//Ledobják-e az atomot az oroszok?
„Az ukrajnai háború eddigi menete során egyelőre nem mutatkozott olyan körülmény vagy esemény, amely Moszkva oldaláról az atomfegyver bevetését indokolta volna” #moszkvater

Ledobják-e az atomot az oroszok?

MEGOSZTÁS

Az orosz taktikai atomfegyverzetet bemutató cikksorozatunk első részében a nem stratégiai – azaz taktikai – atomfegyverek aktuális hadgyakorlatát járjuk körbe. Miért pont most és az Ukrajnával határos térségekben tart atomfegyverekkel hadgyakorlatot Oroszország? Hogyan néz ki egy ilyen gyakorlat? Mik lehetnek Moszkva céljai a művelettel? Esetleg Oroszország atomfegyver bevetésére készül?

„Az ukrajnai háború eddigi menete során egyelőre nem mutatkozott olyan körülmény vagy esemény, amely Moszkva oldaláról az atomfegyver bevetését indokolta volna” #moszkvater
„Az ukrajnai háború eddigi menete során egyelőre nem mutatkozott olyan körülmény vagy esemény, amely Moszkva oldaláról az atomfegyver bevetését indokolta volna”
Forrás:Livejournal

Az orosz védelmi minisztérium 2024 május 6-án jelentette be egy, a Déli Katonai Körzet területén tartandó, nem stratégiai – azaz gyakorlatban taktikai – nukleáris erőket magába foglaló hadgyakorlatát, amelyhez aztán május 9-én Fehéroroszország is csatlakozott. Az összesen három részből álló gyakorlat első szakasza május 21-én kezdődött el, míg a második június 11-én.

„A hivatalos közlemények szerint a cél a nukleáris eszközök felkészültségének és alkalmazásának gyakorlatban történő tesztelése”

Míg az első etapot Minszk és Moszkva esetében egymástól szeparáltan hajtja végre, a második és harmadik szakasz már közösen zajlik. Egyben érdemes megjegyezzük már a cikk kezdetén, hogy a Déli Katonai Körzet nem csupán a háború előtti orosz területeket, de 2024 februárja óta a Donyecki és Luganszki Népköztársaságot, illetve a Zaporozsjei, valamint a Herszoni terület orosz ellenőrzésű szektorait is magába foglalja.

A négy új területet magába foglaló Déli Katonai Körzet térképe #moszkvater
A négy új területet magába foglaló Déli Katonai Körzet térképe
Forrás:Orosz Védelmi Minisztérium

A gyakorlat egyben nem csupán a szárazföldi erőkre korlátozódik, hanem részt vesznek benne a légierő és a haditengerészet egységei is. Így a H-47M2 Kinzsal hiperszonikus rakéták és hordozóik, a Kalibr cirkáló rakétákkal felszerelt felszíni és felszín alatti hajóegységek, az Iszkander-M ballisztikus rakétaegységek és minden nem az RVSzN – Stratégiai Rakétaerők – alá tartozó atomhordozó alakulat. Arról, hogy a stratégiai és taktikai felosztásban pontosan mi is tartozik az RVSzN hatáskörébe és mi nem, arról a cikksorozat következő részében fogunk részletesen foglalkozni.

„Egyben a gyakorlat sajátossága, hogy a taktikai atomfegyverzet eddig vagy az évente megrendezett stratégiai hadgyakorlatok – mint a Kavkaz, Vosztok, Centr, Zapad –, vagy pedig a Stratégiai Rakétaerők – RVSzN – műveletei során került elő, más haderőnemekkel közösen”

Ezzel szemben a mostani gyakorlat a Szovjetunió széthullása óta először koncentrál kifejezetten a taktikai atomfegyverek használatára. Továbbá azt is szükséges leszögezni, hogy maga a gyakorlat semmiképpen nem fog tesztrobbantással vagy éles nukleáris fegyver bevetésével zajlani, helyette Dmitrij Kornyev elemző elmondása szerint a tölteteket az azokkal szinte teljes mértékben megegyező élethű makettek fogják helyettesíteni.

Iszkander-M rendszer 9M723 ballisztikus rakétáihoz tartozó nukleáris robbanófejek makettjei #moszkvater
Iszkander-M rendszer 9M723 ballisztikus rakétáihoz tartozó nukleáris robbanófejek makettjei
Forrás:militaryrussia.ru

„De miért tart hadgyakorlatot Oroszország?”

Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasóban, hogy miért épp most és miért éppen az Ukrajnával határos Déli Katonai Körzet, valamint Belorusszia esetében zajlik a gyakorlat. Az időzítés és helyszín nem véletlen, mivel két fontos esemény miatt döntött Moszkva a gyakorlat ilyen módon történő megtartásáról.

