//Megduplázná a GDP-t Kazahsztán
„A másik irány rendszerszintű reformok végrehajtása, amelyek megszilárdítják az egész gazdaságra vonatkozó új ” #moszkvater

Megduplázná a GDP-t Kazahsztán

MEGOSZTÁS

A politikai berendezkedést és a gazdasági modellt egyaránt érintő reformokkal igyekszik Kazahsztán felgyorsítani a növekedést, és kedvező légkört teremteni a befektetésekhez. A cél, hogy 2029-re megduplázza a GDP-t, ami és ebben a gyors fejlődésben rejlő lehetőségekkel még inkább magára irányítsa az üzleti szféra figyelmét.

„A másik irány rendszerszintű reformok végrehajtása, amelyek megszilárdítják az egész gazdaságra vonatkozó új <játékszabályokat>” #moszkvater
„A másik irány rendszerszintű reformok végrehajtása, amelyek megszilárdítják az egész gazdaságra vonatkozó új <játékszabályokat>”
Fotó:EUROPRESS/Aytac Unal/ANADOLU/AFP

Az új gazdasági modellre átállást tűzte ki célul 2024-re Kaszim-Zsomart Tokajev államfő. A stratégiai cél, hogy 2029-ig Kazahsztán megduplázza a GDP-t, így pedig a nemzeti össztermék akár a 450 milliárd dollárt is elérheti. A várakozások szerint 2023 végére a GDP abszolút értékben 259 milliárd dollár fölé emelkedett, ami 15 százalékos növekedést jelent, míg az egy főre jutó GDP közel 13 ezer dollár.

„Az IMF előrejelzése szerint 2028-ra ez a szám 16,8 ezer dollárra nő. Összehasonlításképpen, jelenleg a magyar egy főre jutó GDP az IMF adatai alapján 20 ezer dollár körül alakul, ami mintegy 23 százalékkal marad el az Európai Unió átlagától”

Az új modell a gazdaságirányítás két fő irányát jelöli ki. Az egyik a nagy ipari projektek megvalósítását és Infrastruktúra Fejlesztési Terv készítését jelenti. Meg kell oldani a befektetések vonzásának problémáját is, beleértve a privatizációt és az eszközök visszaadását. A nagyszabású beruházások „felgyorsíthatják” a gazdaságot, és új kitörési pontokat teremthetnek. Ezért Tokajev a közelmúltban rendeletet adott ki egy széles hatáskörrel rendelkező, a beruházások serkentését és a befektetési környezet javítását elősegítő központ létrehozására.

„A másik irány rendszerszintű reformok végrehajtása, amelyek megszilárdítják az egész gazdaságra vonatkozó új <játékszabályokat>”

A kormány új adótörvényt dolgoz ki, amelynek célja az állam és a vállalkozások közötti kapcsolat újraindítása. Az adórendszer átalakítása során az elnök elvárása szerint fel kell hagyni a tisztán fiskális megközelítéssel. Egyensúlyra van szükség a befektetők számára kényelmes feltételek megteremtése, és a költségvetési bevételek szükséges szintjének fenntartása között.

A Kazahsztánban elindított politikai reformok, és a kazah társadalom demokratizálódása a remények szerint kiszámítható piacot teremt a külföldi befektetők számára. Ennek érdekében megalakult az Országos Közbizalmi Tanács. Módosították a választásokról, a politikai pártokról és az Országgyűlésről szóló törvényt. Nyíltan kezdtek beszélni az „oligopóliumok” diktatúrájáról.

„A reformok egyik fő célja egy igazságosabb és kiegyensúlyozottabb politikai rendszer kialakítása volt”

Ennek érdekében az alkotmányreform keretében megerősítették a fékek és ellensúlyok rendszerét, újjáalakult az Alkotmánybíróság, változatlan az elnök hétéves mandátuma, és jelentősen kibővült az önkormányzatok (mazsilisz) jogköre. A régi berendezkedéshez a visszatérés így lehetetlen, a változások visszafordíthatatlanok.

