„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Megindul az ukrán ellentámadás?

2023. márc. 25.
Hidegkuti Konstantin

MEGOSZTÁS

A #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában az ukrán ellentámadás lehetőségeiről, a nyugati fegyverszállításokról, illetve utóbbiak kapcsán az európai védelmi ipar kapacitásairól beszélgettünk. Mikor és hol támadhat Kijev? Mi kell az offenzívához? Mire lehet elég a beígért uniós 1 millió tüzérségi lőszer?

Az elmúlt időszakban mind a kijevi, mind a nyugati katonai-politikai vezetés egyre több alkalommal és egyre hangsúlyosabban kezdte el emlegetni a közeljövőben kibontakozó ukrán ellentámadást. Gyakorlatilag a szereplők és a sajtó is már kész tényként kezeli az ellentámadás kérdését, amelynek potenciális részleteit egyelőre még a háború információs köde fedi. A várható irányok közül bár logikusnak tűnhet egy Bahmut felmentésére irányuló művelet, a felmerülő veszélyek és veszteségek kapcsán nem feltétlen utóbbi lenne a leginkább optimális. Sokkalta valószínűbb, hogy Kijev a már tavaly október-november óta dédelgetett zaporozsjei ellentámadás tervét veszi elő újra, amelynek részeként akár a Krímbe vezető szárazföldi összeköttetést is elvághatná. Egyúttal viszont a szűkösen rendelkezésre álló haditechnikai készletek, illetve a kedvezőtlen időjárási körülmények következtében az elkövetkező hetekben alacsony a valószínűsége egy átfogó támadás megindításának.

„A nyugati hadianyagot és tüzérségi lőszereket illetően a szűk keresztmetszetet nem maga a muníció, hanem sokkalta inkább az eszközpark hiánya okozza”

Többek közt a bevezetőben említett 1 millió darabos lőszerszállítmány is jobb esetben 3 hónapra elégítheti ki az ukrán igényeket, miközben Kijevnek további tűzerőre lenne égetően szüksége az eredményes műveletekhez. Ám pont az elégtelen mennyiségű beérkezett nyugati löveg következtében nem sikerült máig a szovjet eredetű tüzérséget sem kivonni, mivel egyszerűen nem áll annyi „cső” rendelkezése, mint amennyit a front igényelne. Arról nem beszélve, hogy az európai lőszergyárak kapacitásaik határán dolgoznak, amelyek bővítése legjobb esetben is minimum évekbe telne. Mire szolgálnak az úgynevezett „felderítő támadások”? Mi akadályozza az európai fegyvergyártás felfuttatását? Hogyan jellemezhetőek a jelenlegi harctéri erőviszonyok?

Többek közt ezekről és még sok más dologról beszélgetett Hidegkuti Konstantin katonai szakértővel, a moszkvater.com állandó szerzőjével a #moszkvater és az Ultrahang közös projektjének legújabb adásában Király Tamás, az Ultrahang műsorvezetője. A #moszkvatér a www.moszkvater.com és az Ultrahang közös műsora minden héten kétszer, általában hétfőn és szombaton elérhető az Ultrahang csatornáján. De olvasóink megtalálják ezeket a műsorokat a portálunkon, és követhetnek bennünket a Facebookon, a Telegramon, és a Twitteren is.

MEGOSZTÁS

Hidegkuti Konstantin
1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.

Hozzászólások kikapcsolva

    KAPCSOLODÓ CIKKEK

    LEGUTÓBBI CIKKEK

    CÍMKÉK