//Lenin szobor Gelsenkirchenben
Lenin szobrot állított az MLPD párt Gelsenkirchenben #moszkvater

Lenin szobor Gelsenkirchenben

Miközben a világ köztereiről lassan eltűnnek Lenin emlékművei, a Ruhr-vidéken majd három évtizeddel a Szovjetunió széthullása után szobrot emeltek a bolsevik vezetőnek. Az elsőt Németország nyugati felében.

Lenin szobrot állított az MLPD párt Gelsenkirchenben #moszkvater
Fotó:MLPD

A Ruhr-vidék ismert városának, Gelsenkirchennek vannak régi szénbányái, első ligás futball csapata, a Schalke 04, és mostantól már saját Lenin szobra is. Szombaton délután avatják, méghozzá az önkormányzat akarata ellenére.

„Ez lesz Németország nyugati felében a bolsevik vezető első emlékműve”

Nagy visszatérés ez majd harminc évvel azután, hogy Kelet-Berlinben 1992-ben lebontották Lenin 19 méter magas, a róla elnevezett téren álló gránit szobrát. A volt NDK területén még áll néhány szobor, újat azonban már a múlt század ’80-as évei óta nem állítottak.

A vitatott emlékművet a mindössze pár száz tagot számláló, még Gelsenkirchenben is csak 0,2 százalékos támogatottsággal bíró, ám állítólag magánadományokból anyagilag nagyon jól álló marxista- leninista párt (MLPD) állíttatja a tulajdonában lévő területen. A párt székháza előtt álló 2,5 méter magas, még 1957-ben Csehszlovákiában öntött, majd a rendszerváltásig egy gyár előtt álló, most pedig az interneten elárverezett szobrot már márciusban le akarták leplezni, ám akkor ezt a koronavírus-járvány megakadályozta. Mára azonban már minden akadály elhárult a szobor felavatása elől. Az ünnepség régmúlt időket idézett. Voltak versek, elénekelték az Internacionálét és az Amuri partizánok dalát. „Elmúltak azok az idők, hogy rasszistáknak, antiszemitáknak, fasisztáknak és a múlt hasonló kísérteteinek állítsunk emlékműveket! Lenin világtörténelmi jelentőségű, kormeghaladó gondolkodó volt, a szabadság és demokrácia korai harcosa” – mondta a szobor avatásakor Gabi Fechtner, a kommunista párt elnöke, aki Marx szobrot is állítana, de nem fér el a székház előtti kertben.

„A szobor állítás nem aratott osztatlan sikert a Ruhr-vidék városában”

Az építésügyi hatóság egyebek mellett a városkép védelmére, illetve a szoborral azonos telken álló, az 1930-as években épült banképület műemléki védettségére hivatkozva halogatta az engedély megadását. Tiltakoztak a nyugat-gelsenkircheni helyi képviselők is, mondván, a kommunista vezér az erőszak, az elnyomás, a terror és a szörnyű emberi szenvedés megtestesítője. Követelték, hogy a városi önkormányzat akadályozza meg ennek az antidemokratikus szimbólumnak a felállítását. Észak-Rajna-Vesztfália Közigazgatási Felső Bírósága azonban a tulajdonhoz való jog betűjét követve március 10-én úgy döntött, hogy

„Lenin negatív megítélése és a bolsevik vezető cselekedetei sem lehet akadálya a szobor felállításának”

Az ezzel foglalkozó speciális portál, a leninstatues.ru kimutatása szerint 1991-ben Oroszországban 7 ezer Lenin szobor állt, és most is megvan belőlük 6 ezer. A Baltikumban a 160 köztéri emlékműből egyetlen egy sem maradt, az 5,5 ezer ukrajnai szoborból is csak 350. Belaruszban a 600-ból 400, Kazahsztánban az 500-ból 159, a Kaukázuson túli köztársaságokban és Közép-Ázsia többi országában a 300-ból 200, Moldovában a 80-ból 60, míg a világ többi részén 150 Lenin szoborból 25 áll mai is a köztereken. Magyarországon a 39-ből már csak néhány, de a hat Egyesült Államokban felállított Lenin szoborból még megvan öt. Igaz, ebből kettő a békesség kedvéért fej nélküli, a maradék közül az egyik Atlantic Cityben egy kaszinóban, a másik Seattle elővárosában, míg a harmadik egy New York-i háztetőn.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.