Lesz-e fegyvernyugvás május 9-én?

Újabb feszültséget hozott a háborúba a tűzszünet kérdése. Putyin május 8-9-re, a Győzelem napjára hirdetett fegyvernyugvást, miközben kemény fenyegetést is megfogalmazott Kijevvel szemben. Volodimir Zelenszkij erre bejelentette, hogy Ukrajna május 5-ről 6-ára virradó éjjel 00:00 órától vezet be tűzszünetet. A másik fél javaslataira eddig egyik oldal sem reagált. Az aktuális műveleti helyzet miatt szűkített formában megrendezendő moszkvai parádé megzavarása a dátum szimbolikus jellege miatt akár a háború eszkalálódásához is vezethet. (Cikkünk frissült.)

Az orosz szövetségi biztonsági szolgálat (FSO) egy páncélozott jármű járőröz Moszkva belvárosában 2026. május 5-én, néhány nappal a május 9-én a Vörös téren tartandó győzelem napi katonai parádé előtt. Oroszország május 4-én egyoldalú tűzszünetet hirdetett Ukrajnával május 8-9. között, amikor Moszkva megtartja éves második világháborús győzelem napi megemlékezéseit, és „tömeges rakétacsapással” fenyegette Kijevet, ha Ukrajna megsérti a megállapodást
Fotó:EUROPRESS/Alexander NEMENOV/AFP

Tömeges rakétacsapással fenyegeti az orosz védelmi minisztérium Kijev központját, ha Ukrajna megpróbálja megzavarni a május 9-i győzelem napi ünnepségeket. A minisztérium közleményében az áll, hogy az orosz haderő válaszul akkor mérne csapást a belvárosra, ha Ukrajna a moszkvai parádé megakadályozására törekedne. A minisztérium azt is hangsúlyozta, hogy bár a lehetőségei korábban is megvoltak ilyen lépésre, humanitárius megfontolásból eddig tartózkodott ettől. A közlemény egyúttal figyelmezteti a kijevi lakosságot és a külföldi diplomáciai képviseletek munkatársait, hogy időben hagyják el a várost.

„Mindezt egy egyoldalúan meghirdetett tűzszünet után tette közzé Moszkva. Mint azt Vlagyimir Putyin egy április 29-i telefonbeszélgetésen Donald Trumpnak jelezte, döntése értelmében Oroszország május 8. és 9. között tűzszünetet hirdet a második világháborúban aratott győzelem évfordulója alkalmából, és arra számít, hogy az ukrán fél követi ezt a példát”

Az orosz védelmi minisztérium ezt megelőzően jelentette be, hogy az idei május 9-i moszkvai parádé katonai technika és katonai főiskolák hallgatói nélkül zajlik majd, az aktuális helyzetre hivatkozva. A felvonulás rövidített formájú lesz, részben a terrorfenyegetettség miatt, részben pedig azért, mert nem kerek évfordulóról van szó. Szentpéterváron is haditechnika nélküli parádét tartanak.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök minderre úgy reagált, hogy tisztességtelen lenne Oroszország részéről egynapos tűzszünetet kérni, és bejelentette saját, májusi kezdeményezését egy korábbi időpontra.

„Az ukrán elnök közölte, hogy már május 6-tól életbe léphet a fegyvernyugvás. Zelenszkij azonban nem határozott meg időtartamot. Más szóval, lényegében határozatlan idejű tűzszünetet javasolt”

Hangsúlyozta azt is, hogy Kijev nem kapott hivatalos részleteket az orosz javaslatról, és a konfliktus lezárásához valódi lépésekre lenne szükség, nem csupán szimbolikus bejelentésekre. „A megjelölt időponttól kezdve tükörelvű módon fogunk cselekedni. Elérkezett az idő, hogy az orosz vezetés valódi lépéseket tegyen háborújuk befejezése érdekében, különösen, ha az orosz védelmi minisztérium úgy véli, hogy Ukrajna jóindulata nélkül nem tartható meg a moszkvai díszszemle” – zárta szavait az államfő. A béke nem várhat a „parádékra” és az „ünnepségekre” – közölte X-oldalán Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter is. Majd arra kérte a partnereiket és „minden békeszerető államot”, hogy támogassa a fegyverszünetet. „Május 6-án kiderül, hogy Moszkva komolyan gondolja-e, és mit is akar valójában – békét vagy katonai parádékat” – zárta bejegyzését.

„Aztán ahogy az várható volt, Oroszország figyelmen kívül hagyta Zelenszkij május 6-án bejelentett tűzszünetét. A harcok folytatódnak. Most a fő kérdés az, hogy Kijev elfogadja-e vagy szintén figyelmen kívül hagyja az Oroszország által május 8-9-re bejelentett tűzszünetet”

Mindenek előtt tisztázzuk, hogy a húsvéti tűzszünet tapasztalatai alapján a frontvonal mentén az nem érvényesült, inkább csak színjáték volt. Azt folyamatosan megsértették. A nagy hatótávolságú légicsapások azonban mindkét oldalon valóban megszűntek. Ezért aztán a kérdés az, hogy Ukrajna fenntartja-e a nagy hatótávolságú csapások beszüntetését május 8-9-én vagy sem. Zelenszkij nem válaszolt közvetlenül erre a kérdésre, mondván, hogy a további lépésekről később dönt. Valószínű azonban, hogy ez a döntés már megszületett, és Kijev nem fogja betartani az Oroszország által május 8-9-én bejelentett tűzszünetet. Ehelyett megpróbálhat lecsapni Moszkvára, ahol parádét tartanak a Vörös téren.