„Utóbbi nyílt üzenet a nyugati országok számára, hogy Oroszország kész és képes taktikai atomfegyverzetet bevetni, amennyiben azt a körülmények megkívánják”

Ahogyan azt Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő, valamint Anatolij Antonov washingtoni nagykövet – korábbi védelmi és külügyminiszter-helyettes – is elmondta, a rögtönzött hadgyakorlat megtartása mögött egyik oldalról az Emmanuel Macron francia államfő, illetve a nyugati politikusok olyan egyéb nyilatkozatai állnak, amelyek NATO országok katonáinak lehetséges ukrajnai telepítését lebegtetik be. Igaz egyelőre hivatalosan csak kiképző jelleggel.

Részlet a gyakorlatról 

Viszont az elmúlt napokban Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszter, valamint több baltikumi és lengyel parlamenti képviselő is eljutott arra a szintre, ahol már országaik csapatainak közvetlen harctéri részvételét latolgatják.

„Másrészt, ami orosz oldalról aggasztó változás jelen helyzetben az a nyugati nagy hatótávolságú fegyverzet oroszországi célpontok elleni bevetésének lehetősége”

A jeget, mint számos alkalommal – például a harckocsik vagy támadófegyverzet szállítása esetében –, most is először a britek törték meg. David Cameron jelenlegi brit külügyminiszter május 6-i nyilatkozata szerint országa engedélyezi Kijevnek az általa leszállított nagy hatótávolságú fegyverzet – értve itt főképp a Storm Shadow típusú cirkáló rakétákat – bevetését a nemzetközileg elismert orosz területek, illetve hátország ellen. Ezt követően nem kellett sokat várjunk arra, hogy a balti államoktól kezdődően számos másik ország hasonló tartalmú közleményekkel reagáljon London felvetésére.

A Storm Shadow cirkáló rakéták lehetséges operatív zónája 290 kilométeres hatótávolság esetén #moszkvater
A Storm Shadow cirkáló rakéták lehetséges operatív zónája 300 kilométeres hatótávolság esetén
Forrás:Telegram

Lényegében a jelenlegi nem hivatalos irányelvet úgy tudnánk megfogalmazni, hogy az adott eszközöket átadó államra van bízva, engedélyezi-e a fegyverzet bevetését az orosz hátországon belüli célpontok ellen. Persze egyes köröknek még ez sem kielégítő és központi iránymutatást várnak a NATO és az Egyesült Államok részéről miközben lényegében mindegyik fegyverszállító tagállam így vagy úgy de megadta az engedélyt. Utóbbira saját oldaláról Jens Stoltenberg válaszolt is.

„Avagy a jelenlegi NATO főtitkár semmi kivetnivalót nem lát abban, ha a NATO tagállamok által leszállított fegyverzetet Kijev oroszországi célpontok ellen kívánja bevetni”

A Biden kormányzat ennél óvatosabb álláspontot vett fel, és a The Washington Post szerint először csupán a légvédelmi rendszerek használatát engedélyezte Oroszországon belüli légi célpontokra. Ám a Politico május 30-án megszellőztetett információi szerint a Biden kormányzat a harkovi orosz offenzíva ürügyén végül titokban belement abba, hogy a Harkovi területtel határos orosz régiókkal szemben Kijev bevethesse az amerikai eszközöket, amelyekre az azóta eltelt időszakban sor is került.

GMLRS rakéta maradványai Belgorod térségében#moszkvater
GMLRS rakéta maradványai Belgorod térségében
Forrás:Telegram

Igaz egyelőre még csak a csöves tüzérségről, valamint a HIMARS és lánctalpas társáról, az MLRS-ről nyilatkozott Washington, de ismerve az eszkaláció sikamlós lejtőjét, ki tudja pár hét vagy hónap múlva hova jutunk. Ne feledjük el milyen volt a nyugati hozzáállás 2022 februárjában és milyen jelenleg. Arról nem is beszélve, hogy az eszkalációs spirál csúcsán jelenleg épp Dánia, valamint Hollandia helyezkedik el, amely már az F-16 vadászgépek beérkezése előtt megadta az engedélyt azok használatára a nemzetközileg is oroszként elismert területek elleni csapásmérésekre.

„Persze a fentebb említett amerikai példán túl, mint számos alkalommal, most sem tisztázott, pontosan milyen mélységig engedélyezik a NATO tagállamok fegyvereik bevetését oroszországi célpontok ellen”

Ha egyáltalán felmerült ilyen kitétel, mint az említett amerikai vagy éppen német példa esetében. Mert egyáltalán nem mindegy, hogy ezeket az eszközöket mondjuk a határmenti régiók, vagy egyenesen Moszkva ellen kívánja Kijev bevetni. Megint csak, több esetben láthattuk azt Kijev oldaláról, hogy a lehetséges célpontokat és azok körét nem katonai és stratégiai jelentőségük szerint, hanem helyette felettébb lazán, sokszor kifejezetten érzelmi alapon, az eszkaláció veszélyét magában rejtve értelmezte.