A gyülekezésről szóló új törvény elfogadásával a békés demonstrációkra vonatkozóan az engedélyezés helyett csupán bejelentési kötelezettséget vezettek be. Egyúttal cáfolták az alkotmányról szóló, az elnök 2026-ban történő újraválasztását lehetővé tevő népszavazás kapcsán elterjedt híreszteléseket. Leszögezték, hogy változatlan az elnök hétéves mandátuma. Egy az alkotmány módosításával együtt járó hatalom váltás természetes módon feszültséget teremt az üzleti szférában, elbizonytalanítja a befektetői köröket. Ezért Kazahsztán nem ezen az úton halad, megtartja nemzetközi kötelezettségeiket, és segíti a civil társadalom kialakulását, megerősödését, ami különösen nagyon fontos a 2022 januári események után.

„Ami a külpolitikát illeti, Kazahsztán továbbra is ragaszkodik a többvektorú politikához”

Igyekszik fenntartani az egyensúlyt a közép-ázsiai térség fontos geopolitikai szereplői, így Kína, Oroszország és a nyugati blokk országai között. A jelenlegi feszült geopolitikai helyzetben Kazahsztán számára fontos, hogy kölcsönösen előnyös és pragmatikus együttműködést alakítson ki valamennyi külföldi partnerrel, mindenekelőtt pedig a szomszédaival.

„Kazahsztán két kiemelt figyelmet érdemlő szomszédja Oroszország és Kína”

Ezért az ukrajnai helyzet alakulása mellett az Asztana és Moszkva közötti magas szintű kapcsolatok miatt Kazahsztán is érdeklődéssel figyeli az oroszországi elnökválasztás, az orosz belpolitika alakulását. De azért is, mert Vlagyimir Putyin olyan vezető, aki szavaival és tetteivel alapvetően alakítja a globális napirendet, Oroszország nélkül pedig egyetlen globális probléma sem oldható meg.

„A kétoldalú együttműködési mechanizmusok szinte minden területen működnek, az orosz elnök néhány hónappal ezelőtti kazahsztáni látogatásán pedig megerősítették a kapcsolatok változatlanul baráti jellegét. A jószomszédi viszony és a stratégiai partnerség jegyében aktívan fejlődnek a Kazahsztán és Kína közötti kapcsolatok is”

Ennek jele, hogy Tokajev elnök 2023-ban kétszer is ellátogatott Kínába. De soha nem látott növekedést mutat a tavalyi év első 10 hónapjában 24,3 milliárd dollárt elérő, ezzel új rekordot döntő kereskedelmi forgalom is. Kína emellett 24 milliárd dolláros mutatóval hagyományosan az egyik legnagyobb befektető Kazahsztánban.

Mivel Közép-Ázsia dinamikusan fejlődő, és saját geopolitikai elképzelésekkel, ugyanakkor széles körű kereskedelmi és befektetési lehetőségekkel bíró régió, megnőtt az úgynevezett C5+ formátum – a térség öt országának a legfontosabb globális hatalmakkal folytatott tárgyalásainak platformja – jelentősége. Nem véletlen, hogy az utóbbi időben jelentősen megnőtt az érdeklődés Közép-Ázsia iránt, és felértékelődött a párbeszédet segítő „C5+” platform.

„Az ország geopolitikai súlyát tovább növeli, hogy 2024-ben Kazahsztán a soros elnök több befolyásos regionális és nemzetközi szervezetben, így a sanghaji együttműködés szervezetében, az ODKB-ban, vagy éppen az Aral-tó megmentését célzó alapban”

A kiélezett nemzetközi helyzetben az idei év kiemelten fontos eseménye lesz a júniusban megrendezésre kerülő Asztanai Nemzetközi Fórum, amelyen számos állam és globális vállalat vezetői vesznek részt. Emellett kiemelt jelentőségű a Kazahsztán és Franciaország által az ENSZ éves Közgyűlésének platformján közös rendezendő «One Water Summit», amelynek célja, hogy hozzájáruljon a globális éghajlatváltozás következményeinek leküzdéséhez, a negatív trendek megváltoztatásához.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.