//Még egy Putyin az orosz politikában
Roman Putyin #moszkvater

Még egy Putyin az orosz politikában

Amerikai mintát követve az „új Putyin” jelent meg az orosz politikai palettán. Az elnök másod unokatestvére Tettek emberei néven alakított a kis- és közepes vállalkozók érdekeit képviselő pártot.

Roman Putyin #moszkvater
Roman Putyin
#moszkvater montázs/Facebook

A COVID-19 árnyékában elsikkadt a hír, hogy az orosz politikai életben megjelent még egy Putyin. Az elnök másod unokatestvére Roman Putyin ugyanis a Tettek emberei néven alakított pártot. Első pillantásra egy az államfő mellett kiálló, az Egységes Oroszországból kiábrándult szavazókat, mindenek előtt a kis- és közepes vállalkozókat megcélzó projektről van szó.

„Az „új Putyin” megjelenése az amerikai politikára hajaz, ahol a hatalom különböző szintjein több Bush-t és Kennedyt is találunk, és mindenképpen felélénkítheti kissé a meglehetősen elfáradt politikai közeget”

De talán nem is kell okvetlenül leragadni a névnél – figyelmeztet ennek kapcsán Telegram csatornáján Ilja Grascsenkov politológus -, még ha ez jelenthet is néhány százalékot. Az ötlet lényege azonban szerinte az, hogy kell egy működő párt Oroszországban, amelyik képviseli a vállalkozók érdekeit. A vállalkozók érdekeit képviselő ombudsman, Borisz Tyitov alakulata, a Növekedés Pártja ugyanis a politológus szerint nem igazán tölti be ezt a szerepet. Ráadásul olyan jobboldali pártra van szükség, amelyik nem hajlik el szokás szerint a liberális irányba és ragad le a nyugati értékek szajkózásánál. Ehelyett inkább az adókra, a korrupcióra és a játékszabályok kiszámíthatóságára koncentrál.

„A kis orosz cégek, a piacok, boltok, kávézók tulajdonosai, a taxisok ugyanis arra várnak, hogy legyen egy kijáró emberük a Kreml közelében. Egy ember a cár családnevével alkalmas lehet erre a feladatra”

Az úgynevezett demokrata szavazóbázis Oroszországban meglehetősen szűk, nem több mint 5-6 millió választó, ez azonban elég lehet az 5 százalékos parlamenti küszöb átugrásához. Főképp úgy, ha a Tettek emberei nem az ilyen pártoktól megszokott módon liberális irányba megy el, hanem az első „jobboldali” patrióta erőként tud gyökeret ereszteni. A „nemzeti” pártok körébe beférkőzve, a populistáktól, Zsirinovszkijéktól vagy az Igazságos Oroszországtól szavazatokat lecsípve jó esetben – ha a Kreml is úgy gondolja – akár 7-8 százalékot is szerezhet, amellyel a dumában a „nagy négyest” kissé gyengítve az Egységes Oroszország kényelmes partnere lehet.

A Kommerszantnak nyilatkozva Roman Putyin kitért a nevére vonatkozó és az államfő jóváhagyását firtató kérdések elől. Az FSZB (Szövetségi Biztonsági Szolgálat) egykori alkalmazottja szerint egy ilyen párt megalakításához nem kell Putyin engedélye, a név kapcsán pedig a már idézett amerikai példát említette.

„Azt minden esetre egyértelműsítette, hogy a párt az elnök irányvonalát követi, Putyin eddigi ciklusainak lenullázásáról pedig csak annyit jegyzett meg, hogy az országnak a jelenlegi helyzetben erős vezetőre van szüksége”

Roman Putyin ehhez azonban hozzátette, hogy pártja inkább a régiókra összpontosít. Főképp azokra, ahol az Egységes Oroszország már elvesztette a választók bizalmát. Példaként a habarovszki területet említette, ahol legutóbb Vlagyimir Zsirinovszkijék taroltak. Szándéka szerint a Tettek emberei felélénkítenék a pártpalettát, a program kapcsán pedig azt emelte ki, hogy azt a földön járó, a kisvállalkozók érdekeit a saját bőrükön érzők készítik. Megemlítette példaként, hogy a fizetések kifehérítésével, a verseny megteremtésével még növekedhetnek is a bérek.

Az állami közvélemény-kutató intézet, a VCIOM március közepén publikált felmérése alapján Vlagyimir Putyin tevékenységét 62,6 százalék támogatja, a bizalmi indexe (nyílt kérdés feltevéssel, tehát bízik vagy nem az elnökben) pedig 68,4 százalékos. Őt Vlagyimir Zsirinovszkij követi 33,8 százalékkal.

„A pártok népszerűségi listáján az Egységes Oroszország vezet 33 százalékkal, míg a kommunistákat (KFRF) 13,6, Zsirinovszkij pártját (LDPR) 11,4, az Igazságos Oroszországot pedig a megkérdezettek 6,1 százaléka támogatja”

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.