A nyugati fegyverzet lehetséges maximális hatótávolsága Oroszországra kivetítve #moszkvater
A nyugati fegyverzet lehetséges maximális hatótávolsága Oroszországra kivetítve
Forrás:Telegram

Elég csak az oroszországi olajfinomítók elleni szisztematikus dróntámadásokat nézzük, amely már kifejezetten Washington rosszallását is kiváltották. A harkovi offenzívát indukáló belgorodi civil célpontok elleni szisztematikus belövésekről nem beszélve.

Ráadásul ahogyan azt az sorozat későbbi részében részletesen kifejtésre kerül,

„A hatályos orosz nukleáris doktrína szerint az ország területe ellen végrehajtott konvencionális támadásokat vagy ballisztikus rakéta indításokat – jelen szcenárióban az amerikai MGM-140 ATACMS rakéták bevetését – értelmezheti úgy Moszkva, amely bizony nukleáris válaszcsapást vonhatna maga után”

Egyben a gyakorlat önmagában még nem vezet el az atomfegyverek ukrajnai bevetéséig, sőt épp ellentétesen, döntően jelzés értékkel bír. Amennyiben Oroszország a később felsorolandó kihívások/problémák miatt mégis úgy döntene, hogy a végső fegyverként jelentkező atomfegyvert beveti, azt nem fogja hetekkel előre kijelenteni, mint történt az az ilyen jellegű gyakorlatok esetében.

További felvételek a gyakorlatról 

Természetesen ahogy nyugati, úgy orosz oldalon sem ismeretlenek a túlzásokba bocsátkozó elemzői nyilatkozatok, de a nyugati és hazai sajtót bejárt Dmitrij Szuszlov-féle „atomfegyver demonstratív felrobbantása” felettébb távol áll a valódi orosz céloktól.

„Egyúttal Fehéroroszország csatlakozása az orosz hadgyakorlathoz szintén logikusnak tekinthető, ha a már felvázolt elrettentés témakörét és jelentőségét nézzük”

Ugyanis elhelyezkedését tekintve Minszk a háromból kettő balti állammal és Lengyelországgal határos, valamint a mindössze csak 65 kilométer széles Suwalki-folyosó választja el Kalinyingrádtól. Gyakorlatilag Minszk és a fehérorosz atomfegyverek Moszkva előretolt bástyájaként szolgálnak az említett NATO tagállamokkal szemben.

A Suwalki-folyosó #moszkvater
A Suwalki-folyosó
Forrás:Wikipédia

Még nyugati elemzések is a modern Fulda-szakadékként hivatkoznak az említett Suwalki-folyosóra, amely egy lehetséges NATO-Oroszország-Fehéroroszország összecsapás – és egyben a taktikai atomfegyverek bevetésének – fő színtere lehet. Ilyen helyzetben pedig orosz oldalról vitális fontosságú Fehéroroszország biztosítása.

„Másrészt önmagában Fehéroroszország ugyanúgy nem rendelkezik atomfegyverrel, ahogyan a NATO Nuclear Sharing elnevezésű programjában részes államok sem, mint Németország, Belgium, Olaszország vagy Törökország”

Lényegében Minszk csak a területét biztosítja az orosz tulajdonú atomfegyverek telepítésére, amelyek bevetése csakis Moszkva hozzájárulásával történhet meg. Utóbbi főképp az Iszkander-M típusú ballisztikus rakéták esetében lényeges, míg az állítólagosan fehérorosz területen tárolt atombombák kérdésében szintén ugyanaz a szisztéma mint a NATO Nuclear Sharing keretein belül.

A NATO Nuclear Sharing programjában részes tagországok sötéttel jelölve #moszkvater
A NATO Nuclear Sharing programjában részes tagországok sötéttel jelölve
Forrás:Bulletin of the Atomic Scientists

Azaz kis számú kiválasztott fehérorosz pilóta kiképzést és jogosultságot kapott az atomhordozó repülőgépekkel való repülésre. Ilyenkor a fehérorosz pilóták az erre a célra kijelölt vadászgépekkel felszállva juttatják célba orosz hozzájárulást és aktiválást követően az orosz tulajdonban álló nukleáris tölteteket.

„Beveti-e Moszkva az atomfegyvert?”

Okkal merülhet fel az olvasóban az a kérdés, hogy ez vajon tényleg csak egy gyakorlat, vagy annál több, és 2021 őszéhez hasonlóan nem egy esetleges újabb konfliktus előkészítését láthatjuk most. Ám ahogy azt már korábban említettük, az atomfegyverzetet magába foglaló hadgyakorlatok nem szokatlanok és mind orosz, mind egyéb atomhatalmak esetében rendszeresen előfordulnak.

