//Lendület a kazah reformoknak
Február 6-án a Kazah Köztársaság Elnöki Adminisztrációjának vezetőjét, Olzsasz Bektenovot nevezték ki a kazah kormány élére #moszkvater

Lendület a kazah reformoknak

MEGOSZTÁS

Kaszim-Zsomart Tokajev Kazahsztán elnöke 2024. február 5-én elfogadta a kazah kormány vezetőjének, Alihan Szmajlovnak a lemondását, és Roman Skljar első miniszterelnök-helyettest bízta meg kormányfői feladatok ideiglenes ellátásával. Másnap a kazah elnök ismertette a kormány lemondásának okait, mondván a megkezdett reformok folytatásához új lendületre van szükség. Szintén február 6-án a Kazah Köztársaság Elnöki Adminisztrációjának vezetőjét, Olzsasz Bektenovot nevezték ki a kazah kormány élére. Jelölését az Amanat párt javasolta, és Tokajev elnök is támogatta. A kinevezéssel a Mazsilis (a kazah parlament alsóházának) pártjainak többsége is egyetértett. Médiapartnerünk, az Eurázsia Központ visszatekintő elemzése.

Veres Szabolcs írása a #moszkvater.com-on

Február 6-án a Kazah Köztársaság Elnöki Adminisztrációjának vezetőjét, Olzsasz Bektenovot nevezték ki a kazah kormány élére #moszkvater
Február 6-án a Kazah Köztársaság Elnöki Adminisztrációjának vezetőjét, Olzsasz Bektenovot nevezték ki a kazah kormány élére
Fotó:primeminister.kz
Megbukott a kormány?

Korántsem. Alihan Szmajlov volt miniszterelnök kormányának lemondása a kazahsztáni politikai élet változásának a jele. Szmajlov a 2022 január eleji véres zavargásokba torkolló eseményeket követően (2022. január 11.) lépett hivatalba. Mandátuma alatt több meghatározó eseménnyel is szembe kellett néznie, mint például a kazah vidéki települések fűtésével kapcsolatos komoly problémák, olyan természeti katasztrófák, mint az erdőtüzek a Kostanaj és Abaj régiókban, vagy a Karaganda régióban történő bánya robbanások vagy az Almati mellett történő földrengés. A sok viszontagság ellenére azonban Szmajlov kormánya a rengeteg kritika ellenére többé-kevésbé sikeresen birkózott meg a korántsem egyszerű feladatokkal.

„A Szmajlov lemondása mögött meghúzódó pontos okokat nem hozták nyilvánosságra. Azonban a kazah kormány volt vezetőjének a lemondását megelőzően Tokajev elnök egyre gyakrabban adott hangot elégedetlenségének, és bírálta a Szmailov-kormány tevékenységét a társadalmi-gazdasági kérdések és a megkezdett reformok területén történő stagnálás miatt, amelyek célja az ország demokratizálása és a gazdasági monopóliumok felszámolása volt”

Mi változott?

Kaszim-Zsomart Tokajev államfő Olzsasz Bektenov vezetésével rövid időn belül jóváhagyta Kazahsztán kormányának új összetételét. A miniszterek többsége megmaradt, azonban négy minisztert leváltottak. Alibek Kuantirov helyett Nurlan Baibazarov lett a nemzetgazdasági miniszter, Madi Takijev lett a pénzügyminiszter Erulan Zsamaubajev helyett, Azsar Ginijat helyett Akmaral Alnazarovát nevezték ki egészségügyi miniszternek és Szirim Sarifanov helyett Csingiz Arinov lett a rendkívüli helyzetek minisztériumának új vezetője.

A kazah kormány új vezetője

Alihan Szmajlovot Olzsasz Bektenov Almati város szülöttje, ügyvéd, az elnöki adminisztráció vezetője váltotta a kazah kormány élén, akinek a személyét Kaszim-Zsomart Tokajev és a Mazsilisz is jóváhagyta. A 43 éves Bektenov jelölését a miniszterelnöki posztra a kormányzó Amanat párt javasolta az elnöknek. 2023 áprilisa óta Olzsasz Bektenov vezette a kazah elnöki adminisztrációt, előtte az Igazságügyi Minisztériumban dolgozott, valamint a Korrupcióellenes Főosztályt vezetője is volt.

Hogyan tovább?

A kazah politikában történt viharos napokat követően egy nappal a kazah elnök kibővített kormányülést tartott immáron az új összetételben felálló kormány tagjaival. A találkozón részt vett még a Kazah Nemzeti Bank elnöke, az ország régióinak kormányzói, valamint az ország három legnagyobb városának, Asztanának, Almatinak és Simkentnek a polgármestere is.

„A megbeszélés során Tokajev kiemelte, hogy a kazah kormánynak most új lendületre van szüksége a korábban kitűzött célok eléréséhez, ami nem más, mint a kazah GDP 2029-re 450 milliárd dollárra történő növelése”

E cél eléréséhez az ország GDP-jének évente legalább 6 százalékkal kell növekednie. Ugyanakkor fontos, hogy a makrogazdasági mutatók biztosítsák a kazah polgárok reáljövedelmének gyors növekedését, emelte ki az ülésen Tokajev. A kazah elnök emellett arról is beszélt, hogy javítani kell a költségvetési és adópolitikát. Az elnök szerint a probléma a költségvetési források elosztásának módja, ami jelenleg nem a gazdasági tevékenység élénkítését szolgálja. További kiemelt feladatként nevezte meg az agráripari ágazat fejlesztését, valamint a szektort sújtó legégetőbb problémát, a krónikus alulfinanszírozottságot, és a kazah vízkészletek ésszerűtlen felhasználását is.

„A kormány lemondása miatt sokan előrehozott választásokra számítottak, mivel Tokajev elnök Szmajlov lemondása előtt egyre inkább kifejezte elégedetlenségét a kazah kormánnyal szemben az általa a társadalmi és gazdasági kérdések kezelésében elért előre lépések hiánya, és a közép-ázsiai országban történő reformok folyamatának lassúsága miatt”

Azonban a várakozások ellenére az előrehozott választás nem következett be. Egy ország kormányának vagy a kormány vezetőjének a lemondása gyakran a válságjelenség jele, de ez Kazahsztán esetében most másként történt. Tokajev elnök vélhetően egyszerűen megpróbált a kormány vér frissítésével új lendületet adnia a Kazahsztánban megkezdett ambiciózus reformoknak. Bár volt kazah kormányfő Alihan Szmajlov vezetése alatt a kormányzat jó munkát végzett, és legjobb tudása és lehetőségei szerint birkózott meg feladataival, azonban úgy tűnik ez most nem volt elegendő. Az új összetételű kazah kormány számára a legfőbb cél valószínűleg a korábban megkezdett reformok folytatása lesz.

(Az írás eredetileg az eurasiacenter.hu portálon jelent meg, itt olvasható.)

MEGOSZTÁS