Leckéztették az afrikai közvetítőket Kijevben

Az afrikai békemisszió sem ért el eredményt az orosz-ukrán háború rendezésében. Ez nem meglepő, arra azonban azért nem nagyon lehetett számítani, hogy a dél-afrikai államfő vezette küldöttséget még meg is alázzák Kijevben, és előtte Varsóban. Volodimir Zelenszkij akarva-akaratlanul szembesítette az afrikaiakat azzal a lekezelő nyugati viselkedéssel, ami miatt a globális Dél nem kér a Pax Americanából. Gratulálunk, ez szép előadás volt!

„Az országát a aposztrofáló Zelenszkijnek ebben a helyzetben csupán annyit kellett volna tennie, hogy kellő tisztelettel fogadja az afrikai küldöttséget, és értékeli Ramaphosa közvetítési erőfeszítéseit, megköszöni a segítséget, majd szívélyesen elköszön. Ezzel a nem megoldhatatlan kihívással azonban az ukrán elnöknek nem sikerült megbirkóznia”
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP

A dél-afrikai államfő, Matamela Cyril Ramaphosával az élen néhány afrikai állam – Szenegál, Zambia, Comore-szigetek, Kongó Egyiptom és Uganda – vezetője tárgyalt előbb Kijevben, majd Szentpéterváron, hogy közvetítsenek az orosz-ukrán konfliktusban. Az afrikai delegáció célja az volt, hogy valamiféle kompromisszumos megoldást fogadtassanak el a felekkel, és legalább leültessék a feleket tárgyalni. Kína, Törökország, Brazília, majd az Egyesült Arab Emírségek béketerve után tehát most itt az afrikai javaslat, amelyről a sajtóban a kínaihoz hasonló általánosságok – a konfliktus deeszkalációja, biztonsági garanciák nyújtása, humanitárius segítség, fogolycsere – mellett annyi szivárgott ki, hogy többek között tiszteletben tartatnák az országok szuverenitását, elérnék a taktikai atomfegyverek kivonását Belaruszból, felfüggesztenék a Nemzetközi Büntetőbíróság Putyin ellen kiadott elfogatóparancsának a végrehajtását, visszaküldenék a konfliktusban érintett összes gyereket oda, ahonnan származik, enyhítenék a szankciókat, és feltétel nélküli megállapodást érnének el a gabonáról és a műtrágyáról.

„A korábbi kísérletek előterjesztőihez hasonlóan persze az afrikaiak is tisztában voltak azzal, hogy Moszkva és Kijev álláspontja jelenleg oly távol áll egymástól, hogy a még a tárgyalásoknak sincs esélye, nem a tűzszünetnek”

Ehhez valamelyik fél egyértelmű veresége, avagy mindkettő teljes kimerülése mellett még egy amerikai hatalomváltásra is szükség lenne, és ennek 2025 előtt nincs esélye. A Dél-Afrika vezette csoport igazi célja az előző közvetítési kísérletekhez hasonlóan a presztízs emelése. Országok sora javítaná a megítélését és erősítené a pozícióját az orosz-ukrán konfliktus hullámán az új világrendért folyó küzdelemben. Az afrikaiak mindenek előtt azt igazolnák, hogy immár nem a segélyezés tárgyaiként, hanem az új világrend építésének alanyaiként, teljes jogú szereplőként kérnek helyet annál a bizonyos asztalnál. Nem mellesleg Ramaphosa egyúttal megerősítené országa vezető szerepét Afrika Szaharától délre fekvő térségében.

„Ha meggondoljuk, logikusan mind Oroszország, mind pedig Ukrajna érdekelt abban, hogy segítsen ebben Ramaphosának”

Oroszország számára Dél-Afrika fontos partner a BRICS csoporton belül, míg Ukrajna számára ez a látogatás lehetőséget adott arra, hogy javítsa a viszonyát az úgynevezett globális Déllel. Azzal a blokkal, amelyik nem csatlakozott az oroszellenes koalícióhoz, a Moszkva és a Nyugat között kiéleződött szembenállásra pedig mint a neokolonializmus, a nyugati sovinizmus és a diszkrimináció elleni harc észeként tekint. Ebből kifolyólag a Nyugatnak és szövetségeseinek minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy partnerként tekint a fejlődő világ országaira, és bekapcsolja őket a glolis politikai folyamatokba.

