Kezdőlap » x-demokrata » Magyar-orosz összefogás a kisebbségekért
Nem változott a magyar kisebbség helyzete Kárpátalján #moszkvater

Magyar-orosz összefogás a kisebbségekért

Nincs javulás az ukrán nemzetiségi politikában, Kijevben egy interjú miatt bekérették a magyar nagykövetet, az orosz duma elnöke pedig Magyarországgal összefogva állna ki a kisebbségi jogok védelmében.

Nem változott a magyar kisebbség helyzete Kárpátalján #moszkvater
Nem változott a magyar kisebbség helyzete Kárpátalján
Fotó:EUROPRESS/Sergiy Gudak/AFP

Keleten a helyzet változatlan. Az elnökválasztás után fél évvel a kisebbségi kérdésben egy csepp elmozdulás sincs. Minden folytatódik ott, ahol Petro Porosenko abbahagyta. Jól mutatja ezt, hogy a minap bekérették a a külügyminisztériumba Magyarország Kijevi nagykövetét. Íjgyártó Istvánnak azért nyújtottak át tiltakozó jegyzéket, mert a Jevropejszkaja pravdának nyilatkozva a kárpátaljai magyarok autonómiájáról, és az Ukrajna-NATO tanács blokkolásáról beszélt. A nagykövet ezzel csak megismételte a magyar álláspontot, miszerint Budapest addig akadályozza a NATO-Ukrajna bizottság összeülését, amíg nem lesz előrehaladás az őt aggasztó kérdésekben.

„A külügyminisztériumban felhívták Íjgyártó figyelmét arra, hogy Kijev elfogadhatatlannak tartja az ilyen megnyilatkozásokat”

Kifejtették azt is, hogy az oktatási törvény nem akadályozza a magyar kisebbség tagjainak érvényesülését, sőt lehetőséget ad a hatékonyabb önmegvalósításra. Ezt Kijev szerint megerősítette a Velencei Bizottság is.

Nem lát előrelépést Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke sem. A KMKSZ alapszervezeti elnökeinek éves konferenciáján az általános ukrajnai helyzetet elemezve hangsúlyozta, hogy

„az ukrán államhatalomban történt változások ellenére nincs javulásra utaló jel az ország nemzetiségpolitikájában, nem szűntek meg a magyarellenes intézkedések”

Úgy vélte, kevés a remény arra, hogy a közeljövőben a nemzetiségek javára módosítják a jogfosztó oktatási és nyelvtörvényeket. A politikus emlékeztetett arra, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) folytatja az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központ ellen megalapozatlanul indított büntetőeljárást, kihallgatásokra citálja az anyaországi támogatásban részesülő magyar vállalkozókat, a határátkelőhelyeken vegzálja a kárpátaljai magyar vezetőket és egyházi személyeket. Nagyon kedvezőtlennek nevezte, hogy az ukrán médiában rövid szünet után ismét beindult a magyarellenes kampány.

„Ezért a KMKSZ nyílt levélben fordul Volodimir Zelenszkij ukrán elnökhöz. Ebben a magyar szervezet a többi között emlékezteti az államfőt azokra a jogfosztó intézkedésekre, amelyeket az utóbbi években a kárpátaljai magyarság ellen foganatosítottak Ukrajnában”

A KMKSZ felszólítja az elnököt, hogy törvényi felhatalmazásával élve tegye meg a szükséges lépéseket az ukrajnai kisebbségek alkotmányos jogainak biztosítása, a magyarellenes médiapolitika felülvizsgálata, a magyar szervezetek és közszereplők elleni alaptalan eljárások beszüntetése és az ukrán-magyar államközi konstruktív együttműködés erősítése érdekében.

Ebben a helyzetben robbant a hír, miszerint Magyarország összefog Oroszországgal az ukrajnai nemzeti kisebbségek jogainak érvényesítése érdekében. Mint a Ria Novosztyi tudósításának a címében fogalmaz, Magyarország arra kéri Oroszországot, hogy gyakoroljon nyomást a kérdésben Ukrajnára.

„A tudósítás szerint erről Vjacseszlav Vologyin beszélt a duma plenáris ülésén. A parlamenti elnök szerint elsősorban a nyelvhasználat jogáról van szó, amelyet korlátoznak az ukrán törvények”

A tudósítás kitér arra, hogy az Ukrajnában élő nemzeti  kisebbségek jogainak védelméről Vjacseszlav Vologyin tárgyalt Kövér László parlamenti elnökkel a kazah fővárosban, amikor Eurázsia parlamenti elnökeinek negyedik tanácskozásának keretében találkoztak. Vologyin szavai szerint arra jutottak, hogy aktívabban kell védeni a nemzeti kisebbségek jogait. A duma elnöke szerint ezt az álláspontot támogatja Lengyelország és Románia is. Vologyin szavaira reagálva Arszen Avakov ukrán belügyminiszter Facebook bejegyzésében felhívta az orosz-ukrán közeledés híveit arra, hogy vegyék le a rózsaszín szemüveget, olvassák el figyelmesen Vologyin felszólalását, és meglátják Moszkva igazi arcát.

Mindezek után felmerül a kérdés, várható-e előrelépés Volodimir Zelenszkij és Orbán Viktor már többször emlegetett, a közeljövőben tervezett találkozójától. Sőt, joggal vethetik fel egyesek azt is, hogy az ukrán álláspont hajthatatlanságát és e kérdésben Zelenszkij szűk belpolitikai mozgásterét látva egyáltalán van-e értelme annak.

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.