a gyártási kapacitások kínzó hiányán is.

„Oroszország most azt ígéri, hogy a második negyedévben 100 millió adag oltóanyagot szállít Európába”

Azért csak ekkor, mert a devcember végén elindított, valójában csak e hónap elején elkezdődött európai engedélyezési eljárás eddigre fejeződik be. De azt se felejtsük el, hogy az orosz vezetésnek figyelembe kell vbenni a hazai átoltottságot is. A tervek szerint a nyár elejére éri el az ország, hogy a lakosság 70 százalékát beoltsák. Amíg ez nem történik meg, addig a tömeges export nem képzelhető el. Ezt a folyamatot felgyorsíthatja, hogy már nemcsak kész, de előrehaladott a második orosz vakcina, az EpiVac tesztelése is.

„Az európai oltási kampány gondjait az orosz vakcina nem oldhatja meg, ám sokat segíthet, és felgyorsíthatja a védekezést”

Feltéve, ha nyár elejére nem gyorsul fel annyira nyugati vakcinák gyártása, hogy ismét kínálati lesz az európai piac, és a piacvédelem jegyében az orosz és a kínai oltóanyagot ismét a háttérbe lehet szorítani. Mert azért ezen sem lepődhetnénk meg. A járvány kezelése ugyanis régen látott erővel mutatta meg a világ önzését, kétszínűségét és gátlástalanságát.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.