//Kronstadt
„Az erőd építése 1703-ban kezdődött, amikor I. Péter ifjúkori ivócimborája, s későbbi kegyeltje, a paraszti sorból származó, s I. Péter által nemesített Alekszandr Mensikov herceg a sziget déli partja homokhátján egy, maga I. Péter által készített modell alapján, erődöt állított fel” #moszkvater

Kronstadt

MEGOSZTÁS

Kronstadt. Németesen hangzik. Persze, a stadt német, akkor, valamilyen város. S akkor a Kron- is nyilván német, ja-ja a Die Krone az a korona. Akkor Koronaváros. De mért van ez a német nevű város Szentpétervár szájában, mért kapott német nevet, egyáltalán németek lakták/lakják? Kik, mikor s miért építették, s milyen (volt) a kapcsolata Szentpétervárral?

Csiki Attila írása a #moszkvater.com számára

„Az erőd építése 1703-ban kezdődött, amikor I. Péter ifjúkori ivócimborája, s későbbi kegyeltje, a paraszti sorból származó, s I. Péter által nemesített Alekszandr Mensikov herceg a sziget déli partja homokhátján egy, maga I. Péter által készített modell alapján, erődöt állított fel” #moszkvater
„Az erőd építése 1703-ban kezdődött, amikor I. Péter ifjúkori ivócimborája, s későbbi kegyeltje, a paraszti sorból származó, s I. Péter által nemesített Alekszandr Mensikov herceg a sziget déli partja homokhátján egy, maga I. Péter által készített modell alapján, erődöt állított fel”
Fotó:EUROPRESS/OLGA MALTSEVA/AFP

Az orosz külpolitikának, bármilyen állami formában is létezett (Rusz, Moszkvai Nagyfejedelemség, Orosz Birodalom, Szovjetunió), amióta a varégeknek köszönhetően felismerte, hogy észak-déli irányban el lehet jutni a Balti-tengertől a Fekete-tengerig, illetve amióta megérezte a lehetőségét, hogy más hatalmak (Német-lovagrend, Svédország, Litvánia, Aranyhorda, Török Birodalom) visszaszorításával maga maradhat az európai térség keleti határán, két alap-törekvése volt a szomszédos európai országokkal szemben.

„Ez a két tengeri kijárás biztosítása az Európát északon és délen határoló tengerekhez”

Északon a Balti-tengerhez, délen a Fekete-tengerhez, majd a Boszporuszon és a Dardanellákon át a Földközi-tengerhez. Megfogalmazva, kimondva IV. (Rettegett) Iván óta, aki megszüntetve az Aranyhorda fennhatóságát a dél-orosz területek felett, Bizánc utódjának, egyúttal a római hagyományok folytatójának jelölve magát felvette a cári címet (1547), de a Livóniáért folytatott hadjárataiban átmeneti sikerek után nem ért el végső eredményt (köszönhetően a mi Báthory Istvánunk lengyel királyként szervezett, nem kis részben erdélyi zsoldosokkal megvalósított három hadjáratának). Megvalósítva pedig I. (Nagy) Péter, majd II. (Nagy) Katalin óta, előbbi, aki a Baltikum irányába (1703), utóbbi, aki a Mediterraneum irányába (1774) valósította meg azt.

„I. Péter Szentpétervár helyének kiválasztásánál nem csak a Ladoga-tóból eredő, és a tengerbe tartó Néva folyó stratégiai jelentőségét, hanem a Szentpétervártól alig 30 kilométerre Nyugatra lévő Kotlin-sziget jelentőségét is felismerte”

Ezen ugyanis Szentpétervár alapításával egyidőben létrehozott egy erődöt is, amely amellett, hogy a várost volt hivatott védeni, egyúttal az orosz Balti Flotta bázisa lett. S ha már a Balti-tengert az orosz flotta uralta, lényegében I. Pétertől kezdődően, akkor az ehhez kapcsolódó, erre épülő tengerészeti szabályok, szokványok is a kronstadti szabályok lettek, ahogy az itteni vízmérce lett az európai vizek, geográfiai szintezések, mértékek egyik igazodási pontja. A kronstadti és a trieszti vízmérce különbözőségéről később.

„Az erőd építése 1703-ban kezdődött, amikor I. Péter ifjúkori ivócimborája, s későbbi kegyeltje, a paraszti sorból származó, s I. Péter által nemesített Alekszandr Mensikov herceg a sziget déli partja homokhátján egy, maga I. Péter által készített modell alapján, erődöt állított fel”

1704. május 18-ára (a pravoszláv kalendárium szerint 7-ére) építették meg az első erődítményeket, köztük két üteget. Ezt a napot tekintik Kronstadt alapítása dátumának. Ezt követően vagy húsz éven át tartottak az erődépítések (a cikk végén az ajánlóban a bemutatásuk). A Finn-öböl nem túl mély (átlagos mélysége 38 m, a Néva torkolatánál nem éri el a 6 métert, sótartalma a beömló folyók nagy vízhozama miatt alacsony), így télen, az északi orosz télben teljesen átfagy. Ezért az építkezés akként folyt, hogy a munkások több ezer, kövekkel töltött tölgyfa rönkből készült keretet használtak. Ezeket lovakkal vitték át a befagyott tengeren, és a jégbe vájt vágásokba helyezték. Így számos új kis szigetet hoztak létre, és erődöket emeltek rajtuk, lezárva ezzel minden tengeri hozzáférést Szentpétervárhoz. Csak két keskeny hajózható csatorna maradt a sziget északi és déli oldalán, és ezeket a legerősebb erődök őrizték.