Az említett ASMPA-R típusú cirkáló rakéta #moszkvater
Az említett ASMPA-R típusú cirkáló rakéta
Forrás:Telegram

Franciaország is május folyamán tesztelte legújabb, nukleáris robbanófej hordozására képes ASMPA-R légi indítású cirkáló rakétáját, míg az Egyesült Államok Nukleáris Biztonsági Hatósága – NNSA – a Biden-adminisztráció harmadik szubkritikus, azaz láncreakcióval nem járó nukleáris kísérletét hajtotta végre. Persze ezekhez az esetekhez óhatatlanul a jelenlegi feszült biztonságpolitikai helyzetben egy sajátságos félelmi faktor is kapcsolódik.

„Az ukrajnai háború eddigi menete során egyelőre nem mutatkozott olyan körülmény vagy esemény, amely Moszkva oldaláról az atomfegyver bevetését indokolta volna”

Ne felejtsük, az atomfegyver bevetése elsődlegesen politikai, mintsem katonai döntés, ahogyan azt 1945 óta számos alkalommal láthattuk, pontosabban szerencsére nem láthattuk. Avagy hiába akarta például a koreai háború idején MacArthur tábornok egy „sugárzó kobalttengerrel” rövidre zárni a konfliktust, ezt Truman elnök elutasította.

A MacArthur által elképzelt radioaktív öv kiterjedése #moszkvater
A MacArthur által elképzelt radioaktív öv kiterjedése
Forrás:Reddit

Ugyanígy, amíg olyan döntő változás vagy fordulat nem következik be az ukrajnai konfliktusban, ami esetlegesen a végső opcióként számon tartott atomfegyver bevetését nem indokolja, addig Ukrajna is megmenekül a nukleáris csapásoktól.

„Ám ez nem jelenti azt, hogy nyugodtan hátradőlhetünk, mivel igenis fennáll az eszkaláció lehetősége”

A CNN 2024 márciusi riportja szerint az Egyesült Államok kormányzata leginkább 2022 év végén tartott attól, hogy a sikeres ukrán harkovi ellentámadás és a novemberi herszoni orosz kivonulást követően Moszkva esetlegesen bevetné a taktikai atomfegyvert. Ne felejtsük, akkor Harkovnál lényegében összeomlott az orosz védelem, míg a herszoni kivonulást követően egyből a zaporozsjei térség került előtérbe, mint a lehetséges következő ukrán támadás iránya.

A 2022 szeptemberi harkovi ukrán ellentámadás #moszkvater
A 2022 szeptemberi harkovi ukrán ellentámadás
Forrás:Wikipédia

Utóbbi igaznak is bizonyult, igaz jó 3/4 évvel később, ám az említett időszakban fennállt a lehetőség, hogy a nem kellően kiépített és feltöltött orosz védelem vonalai esetlegesen tovább reccsenjenek. Viszont a Szergej Szurovikin tábornok által megkezdett reformok, átstruktúrálások és a részleges mozgósítás meghozták eredményüket, stabilizálva a frontot, majd a 2023 nyári ukrán ellentámadás kudarcát követően átvéve a kezdeményezést.

„Ahogyan azt már a korábbiakban felvázoltuk, a jelenlegi gyakorlat után aligha fogja belátható időn belül a taktikai atomfegyvert bevetni Oroszország, ám az már nem kizárt, hogy megindul a nukleáris robbanófejjel ellátott hordozóeszközökkel történő járőrözés”

Ugyanis eddig a nukleáris robbanófejeket nem közvetlenül a csapatoknál, hanem a védelmi minisztérium 12. főigazgatóságának tucatnyi objektumában – orosz nevükön Objekt Sz – tárolták. Ám az ukrajnai konfliktus lehetséges eszkalációja, valamint az esetleges érzékeny oroszországi célpontok elleni csapások hatására megelőző jelleggel megtörténhet a robbanófejek áttelepítése az Objekt Sz objektumokból a hordozóeszközök közvetlen környezetébe.

MEGOSZTÁS

1997-ben született, jelenleg is tanulmányait folytató nemzetközi kapcsolatok szakértő. Érdeklődési körének középpontjában Oroszország, az orosz fegyveres erők, az orosz és globális geopolitika, biztonságpolitika, valamint alapvetően a haditechnikával összefüggésben felmerülő témák állnak. Mindezeken túl aktívan figyelemmel kíséri a globális világrend fokozatos átalakulását. Diplomáját nemzetközi tanulmányok szakon szerezte, angolul, oroszul és németül beszél.