//Már Közép-Európa sem kivétel
Vírusvédelmi gyakorlat a budapesti Kútvölgyi kórházban 2020. augusztus 27-én #moszkvater

Már Közép-Európa sem kivétel

MEGOSZTÁS

Amilyen jól kezelte Közép-Európa a koronavírus-járvány első hullámát, olyan bajban van a második hullám kezdetén. Nem sok jóval kecsegtetnek a fertőzöttek növekedésének a számai. A legrosszabb helyzetben most a tavasszal kiválóan teljesítő Csehország van, ahol már a támadásokat megelégelő egészségügyi miniszter is lemondott. Az egyre borúsabb járvány helyzet magával rántotta a térség valutáit is.

Vírusvédelmi gyakorlat a budapesti Kútvölgyi kórházban 2020. augusztus 27-én #moszkvater
Vírusvédelmi gyakorlat a budapesti Kútvölgyi kórházban 2020. augusztus 27-én
Fotó:EUROPRESS/ATTILA KISBENEDEK/AFP

Minden jel arra mutat, hogy a koronavírus-járvány második hulláma Közép-Európát is jóval keményebben sújtja majd, mint tavasszal az első. Az okok között ott van, hogy az év első felében fegyelmezetten viselkedő visegrádi országok lakossága a nyáron alaposan kilazított, és a gazdaság működését szem előtt tartva a kormányok sem zárnak olyan szigorúan.

„Az egész világot tekintve elmondható, hogy a helyzet még nem rossz, ám a régiónk országai már nem tartoznak a kiugróan jó mutatókkal rendelkezők közé”

Ha az abszolút számokat nézzük, akkor az év eleje óta regisztrált fertőzötteket nézve a legnagyobb lélekszámú Lengyelország áll az élen (80 ezer), Csehország (50 ezer) a második helyen, őket követi Magyarország (majdnem 20 ezer) és Szlovákia (közel 7000). Az aktív fertőzöttek szempontjából az élen már Csehország áll (24 ezer), őt Lengyelország és Magyarország (mindkét országban közel 14 ezer) követi, és a sor végén itt is Szlovákia (3400) van. A legrosszabb dinamikájú Csehországban az aktív fertőzöttek száma az optimista modell szerint szeptember végéig 44 ezerre, a kevésbé optimista várakozások szerint 70 ezerre emelkedik.

„Ha az egymillió lakosra kivetített adatokat nézzük, a fertőzöttek számát tekintve akkor is Csehország (4601) van a legrosszabb helyzetben, a második helyen van Lengyelország (2114), majd jön Magyarország (1954), és bizony itt is Szlovákia (1234) mutatói a legjobbak”

Ezek a mutatók a világban legrosszabbul álló Egyesült Államokhoz, Brazíliához vagy Peruhoz képest -ahol ez a szám jóval 20 ezer fölött van – jók, ám Csehországé már rosszabb, mint Németországé, és elérte a tavasszal katasztrófális helyzetben lévő Olaszországét. S akkor még nem beszéltünk az olyan irigylésre méltóan fegyelmezett országokról, mint például Vietnam, ahol egymillió lakosra 11 fertőzött jut, de az abszolút szám is alig ezer fölötti.

„Az egymillió főre kivetített halálozások tekintetében viszont Magyarország a térségben az első (71), Lengyelország a második (61), majd Csehország (47) követi, és magasan a legjobb adattal (7) a sort Szlovákia zárja”

A WHO májusban tette közzé azt a kritériumrendszert, amely szerint, ha egy országban a pozitív tesztek aránya öt százaléknyi vagy az alatt van, azt az jelzi, hogy a járványt ellenőrzés alatt tartják. Európában két országban, Spanyolországban és Ukrajnában van 10 felett az arány, ami azt jelenti, hogy ott teljesen kicsúszott az ellenőrzés a hatóságok kezéből a járvány terjedése felett. Három országban – Csehországban (7 százalék), Romániában (6 százalék) és Magyarországon – a WHO által kritikus pontnak jelölt 5 százalék felett jár az arány. Ami a nyugat-európai országokat illeti, Franciaországban 5,4 százalék. Ausztriában és Horvátországban pedig a legfrissebb közölt adatok szerint pedig 4,9 százalék.

„A legmeredekebben a térségben Csehországban emelkedik a fertőzöttek száma”

A helyzetre való tekintettel felújították az országos válságstáb tevékenységét. Ez a követelés már néhány hete felmerült, de Babis ellenezte. A sajtó szerint alapvetően azért, mert a válságbizottságot a törvény alapján nem a kormányfő, hanem a belügyminiszter irányítja. Ezt a posztot jelenleg Jan Hamácek, a kormánykoalíciós szociáldemokrata párt elnöke irányítja. Tavasszal ez fellendítette Hamácek és pártjának a népszerűségét.

Az MTI jelentése szerint a szaktárca felülvizsgálta az úgynevezett szemaforrendszert, amelyben színekkel jelölik a járványhelyzetet az egyes régiókban.

„A térképen megjelent a piros szín, amely a legsúlyosabb helyzetet jelzi. Ezt Prága kapta, ahol a legrosszabb a helyzet, és százezer lakosra már több mint 200 fertőzött jut. Ezért a prágai középiskolák, főiskolák és egyetemek áttértek a távoktatásra”

Országos szinten új intézkedésként az általános iskolák felső tagozatú (6.-9. osztály) tanulói és tanítói az órákon is kötelesek védőmaszkot viselni. A járvány közösségi terjedését jelző narancssárga régióból, amely a pirostól egy fokkal alacsonyabb szintű, már több mint egy tucat van. A kisebb kockázatot jelző zöld színt több mint 40 járás kapott, ezek az ország több mint felét lefedik. A problémamentességet jelző, fehér színű járásokból már csak néhány maradt, elsősorban Észak-Morvaországban.