„A tengeri flotta jelenléte magával adta, hogy, ahogy Richmondban is ott az Old Royal Naval College (s a Greenwich-i Obszervatórium), az orosz flotta tengerész tisztjei, tengerészei a kronstadti oktatási intézményekben végeztek”

A cári időkben, s később is, a szovjet időkben, ahogy manapság. S ezért volt itt a szovjet hatalom elleni matrózlázadás, a kronstadti matrózlázadás 1921 márciusában, ami azért tört ki, mert a helyi önkormányzati (tanács) választáson a helyi kommunisták nem kerültek be a testületbe, s ezen felbuzdulva az ’istenadta nép’ követelésekkel állt elő.  Az 1905. forradalom idején a bolsevikokat támogató matrózok és helyiek 1921-re a gazdasági nehézségek miatt már nem támogatták a szovjet hatalmat, így 15 pontban fogalmazták meg követeléseiket (erről részletesebben az Ajánlások közötti cikkben), amit persze a bolsevikok nem akartak elfogadni. Sőt, Tuhacsevszkij, a későbbi legendás s egyben tragikus sorsú tábornok vezetésével 50 ezer katonát vezényeltek a lázadás leverésére. Ez sikerült mindkét oldalon jelentős ember veszteség árán. Mintegy 1500 halott (1000 lázadó, 500 támadó), 5000 sebesült (2000 lázadó és 3000 támadó), 2000 fogoly és 8000 menekült árán.

„Közvetve világpolitikai hatása is volt a lázadásnak, ez ébresztette rá a kommunista vezetést, hogy ideje felhagyni a háborús gazdálkodással, s a hasonló események megelőzése céljából vezették be az Új Gazdaságpolitikát (NEP), ami az 1920-as évek konszolidációjához vezetett. De az már egy másik történet”

Kronstadt volt az orosz világkörüli utak kiindulópontja a sarkvidéki és antarktiszi régiókba, és a Távol-Keletre is. A távoli utak növelte az orosz haditengerészet presztízsét, erősítette a kereskedelmi kapcsolatokat Amerikával és Ázsiával. Számos kiváló kapitány és navigátor szolgált Kronstadtban és indult innen karrierje. A 43 tengeri ütközetben győztes Usakov tengernagy, Bellingshausen, az Antarktisz felfedezője, Bering, Észak-Ázsia partvonalának felmérője, a Bering-szoros felfedezője, kinek felfedezését Cook kapitány igazolta (azaz megelőzte Cook-ot), s még sorolhatnánk.

„Az erődrendszert a 19. század második felében alaposan megerősítették”

A régi, öt darab háromszintes erődítmény, amely korábban a hely fő védelmét képezte, és amely a krími háborúban szembeszállt az angol-francia flottákkal, másodlagos jelentőségűvé vált. Eduard Totleben (megint egy balti német) tervei alapján egy új erődöt, a Konstantint, és négy üteget építettek (1856-1871) a fő megközelítési pont védelmére, és hét üteget a sekélyebb északi csatorna védelmére (az erődökről részletes leírás a cikk végén az Ajánlások között). Mindezek az erődítmények alacsony és sűrűn páncélozott földvárak voltak, erőteljesen felfegyverkezve a tornyokban elhelyezett nehéz Krupp-ágyúkkal. Magát a várost városfal vette körül.  Kronstadt volt ekkor Európa legerősebb erődítménye. Egész történelme során egyetlen ellenség sem tudta elfoglalni. Az erőd és a haditengerészet a II. világháborúban is kiemelkedően járult hozzá Leningrád védelméhez.

„S akkor most arról, hogy mi köze a trieszti Sartorio mólónak a kronstadti vízmércéhez. Mi az a tengeri vízmérce, miért van több is, s mi a szintezési ősjegy”

„S akkor most arról, hogy mi köze a trieszti Sartorio mólónak a kronstadti vízmércéhez. Mi az a tengeri vízmérce, miért van több is, s mi a szintezési ősjegy” #moszkvater
„S akkor most arról, hogy mi köze a trieszti Sartorio mólónak a kronstadti vízmércéhez. Mi az a tengeri vízmérce, miért van több is, s mi a szintezési ősjegy”
Fotó:Wikipédia

Sokszor látni az utakon, közterületeken magassági szintezést végző szakembereket. Ők építkezésekhez készítenek geodéziai felméréseket a magasságszintekről, ami nélkül az építkezéseknél jelentős tévedések is előfordulhatnának. Bár a szintmérés az egyes szintek egymáshoz mért különbözőségét méri, létezik olyan pont, amihez mindent viszonyítanak, mint stabil állandó pont. Ez országonként eltérő, de minden ország, államalakulat kijelöl magának egy viszonyítási pontot, s ezt alkalmazza aztán az egész területén.