„Zelenszkij számára azonban ez a döntés azonban nem egyszerű”

Ha parancsot ad Moszkva megtámadására, de egyetlen drón sem éri el a belvárost – az összes drónt és rakétát lelövik -, az a Kreml pozícióit erősíti. Ebben az esetben a kommunikációjában a parádét az 1941. november 7-i Vörös térihez hasonlíthatja. Egy ilyen forgatókönyv egyáltalán nem kizárt. Moszkva körül ugyanis nagyon sűrű légvédelmi rendszert építettek ki. Orosz források szerint az elmúlt évben mintegy 3000 ukrán drón próbálta megtámadni az orosz fővárost, de csak egynek sikerült célba érnie. Persze, ha most egyetlen drón is elérné a Vörös teret, akkor fennáll egy egyelőre tisztázatlan mértékű orosz válasz veszélye. Nem kizárt az sem, hogyhogy Ukrajna nem Moszkvát veszi célba, és más régiókra, például Szentpétervárra mér csapást, majd azt kommunikálja, hogy míg az összes légvédelem Moszkvát védte, Oroszország többi részét elárulták. Ugyanakkor azért egy ilyen támadást a Kreml is felhasználhatja a társadalom mozgósítására. Ráadásul az is nyilvánvaló lesz, hogy Zelenszkij a fenyegetőzések ellenére sem mert csapást mérni a Vörös térre.

„Egy másik lehetőség az, hogy Kijev nem fogadja el a tűzszünetet, a nagy hatótávolságú csapásokat azonban szüneteltetik”

Miután azonban Moszkva elutasította az ukrán tűzszünetet, ez Zelenszkij számára kellemetlen helyzetet teremtene. Arról nem is beszélve, ha a tűzszünetre tett javaslatot hivatalos elfogadja. Kijev ezt csak nagyon erős külső nyomásra tehetné meg. Például akkor, ha Trump és/vagy Európa nyomást gyakorolna rá az esetleges eszkaláció elkerülése érdekében.

„Egyelőre az látszik, hogy Kijev nem akarja/nem meri nyíltan visszautasítani Putyin javaslatát, amelyet ráadásul Trump már támogatott. de az is egyértelmű, Kijev arra játszott, hogy Oroszország elutasítja a javasolt tűzszünetet május 6-án”

S hogy mi történik, ha a harcok május 9-én folytatódnak? Ebben az esetben Zelenszkij valószínűleg megpróbál csapást mérni Moszkvára, mivel egy ilyen lehetőség sok szempontból csábító számára információs – az ukrán morál erősítése és az orosz morál rombolása -, geopolitikai – ismét megpróbálja bebizonyítani, hogy Oroszországtól nem kell félni -, sőt belpolitikai szempontból is, hiszen így elterelhetné a figyelmet a Mindics-felvételek körüli botrányról.

„Trump álláspontjához azonban valahogy mind Moszkvának, mind pedig Kijevek alkalmazkodnia kell”

Más kérdés, hogy vajon elérné-e bármi a Vörös teret, ha Ukrajna a támadás mellett dönt. Eddig -ahogy már írtuk – Moszkva légvédelmi rendszere hatékonyan működött, és csak alkalmanként tudtak a drónok áthatolni rajta. Kijev azonban május 9-én megpróbáhatl annyi drónt és rakétát kilőni, amennyit csak lehet.

Az orosz védelmi minisztérium erre az esetre már megígérte a válaszcsapást egy Kijev központja elleni tömeges rakétacsapás formájában. Az oroszok már indítottak rakétacsapásokat Kijevre, beleértve a központi részt is. Az a tény, hogy ezek a támadások ritkák voltak, a légvédelmi rendszer hatékonyságának volt köszönhető. Az olyan rakétarendszerek, mint az Oresnyik azonban képesek megkerülni a légvédelmi rendszereket. Nukleáris komponens nélkül azonban nem okoznának jelentős károkat, az atomfegyverek használata pedig jelentős kockázatokkal jár magára Oroszországra nézve is. Az is kérdés, milyen konkrét célpontokat remélnek eltalálni Kijev központjában az oroszok? Zelenszkij és az egész ország vezetése valószínűleg visszavonul a bunkereibe, vagy akár teljesen elhagyja azon a napon a fővárost. A civil áldozatokat pedig Kijev biztosan felhasználná egy oroszellenes kampány felpörgetésére.

„Egyelőre tehát nem világos, hogy mit tenne Oroszország, ha a parádét megtámadják. A döntés jó eséllyel a támadás okozta károktól függ. Ha az összes drónt lelövik még Moszkva előtt, akkor valószínűleg nem lesz komoly válasz sem. Ha azonban elérnék a Vörös teret, akkor biztosan. Sőt, lehetséges, hogy az akkor még túl is megy azon, amit az orosz védelmi minisztérium ígért”

Putyin valószínűleg megpróbálná kihasználni ezt a helyzetet arra, hogy újabb nyomást gyakoroljon Trumpra és Európára. Eszkalációval fenyegetve megpróbálná rávegye őket, hogy hassanak Kijevre, Ukrajna tartózkodjon az Oroszország elleni támadásoktól, és fogadja el az alaszkai békefeltételeket.

Tény, hogy a háború most egy nagyon veszélyes szakaszhoz közeledik. Olyanhoz, amelyben mindkét fél jelentősen emelheti a tétet, katasztrófális forgatókönyvek, köztük egy atomháború veszélyét teremtve. Ennek fényében mindenkinek jobb lenne, ha a következő napokban tényleg elhallgatnának a fegyverek.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com