//Látványosan gazdagodtak Putyin alatt az oroszok
Az oroszok mintegy fele egyik napról a másikra él #moszkvater

Látványosan gazdagodtak Putyin alatt az oroszok

MEGOSZTÁS

Húsz év alatt több mint 13-szorosára nőtt a tőke megtakarítások és az ingatlanok értékének nagysága, ám még így is messze van az európai átlag

Az oroszok mintegy fele egyik napról a másikra él #moszkvater
Az oroszok mintegy fele egyik napról a másikra él
Fotó:EUROPRESS/Yuri KADOBNOV/AFP

Az utóbb években csupán rengeteg kritika éri az orosz életszínvonal alakulását. S valóban, a jövedelmek ötödik éve csökkennek, de a diszkomfort érzését erősítik a korábbi eredmények is. A 2000-es években ugyanis óriási, a világon legnagyobb léptékben nőtt az oroszok életszínvonala. Igaz, volt honnan, hiszen a ’90-es években összeomlott a gazdaság, és az évtized végén sokan annak is örülhettek, ha időben megkapták a fizetésüket. A bérek hónapokat késtek, már ha egyáltalán megérkeztek. A jövedelmek azóta közel 10, a vagyon, tehát a tőke megtakarítások és az ingatlanok értékének nagysága pedig több mint 13-szorosára nőtt.

„Ezzel együtt a gazdaság növekedésének jelenlegi lassulása ellenére is csökkent a különbség e tekintetben Európa és Oroszország között. Míg a javakat tekintve 2000-ben egy főre jutó átlag tekintetében 50-szeres, addig jelenleg 5-szörös a különbség. Azzal együtt, hogy természetesen a társadalmon belül hatalmasra nyílt az olló”

Mint a svájci Credit Suisse Bank éves jelentéséből kiderül, 2019 közepére az oroszok tőkefelhalmozásának és ingatlanainak az értéke az adósságokat leszámolva 3,1 trillió dollár, ami 13-szorosa a 2000-es mutatónak. Egy felnőtt lakosra kivetítve ez a szám a 19 évvel ezelőtti 2,2 ezer dollárról 27,4 ezer dollárra nőtt, míg Európában 62,3 ezer dollárról 154 ezerre. A világ átlaga jelenleg 70,9 ezer dollár, ami ugyanúgy nagyjából fele az európainak, mint 2000-ben.

A Global Wealth Reportból az is kiderül, hogy Oroszországban a dollármilliomosok száma 2018 és 2019 közepe között 172 ezerről 246 ezerre nőtt. Többen lettek a milliárdosok is, e kör 74 helyett ma már 110 embert számlál. E leggazdagabb, a társadalom egy százalékát kitevő réteg javai 19 év alatt 12,75 százalékkal nőttek. Árulkodó adat az is, hogy

„a leggazdagabb oroszok kezében van az ország javainak 83 százaléka. Azonban mielőtt nagyon hüledeznénk, csak összehasonlításképpen az Egyesült Államokban ez a mutató 76 százalék”

Az orosz társadalom 79,1 százaléka bír kevesebb, mint 10 ezer dollár értékű javakkal, míg a világban ez a mutató 56,6, Európában pedig 38,2 százalék.  Az oroszok mintegy fele (49,4 százalék) egyik napról a másikra él, a kommunális szolgáltatások kifizetése mellett lényegében csak ételre és ruhára költ, bútorra vagy drágább műszaki cikkekre már nem futja. A kimondottan szegények – élelemre sem elég a pénze – aránya csökkent, és jelenleg 0,7 százalék.

A svájci bank jelentése szerint 10 és 100 ezer dollár közötti javakkal bír az oroszok 18,1 százaléka. Ezt a réteget nevezhetjük középosztálynak, míg a 100 ezer és egymillió dollárnyi gazdagsággal bírók, azaz a felső középosztály aránya 2,7 százalék. A moszkvai Gazdasági Főiskola nemrégiben közzétett tanulmány 38,2 százalékra tette a jelenlegi stagnálás miatt egyre nehezebb helyzetben lévő középosztály arányát. Ide sorolták azokat, akik 35 ezer rubel, azaz 550 dollár felett keresnek, van nagyobb megtakarításuk, dácsájuk, valamilyen szinten vezető állást töltenek be, identitásukban a középosztályhoz sorolják magukat, és igénybe vesznek fizetős egészségügyi szolgáltatást. E réteg felső rétege azonban nem nagyobb e felmérés szerint sem 7 százalékosnál.

De nézzük, mit ír a régiónkról a Credit Suisse befektetési bank globális vagyoni jelentése (Global Wealth Report). Az, hogy a kétezres évek első évtizedében jelentősen növekedett a lakosság átlagvagyona, mindenhol megfigyelhető Közép-Kelet-Európa országaiban. Abban viszont már kettészakad a régió, hogy 2010 után is folytatódott-e ez a látványos növekedés. Miközben ugyanis Csehország, Szlovákia és Bulgária ebben az utolsó nyolc évben is tudott számottevő gyarapodást produkálni, ehhez képest Magyarország, Lengyelország és Románia csak kis mértékben, vagy utóbbi esetében egyáltalán nem növelte az áltagvagyon mértékét.

„A teljes vizsgált időszakra nézve megállapítható, hogy itthon került sor a legkisebb mértékű gyarapodásra”

2002 és 2018 között a magyarok átlagos vagyona megduplázódott (18 280 dollárról 37 590 dollárra), de ugyanebben az időszakban a bolgárok, románok és csehek átlagvagyona négyszer nagyobb lett, a lengyeleké és szlovákoké pedig megháromszorozódott. Ráadásul a magyar növekedés alapvetően abból fakad, hogy csökkent a háztartások adósságállománya, míg egy másik fontos tényező az ingatlanárak drasztikus növekedése. Csehország minden szempontból elhúzott a régió többi országa előtt: miközben 15 éve még a csehek átlagvagyona enyhén kisebb volt a magyarokénál, mára megfordult a rangsor, a csehek pedig legalább másfélszer gazdagabbak lettek, mint mi.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.