„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
Pavlo Klimkin és Szijjártó Péter
Fotó:Europress/AFP/KISBENEDEK ATTILA
Jól átgondolt forgatókönyv alapján folyik a nacionalista hangulat gerjesztése az elnökválasztás előtt álló Ukrajnában, ahol már nemcsak orosz, hanem magyar szeparatizmusról is beszélnek. S nemcsak a szélsőségesek, de a hatalom is. Az őszi politikai szezon közeledtével előbb Grezsa István miniszteri biztos titulusának megnevezésében – Kárpátalja fejlesztéséért és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programért felelős miniszteri biztos – látott Kijev szeparatizmust, majd robbant az „útlevélbotrány”. Az Ukrinform ukrán állami hírügynökség a múlt héten tett közzé egy rejtett kamerával, minden bizonnyal titkosszolgálati akció keretében készült videófelvételt, amelyen kárpátaljai magyarok állampolgári esküt tesznek, és magyar útlevelet kapnak a beregszászi magyar konzulátuson. Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter még aznap közölte, hogy nem zárja ki a beregszászi magyar konzul kiutasítását. Azóta a bloggerek, a sajtó és a hatalom egymással versengve aggódnak a magyar szeparatizmus miatt és követelik a kemény fellépést mind Kárpátalján, mind pedig az Orbán-kormánnyal szemben.
A módszer egyszerű. Civil aktivisták, mint például Olekszandr Aronyec blogger kijelentik, hogy Kárpátalja már az úgynevezett Donyecki és a Luganszki Népköztársaság útján halad. Ezt követően ugyanezeket megismétli a hivatalos Kijev. Pavlo Klimkin külügyminiszter előbb csak azt hajtogatta, hogy Ukrajna kész kiutasítani a beregszászi magyar konzult, ha Magyarország nem hívja vissza őt. Majd egymást követő interjúiban már azt fejtegette, fenyeget annak a veszélye, hogy Kárpátalja és más kisebbségek lakta területek elszakadnak Ukrajnától. A Novoje Vremja rádióban pénteken elhangzott nyilatkozatában a külügyminiszter arról beszélt, hogy az ukrán hatóságoknak drágán meg kellene fizetniük, ha nem tennének semmit ennek megakadályozásáért. Klimkin „kockázatos térségnek” nevezte a magyarok, a ruszinok, a románok és a bolgárok lakta vidékeket. A Prjamij ukrán tévécsatorna műsorában ugyanerről az ukrán diplomácia vezetője azt hangsúlyozta, hogy a magyar állampolgárság ügyében szó sem lehet kompromisszumról. Mint fogalmazott, „a lenni vagy nem lenni kérdéséről van szó, ami nem képezheti kompromisszum tárgyát”. A tárcavezető szerint többről van szó, mint „magyar útlevelek” kiadásáról. Arról van szó – mutatott rá – hogy „Kárpátalján egyes régiókban kevés Ukrajna van. El kell érnünk, hogy ott több Ukrajna legyen”. Emlékeztetett, hogy a magyar falvakban és Beregszászon járva látta, hogy az óra ott a magyar időt mutatja, s ennek megfelelően a zászlók is magyarok, igaz – folytatta – nem állami lobogók, de mégiscsak az identitás jelképei.
Helyettese mindezt a hétvégén azzal fejelte meg, hogy a történetbe szokás szerint behúzta az orosz szálat. Mint fogalmazott, Budapest a Moszkvával folyó tárgyalásain próbál hasznot húzni az „útlevélbotrányból”. Vaszil Bodnar a magyar fél azon kijelentését értelmezte eképpen, miszerint újabb lépések lehetnek Ukrajna európai integrációjának lassítására. A diplomata Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter múlt pénteken tett azon kijelentésére reagált, amelyben a tárcavezető leszögezte, hogy a kárpátaljai magyarokat hátrányosan érintő intézkedések és megfélemlítési kísérletek után most újabb szintet lépett az ellenük irányuló támadássorozat. A külügyminiszter-helyettes szerint ez a hozzáállás nem felel meg a jó szomszédság politikájának és a partneri viszonynak Ukrajnával. Szerinte a Magyarország által már eddig megtett lépések Ukrajna európai, euroatlanti integrációjának akadályozásában egyáltalán nem az ukrajnai magyarok jogainak védelmét célozzák, de még csak nem is Magyarország érdekeit, hanem egy harmadik fél, Moszkva érdekeit szolgálják.
