Egy anyag háborúban döntő jelentőséggel bír, hogy melyik oldal bírja tovább. Nem csak technikával, de élőerővel, katonával is. Ukrajnában pedig egyre kevesebb a hadra fogható férfi. Kijev ezért lassan már mindenkit besorozna, és a külföldre menekült hadköteleseket is hazavitetné. Ez az elképzelés azonban nem tűnik túl életszerűnek. Ez a cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg.

Egyre hatékonyabban működik az orosz felőrlő taktika, és egyre nagyobbak az ukrán veszteségek. Kijev újabb mozgósításra készül, amelynek keretében már a fogyatékosokat, betegeket és a nőket is besoroznák. De Ukrajna elvárja azt is, hogy a menekülteket befogadó nyugat-európai országok visszaadják a sorköteles korú férfiakat. Őket is besoroznák a hadseregbe, majd küldenék a frontra. Ez a kérés sérti az 1951. évi genfi menekültügyi egyezményt, amely meghatározza a menekült nemzetközi jogi fogalmát, megállapítja a menekültek jogait és az államok velük szemben fennálló jogi kötelezettségeit. Az egyezmény tartalmazza a visszaküldés tilalmát, amely azt jelenti, hogy a menekültet nem szabad olyan országba visszaküldeni, ahol az életét vagy a szabadságát súlyos veszély fenyegeti. Ezen az alapon, a háborús helyzetre hivatkozva nem adják vissza az európai országok a szíriai vagy jemeni menekülteket sem. Kijevet azonban mindez nem érdekli, egy ideje már fenyeget a határokon túlra menekült sorkötelesek visszatoloncoltatásával.

Ezt azonban genfi konvenció tiltja, de lényegében kivitelezhetetlennek is tűnik. Éppen ezért lepett meg sokakat a Rzeczpospolita híre, miszerint Lengyelország elkezdte kiadni Ukrajnának azokat a férfiakat, akik elhagyták az országot. Az ennek kapcsán kirobbant botrány hatására később a lap javította a cikk címét, amelyben ezután már csak az embercsempészek kiadása szerepelt. A lap értesülései szerint a Kijevvel kötött megállapodás alapján Varsó már kiadta azokat az ukránokat, akik illegális migránsok Európába csempészésében vesznek részt. Ukrajnában egyébként egyre többen próbálnak kibújni a mozgósítás alól. A hivatalos adatok alapján például az ukrán hatóságok csaknem 20 ezer olyan dezertőrt fogtak el, akik megpróbáltak elmenekülni az országból. A lengyel határőrség adatai szerint 2022. február 24. után mintegy 2,87 millió 18 és 60 év közötti ukrán lépett be az országba. A Rzeczpospolita szerint a lengyel-ukrán határ átlépése után körülbelül 80 ezer ukrán nem szerepelhetett a regisztrációs listán.

Varsó egy ideje a Kijev melletti harcias kiállás árnyékában már folyamatosan szüntette meg az ukrán menekülteknek korábban járó kedvezményeket, támogatásokat. Így tett egyébként a szintén hangosan ukránbarát és oroszellenes cseh kormány is, amely még fizet is azoknak, akik hazatérnek Ukrajnába. Már jó ideje nem ingyenes a menekültek számára Lengyelországban a közlekedés, tavasztól pedig az Ukrajnából érkezetteknek előtt a szállásköltségeik felét, majd 75 százalékát kell megfizetniük. A lengyel hatóságok azzal indokolták döntésüket, hogy nem képesek tovább finanszírozni az ukrán menekültek szállás költségeit, a dedikáltan erre költhető EU-s támogatás ugyanis nagyon kevés. A választások közeledtével a kormány egyre több populista, az Ukrajnából érkezetteket hátrányosan érintő döntést hozott, így például bezáratta a legnagyobb menekülttábort is, mondván, arra már nincs szükség. Varsó viselkedése nemcsak azért visszás, mert közben Ukrajna legerőszakosabb támogatóiként lépnek fel. De azért is, mert elfelejtik, hogyan segítette a második világháború kirobbanása után a nácik elől menekülő lengyeleket például Magyarország.

Az uniós országok közül egyébként ezt követően elsőként Ausztria tagadta meg a hadköteles korú ukrán férfiak kiadását. Az osztrák belügyminisztérium ennek kapcsán úgy fogalmazott, Bécs nem hagyja, hogy bárki feltételeket szabjon Ausztria számára. Ehhez még hozzátették, az ukrán férfiak Ukrajnába való visszatoloncolásának lehetőségével nem fognak számolni, főleg azzal a kilátással, hogy a frontra küldik őket. Ausztriában a sajtó információi szerint jelenleg mintegy 14 ezer 18 és 54 év közötti férfi tartózkodik, akik a háború miatt hagyták el a hazájukat. A bécsi kormány eddig összesen 101 629 menekültnek nyújtott segítséget.

De nem vizsgálja az ukrajnai menekülteknél Magyarország sem, hogy katonaköteles-e, vagy sem. Mint Semjén Zsolt, nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes fogalmazott, Magyarország nem adja ki őket Ukrajnának. Minden Ukrajnából menekült Magyarországon szabad ember, aki szabadon eldöntheti, hogy marad itt, továbbmegy Nyugatra, vagy – ha ő úgy dönt –, visszamegy”. A politikus ehhez még hozzátette, hogy Magyarországon minden Ukrajnából menekült biztonságban van, Budapest sem őt, sem az adatait nem adja ki!

(Ez a cikk eredetileg a Demokrata című hetilapban jelent meg, itt olvasható.)