„Az országát a <Nyugat és a demokrácia védőbástyájaként> aposztrofáló Zelenszkijnek ebben a helyzetben csupán annyit kellett volna tennie, hogy kellő tisztelettel fogadja az afrikai küldöttséget, és értékeli Ramaphosa közvetítési erőfeszítéseit, megköszöni a segítséget, majd szívélyesen elköszön. Ezzel a nem megoldhatatlan kihívással azonban az ukrán elnöknek nem sikerült megbirkóznia”

A sajtótájékoztatón azonnal lesöpört az asztalról minden békefelhívást, eleve megkérdőjelezve ezzel az afrikai küldöttség látogatásának értelmét. Ezt megelőzően már a protokollal, az afrikaiak érzékenységének érezhetően durva és szándékos megsértésével is érzékeltették, hogy mit gondolnak az egészről. A már megszokott módon az afrikaiaknak is el kellett zarándokolniuk a mára az „orosz bűnöket” szimbolizálóturisztikai látványossággá vált Bucsába, majd Kijevben „rendeztek” a számukra egy értelmetlen légiriadót, orosz rakétáknak ugyanis ekkor nyoma sem volt. Nyomatékul még egy kijevi robbanást is bejelentettek, Dmitro Kuleba külügyminiszter pedig ennek kapcsán elmondta, hogy Moszkva ezzel üzenet az afrikai küldöttségnek, és hallani sem akar a békéről.

„Kijev azonban ezzel a színjátékkal elszámította magát. Míg korábban az európai politikusok hasonló helyzetben könnybe lábadt szemmel álltak ki Ukrajna mellett és sározták be Oroszországot, addig az afrikaiak érezhető szkepticizmussal viszonyultak ehhez a ruszofób show-hoz”

Nem kezdték el ráolvasni Oroszországra Bucsát, de még csak udvarias hallgatásba sem burkolóztak. Ramaphosa nemzetközi vizsgálatot követelt a feltételezett háborús bűnök körüli homály oszlatására. Ezzel egyértelműen értésre adták, hogy nem látják bizonyítottnak az állítólagos orosz háborús bűnöket. A dél-afrikai elnök arra is felszólította az érintetteket, hogy e vizsgálat során nemcsak az ukrán, hanem az orosz felet is meg kell hallgatni.

Ami pedig a Joe Biden látogatásához hasonló „bemutatót”, a légiriadót, és a hét legnagyobb orosz rakéta támadását illeti, erről az elnök szóvivője elmondta, hogy semmiféle robbanást nem láttak és hallottak, az emberek békésen sétáltak az utcán, így egyértelmű dezinformációról van szó. Mindehhez még megjegyezte,

„tisztában voltak azzal, hogy nehéz misszió előtt állnak, az eléjük mesterségesen állított akadályok, a fogadtatás stílusa azonban kimondott nyugtalansággal töltik el őket”

A szóvivő utalt arra, hogy a kijevi cirkuszhoz, a légiriadóhoz hasonló megpróbáltatásokkal szembesültek már Varsóban, ahonnan a delegáció vonattal utazott az ukrán fővárosba. A dél-afrikai küldöttség türelmét ugyanis már a lengyelek próbára tették. Ramaphosa ugyanis mindenre felkészülve két géppel érkezett, és a másodikon a közvetlen testőrségén kívül különleges egységek, biztonságiak és újságírók utaztak. Erről a gépről azonban senkit sem engedtek leszállni, miután onnan megpróbáltak 12, fegyvereket is tartalmazó konténert kiszedni. Ahogy a lengyelek fogalmaztak, fegyvereket nem lehet az országba behozni, erre nincs engedély. A dél-afrikai biztonsági főnök nehezményezte, hogy a gépet, fedélzetén 120 emberrel vasárnapig a Chopin repülőtéren tartják. Wally Rhode vezérőrnagy szerint ezzel a rasszista lépéssel veszélyeztetik az elnök életét. A lengyelek szerint a rasszizmus nem játszott szerepet abban a döntésében, hogy több mint 24 órára megtagadták a belépést a dél-afrikai elnök testőrségétől és a médiától. A Rzeczpospolita ennek kapcsán még megjegyezte, nem lehet tudni, mit szóltak volna a fegyveres biztonságiak megjelenéséhez az ukrán határőrök, így szerencsések, hogy Varsóban maradtak, hiszen az életüket kockáztatták volna.