Ezt követően megszólalt a külügynél nacionalistább vonalat vivő megszállt területekkel foglalkozó ukrán tárca helyettes vezetője. Heorhij Tuka – aki 2015 és 2016 között Luhanszk megyei kormányzó volt – vasárnap a Facebookon közzétett bejegyzésében emellett azt állította, hogy már hónapokkal korábban figyelmeztetett a kárpátaljai „kúszó szeparatizmusra”. A miniszterhelyettes bejegyzésében nemtetszésének adott hangot amiatt, hogy Kijev még hezitál a magyar konzul kiutasítását illetően. „Elég volt a magyar vezetéssel való játszadozásból, amely lábbal tiporja Ukrajna törvényeit” – fogalmazott.
A Mirotvorec (Béketeremtő) nevet viselő ukrajnai portál a Facebookon is értesítette arról a követőit, hogy a Csisztiliscse (Tisztítótűz) nevű adatbázisában rögzítette az első öt kárpátaljai személy adatait, akik második (magyar) állampolgárság megszerzésével törvénysértést követtek el. Mindnyájan kárpátaljai önkormányzati vezetők vagy képviselők, közülük háromról fényképet is közzétettek. A Mirotvorec megadta azt, hogy mikor születtek, melyik településen laknak, illetve egy személy esetében az utca neve is szerepel. A Mirotvorec egyébként Tuka irányításával jött létre 2014-ben, s a magát függetlennek tartó portál olyan emberek adatait viszi fel az adatbázisába, akik szerinte Ukrajna ellenségei, és veszélyeztetik az ország biztonságát. Több esetben a feltüntetett személyek neve mellett szerepel a „hazaáruló” minősítés. A weboldal 2015 áprilisában közzétette Olesz Buzina író és újságíró, illetve Oleh Kalasnyikov oroszbarát parlamenti képviselő adatait is. Néhány napra rá mindkettejüket megölték.
Ezt a logikát követve rossz előjel, hogy a nacionalisták már a Donbaszból ismert terrorellenes művelet (ATO) megindítását, az Ukrán Fegyveres Erők 128. hegyivadász rohambrigádjának Kárpátaljára vezénylését követelik. Természetesen csakis azért, nehogy ott is megismétlődjön a Donbasz forgatókönyve.
Persze, Ukrajnában sem mindenki gondolkodik így. Rendkívül józanul látja az ügyeletes botrány kapcsán a két ország között ismét feszültté vált helyzetet Dmitro Tuzsanszkij újságíró is. A magyar-ukrán viszonyról talán legtöbbet, de mindenképpen az egyik legértőbben publikáló elemző szerint az újabb botrány váratlanul robbant ki. Az állampolgári esküt tevők „leleplezését” paradoxnak tartja, hiszen ez már hét éve folyik. Azóta, amikor 2011-ben Magyarországon megszületett a kettős állampolgárságról szóló törvény.
Az újságíró biztos abban is, hogy sokaknak déjá vu érzése lehetett a felvételek láttán, hiszen személyesen is átesett ezen az eskün. Ráadásul ez történhetett nemcsak a magyar állampolgárság, hanem például a román megszerzésekor is. Tuzsanszkij nem is abban látja a legfőbb problémát, hogy Ukrajnában a kettős állampolgárság nem megengedett. Sokkal inkább abban, hogy ez a kérdés ma Ukrajnában a Krím annektálásának és Donbasz orosz megszállásának kontextusában merül fel. Tehát ez nemzetbiztonsági probléma, méghozzá háborús állapotok közepette. Az elemző emlékeztet arra, hogy az állampolgárság kérdése az ukrán-magyar viszonylatban sokáig nem merült fel nyilvánosan, míg most az egész ország erről beszél, s ez cselekvésre kényszeríti Kijevet. Nehéz azonban ebben a témában lépni – folytatja -, hiszen ez a probléma nem oldható meg egyik napról a másikra, ráadásul messze nem csak ukrán-magyar viszonylatban merül fel. „Véleményem szerint nagyon fontos, hogy Kijev a diplomáciai reakciók és magának a vonatkozó törvénynek a lehetséges megváltoztatása mellett kezdjen párbeszédet az állampolgárságról Budapesttel, Bukaresttel és a többi érintett szomszéddal. S ezt a kérdést el kell választani az orosz agresszió kontextusától, hiszen a NATO és EU tagországairól van szó, s Ukrajna is ebbe a szövetségi rendszerbe törekszik. S ami még elengedhetetlen, ezt a problémakört le kell választani az egyre intenzívebben felpörgő elnökválasztási kampányról is!” – véli Dmitro Tuzsanszkij.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