Ez nagyobb államalakulatokra, szövetségekre is vonatkozik, hiszen az összetartozás, az azonos mérési, viszonyítási elvek ezt determinálják. Így volt az Osztrák-Magyar Monarchia valamennyi államának és tartományának a trieszti Santoro moló sziklájának tengerszint feletti magassági alappontja, s ehhez viszonyították a területükön lévő viszonyítási alap pontokat. Magyarországon is a Monarchia felbomlását követően is, egészen az új szövetségi rendszerbe történt belépésig, amikor a Varsói Szerződés országai immár a balti-tengeri (azaz a Kronstadtnál mért) tengerszinthez kezdték el mérni a szintjeiket, egészen a rendszerváltásig. Azóta újra az adriai vízszint alkalmazása terjed ismét, ami jelentős ’újratervezés, hiszen a Balti-tenger- és az Adriai-tenger vízszintje között 67,5 cm különbség van, utóbbi a magasabb, aminek a megértése – műszaki ismeretek és érdeklődés hiányában – számomra nem követhető, de a cikk végén erre, és az egész szintezésre, alappontok mibenlétére egy könnyen érthető remek háttéranyagot ajánlok.

„A magasság mérésnek magyarországi legfőbb viszonyító pontja, a Velencei-tó melletti Nadapon található, a nadapi szintezési ősjegy”

Azért ott, mert a Velencei-hegység a Kárpát-medence legöregebb és legstabilabb képződménye, így ez az ország geológiailag legstabilabb pontja. Az Osztrák-Magyar Monarchiában több ilyen természeti pont létezett, mely stabilnak vehető, nem érintik szintmozgások melyből, II. világháború után csak a nadapi maradt magyar területen. Ennek magasságát, azaz szintkülönbségét határozzák meg a szakemberek a tengerszinthez viszonyítva, s ehhez mérik a szárazföldi magassági szinteket hazánkban.

A Balti-tengeren az orosz flotta 1703-tól Szentpéterváron, 1707-től Kronstadtban kezdte el mérni a tengerszint magasságát, mind a mai napig létezik ez az épület, s bár ma már modernebb technikával mérnek (átlagolnak több mérési pontot), a háromszáz éves épület a történelmi folyamatosságot, és az orosz balti flotta hagyományait jeleníti meg.

„Szentpétervár terjeszkedésével, part menti építkezéseivel elérte Kotlin-szigetét, így Kronstadt ma már Szentpétervár része, így lett az UNESCO világörökség része is 1990 óta, mint <Szentpétervár történelmi központja és kapcsolódó műemlékegyüttesek> része”

A Szovjetunió fennállása alatt természetesen zárt város volt, de közben nagyarányú fejlesztéseket valósítottak meg, különösen az 1980-as években épített gát rendszerrel, és az ahhoz kapcsolódó országúti bekötő úttal.

1980-as évek elején ugyanis a várost meglehetősen gyakran sújtó árvizek megelőzésére egy nagyszabású tervet készítettek. A Néva ugyanis óriási víztömeget hoz a Finn-öbölbe, ami, amikor az öböl felől erős szél fúj, olyan hullámokat támaszt, amelyek megakadályozzák, hogy a folyó víztömege a tengerbe jusson. A folyó ilyenkor megáll, vízhozama elárasztja a várost. Ezeket az áradásokat lett hivatott elhárítani az akkor Leningrádnak hívott város „tengeri pajzsa”, amely 1984-től kezdődően a Kotlin-szigetet, amelyen ugye Kronstadt áll félszigetté alakította.

„A Finn-öböl északi partjáról, Gorszkaja település résztől tizenegy gát húzódik mintegy 25 kilométer hosszúságban Kronstadton keresztül egészen az öböl déli partján elterülő Bronkáig, amely nyolc méterrel emelkedik a víz szintje fölé, a tetején egy hatsávos autópályával”

Ahhoz, hogy a nagy tengerjáró hajók is zavartalanul elérjék a szentpétervári kikötőket, a gáton két kaput nyitottak a számukra, az egyik kétszáz, a másik száztíz méter széles. Egyúttal az öbölbe igyekvő Néva vizét hatvannégy darab, egyenként huszonnégy méter széles nyílás hivatott átereszteni. Amíg nincs dagály, illetve a folyó áradása nem fenyeget, a folyó e nyílásokon keresztül zavartalanul ömlik a tengerbe, amikor viszont az öbölben feltámadó hullámok a város felé indulnak, masszív acélszárnyak zárják el a nyílásokat, megakadályozva, hogy a tenger elöntse Szentpétervárt.

Kronstadt tehát azon túl, hogy jól néz ki, történelmi hangulatot áraszt, több kort is megjelenítve (I. Péter kora, II. Sándor kora,) az orosz tengeri flotta bázisa, a tengerészeti képzés egyik alapintézménye, a Balti-tenger szintjének mérési pontja, korunkra a tenger szabályozás központi elemévé vált Szentpétervár védelmében.

MEGOSZTÁS