„Az afrikai lapok a történtek kapcsán megjegyzik, e lépések messze nem csupán a szokásos lekezelő rasszista magatartással magyarázhatók. Dél-Afrikát azért is meg akarták leckéztetni, mert jó kapcsolatokat ápol Moszkvával”

Tény, hogy sem Varsóban, sem pedig Kijevben nem fogadták kellő tisztelettel az afrikai küldöttséget. Olyan dolgokat engedtek meg maguknak mindegyik országban, amit egy nyugati delegációval valószínűleg nem tettek volna meg. S adott esetben az már szinte mindegy, hogy csupán a szokásos módon másodrendűként kezelték az afrikaiakat, vagy még meg is akarták a küldöttséget leckéztetni. Az afrikai vezetők a saját bőrükön érezhették a lekezelő nyugati felsőbbrendűséget, amelyet már a kijevi vezetők is sikeresen magukévá tettek. Kijev és Varsó a viselkedésével akarva-akaratlanul is Moszkva kezére játszott azzal, hogy látványosan demonstrálták mindazt, ami miatt az úgynevezett globális Dél országainak elege van az amerikai világrendből.

„Vlagyimir Putyinnak ezután Szentpéterváron már semmi mást nem kellett tennie, mint tisztelettel meghallgatni az afrikai béketervet, a tárgyalásokra elvben nyitottságot mutatva kifejteni az egyébként a béketervet lényegében cáfoló orosz álláspontot, majd megerősíteni a meghívást a közelgő Oroszország-Afrika csúcsra”

Mint a tárgyalásokról Szergej Lavrov külügyminiszter beszámolt, az afrikai béketerv nem versenyez más hasonló kezdeményezésekkel. A dél-afrikai államfő pedig kimondottan üdvözölte a kínai rendezési elképzeléseket. Az afrikaiak nyilatkozatot adtak ki arról, hogy a biztonságot oszthatatlannak tartják, és senki sem érvényesítheti saját biztonságát mások kárára. Moszkva üdvözölte a nyilatkozatot, és kiegyensúlyozottnak tartja a tízpontos afrikai békejavaslatot is. Mint Putyin fogalmazott, kész figyelembe venni azt, de nem Oroszországon múlik a békekötés. Emlékeztette az afrikaiakat arra is, hogy 2022. márciusában Isztambulban előzetes békemegállapodás született Kijevvel, de az ukrán vezetés hátat fordított a további tárgyalásnak, és felrúgta az egyezményt. Az elmondottak bizonyítékául az afrikai küldöttség elé tárta az 2022. márciusban parafált orosz-ukrán előzetes megállapodást. A 18 pontból és csatolmányból álló dokumentumban rögzítették az ukrán semlegességet és biztonsági garanciákat, és meghatározták az ukrán fegyveres erők létszámát és harci eszközeinek számát.  Az orosz elnök kihasználta a sajtó nyilvánosságot arra is, hogy elmondja, az ENSZ Alapokmánya 51. cikkének értelmében Oroszország jogosult a donbasszi népköztársaságok függetlenségének elismerésére, és jogosan járt el akkor is, amikor segítséget nyújtott nekik, hogy megvédhessék magukat Kijev 2014-ben ellenük indított háborújában. Putyin kiemelte, hogy Moszkva éveken keresztül békés eszközökkel igyekezett véget vetni a konfliktusnak, és emlékeztette az afrikai küldöttséget az ukránok által aláírt, és kezdettől fogva megszegett minszki megállapodásokra.

„Moszkva szempontjait vázolva a vendégeknek az orosz elnök rávilágított a háborút kiváltó okokra, és kifejtette, hogy ezeknek az európai biztonságot aláásó tényezőknek a feloldása nélkül nem képzelhető el a rendezés”

Az egyébként oldott hangulatú, a kölcsönös tisztelet jegyében zajlott találkozóról persze a Reuters azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy Putyin nem hallgatta végig a vendégeket, és a dél-afrikai, a szenegáli, és a Camore-szigetek elnökének felszólalása után közbevágott, és hosszasan előadta a az orosz álláspontot. Hiába, valahogy ellensúlyozni kell az információs térben a kijevi és a varsói durvaságot. De ezt úgy is felfoghatjuk, legalább érzékelték, hogy rosszul sült el, nem a nyugati blokkot erősítette az afrikaiak békemissziója.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com