Csehországban szeptember 10-től kötelező a védőmaszkok használata a tömegközlekedési eszközökben, zárt termekben, épületekben, a vendéglők és a szórakozóhelyek pedig éjféltől reggel hatig zárva tartanak.

„A cseh politikusok hét végi nyilatkozataiból az derült ki, hogy nem lehet kizárni szükségállapot újbóli bevezetését sem”

„A helyzet alakulása nem jó. Ami most történik, azzal senki nem számolt” – idézte Andrej Babis kormányfőt a Právo című napilap. Úgy vélte, hogy a szükségállapot bevezetését sem lehet kizárni. „Ezt a kérdést az egészségügyi miniszternek kell feltenni. Ha ő javasolni fogja a kormánynak, foglalkozni fogunk vele”- mondta Babis.

Adam Vojtech ezt néhány napja kilátásba is helyezte, ám őt már hiába kérdeznék, hiszen a cseh egészségügyi miniszter hétfőn lemondott. Vojtechet pártonkívüli kormánytagként a kormányzó ANO mozgalom jelölte a miniszteri bársonyszékbe, és három évig irányította a tárcát. Döntését azzal indokolta, hogy távozásával szeretne teret adni az egyre súlyosabb koronavírus-járvány elleni küzdelem „új megoldásainak”. A távozó miniszter az MTI jelentése alapján azt mondta,

„a járvány tavaszi szakaszával Csehország sikeresen megbirkózott, de a mostani második hullámban új megoldásokra van szükség”

Andrej Babis kormányfő a Twitteren megjelent nyilatkozatában köszönetet mondott Adam Vojtechnek a munkájáért. Szerinte a koronavírus-járvány első hullámát a távozó miniszter „hihetetlenül jól kezelte”. Babis ugyanakkor megjegyezte, érti, hogy Vojtechnek elege lett a személyét érintő alaptalan támadásokból az ellenzék és a sajtó részéről. A kormányfő szerint Vojtech tisztességes és nagyon szorgalmas miniszter volt.

„Fertőzési csúcsot döntött a napokban a koronavírus Lengyelországban is, ahol immár ezer körüli új esetet regisztrálnak 24 óra alatt”

Az egészségügy minisztérium közölte, hogy 1977 fertőzésgyanús embert kórházban kezelnek, 118 864-en karanténban, 11 494-en pedig járványügyi felügyelet alatt vannak. A lengyel hatóságok az elmúlt napokban szigorítottak a koronavírus-tesztek elrendelésére vonatkozó szabályokon.

Ismét rekordot döntött a koronavírus miatti Covid-19-járvány újonnan regisztrált fertőzötteinek száma Szlovákiában is. a Nemzeti Egészségügyi Információs Központ pénteken közzétett adatai szerint. A múlt csütörtökön 235 új fertőzöttet jegyeztek, ami csaknem duplája a tavasszal kimutatott legmagasabb számnak. Marek Krajcí egészségügyi miniszter 20 százalékos heti növekedéssel számol.

„Szlovákia a védekezési intézkedések között a kockázatos országok listájára tette Csehországot”

Szlovákia számára. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a határ két oldalán 30 kilométeres körzetben élő ingázóknak, illetve néhány más eset kivételével a Csehországból érkezőknek 72 óránál nem régibb negatív teszttel kell rendelkezniük, ellenkező esetben házi karanténba kell vonulniuk. Magyarországot és Ausztriát a járványbizottság legutóbb még a narancssárga országok listájára sorolta, az egészségügyi miniszter viszont pénteken már úgy fogalmazott, hogy ezekre az országokra bizony rizikós államokként kellene tekinteni.

„Az egészségügyi miniszter bejelentette, hogy ha a vírusadatok a következő hetekben is ilyen tempóban nőnek, akkor októberben szükség lehet néhány kórház átalakítására”

Jelenleg 14 vörös és 14 narancssárgával jelölt járást tartanak számon az országban, ezekre sok tekintetben szigorúbb előírások vonatkoznak, mint a zöld régiókra. A kulturális és sporteseményeknél például külön oda kell figyelni az ülésrendre, hiszen a kockázatos régiókban a kulturális rendezvényeknél csak minden második sorba, a sporteseményeknél pedig csak minden negyedik sorba ülhetnek az emberek. Az istentiszteleteknél pedig a vörös és narancssárga járásokban sakktáblaszerű ülésrendet kell kialakítani.

„Szeptember 16-tól Szlovákiában az esküvők és a kegyeleti megemlékezések kivételével betiltották a tömegrendezvényeket a szórakozóhelyeken, éttermekben és a szállásadó intézményekben”

Október elsejétől az előírások tovább szigorodnak, az esküvők résztvevőinek számát 30 főben korlátozzák, nem ajánlják a családi rendezvények megtartását, és csökkentik tömegrendezvényeken résztvevők számának felső határát is.

Az új esetek számának növekedésének hátterében jelenleg leginkább a fiatal korosztályok szociális érintkezése áll, az új esetek harmada pedig úgynevezett „importbeteg”, tehát külföldről hazatérő személy.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.