Köszönjük, Mr. Kuleba!

Minden eddiginél jobban elmérgesedett a magyar-ukrán viszony. Kijev előbb a helyhatósági választásokba beavatkozással vádolta meg Budapestet, majd kitiltott két magas rangú magyar politikust Ukrajnából. Ezzel az ukrán sajtó után az ukrán kormány is ellenségként kezeli Magyarországot, ami végképp értelmetlenné teszi a régóta esedékes csúcstalálkozót. Lehet, hogy a Zelenszkij számára egyre kellemetlenebb belpolitikai helyzetben éppen ez volt a lépéssel a cél? Értjük! Köszönjük az egyértelműsítést, Mr. Kuleba.

Dmitro Kuleba
Fotó:EUROPRESS/FABRIZIO BENSCH/POOL/AFP

Kitiltottak Ukrajnából két magas beosztású magyarországi képviselőt. Mindezt az Interfax-Ukraininek nyilatkozva mondta elé Dmitro Kuleba külügyminiszter. Konkrét neveket nem közölt, csupán annyit, hogy egyikük a magyar miniszterelnökség államtitkára. Feltételezhetően Magyar Levente parlamenti államtitkárról és/vagy Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkárról van szó. A külügyminiszter szerint a szankcióra az ukrán közügyekbe történt beavatkozás miatt volt szükség.

„Az elvem nagyon egyszerű. Ha megütnek, akkor vissza kell ütni!”

– fogalmazott Dmitro Kuleba. Dmitro Tuzsanszki, a Jevropejszka pravda magyar ügyekben feltűnően járatos újságírója Fb oldalán ennek kapcsán megjegyzi, hogy ennek a lépésnek információi szerint már egy éve, az országgyűlési választások idején kellett volna megtörténnie, de akkor ez valamilyen  csoda folytán elmaradt. Az újságíró a kampányba beavatkozásra cikkeiben figyelmeztette a magyar felet, és ezt állítólag személyesen is elmondta különböző rangú magyar hivatalos személyeknek. Válaszul elmondása szerint azt kapta, hogy cikke csak rombolta a kétoldalú kapcsolatokat.

„A kitiltást mintegy előkészítve az ukrán külügy már kiadott egy rendkívül durva hangú közleményt, és bekérette a kijevi magyar nagykövetet”

Kijev úgy látja, hogy a magyar politikusok a kampányban a KMKSZ melletti szavazásra a figyelmet felhívva közvetlenül beavatkoztak Ukrajna belügyeibe. Mint az említett közlemény fogalmaz, mindez „alattomos csapást mért Kijev arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán-magyar kapcsolatokban fennálló problémákra”.  „Ezzel Budapest megerősítette, hogy közvetlenül beavatkozik Ukrajna belügyeibe, és alattomos csapást mért Kijev arra irányuló következetes erőfeszítéseire, hogy konstruktív megoldást találjon az ukrán–magyar kapcsolatokban fennálló problémákra” – hangsúlyozta a tárca.

„A közlemény megállapítja, hogy Budapest figyelmen kívül hagyta Kijev többszöri felszólítását, hogy hagyjon fel a jogállamiság és a jószomszédi kapcsolatok elveinek figyelmen kívül hagyásával, és tartsa tiszteletben országunk  törvényeit…”

Elfogadhatatlan Budapestről súgni a választóknak, ez megsérti az ukrán jogszabályokat, az ukrán félnek nem marad más választása, mint hogy keményen reagáljon az ilyen lépésekre a bevett nemzetközi gyakorlatnak és Ukrajna jogszabályainak megfelelően. Az érzelmek túlfűtése a magyar fél részéről, valamint az ukrán állampolgárok arra való provokálása, hogy ne tartsák be Ukrajna alkotmányát és törvényeit, kudarcra van ítélve. Az ukrán külügyminisztérium közölte,

„nem pusztán csalódottak a magyar tárcavezető kijelentései miatt, hanem úgy vélik, hogy ez aláássa a magyar-ukrán tárgyalásokat, és kemény reakciót helyez kilátásba”

Világos beszéd, és most már azt is tudjuk, milyen kemény válaszra gondolt Kijev. A két ország diplomáciai kapcsolatai ezzel az elmúlt három év legmélyebb válságát élik át. S mivel feltehetően az ilyenkor szokásos magyar válaszlépésekre is sor kerül, a szembenállás csak fokozódni fog.

Lehet azon vitatkozni, hogy a magyar politikusok miért járnak Kárpátaljára, ám ha ez nem tetszik, akkor a nemcsak magyaroknak folyamatosan nyújtott segélyeket sem kellene elfogadni. Úgy tűnik, amit idáig Kijev elfogadott, azt most a kapcsolatok aláásásának, „arcátlan beavatkozásnak” tekint. Az a hatalom, amelyet a belügyekbe nyíltan beavatkozva egy nagyhatalom irányít. De azt azért egyszer sem hallottuk, hogy ezért magas rangú amerikai tisztviselőket utasítottak volna ki. De hagyjuk.

„Nem lehet ezt másképp értékelni – már csak a pokróc stílus miatt sem -, mint a tárgyalások megszakítására tett lépést”

Érthető, hiszen a legfontosabb kérdésekben, a kisebbségi oktatás és a nyelvhasználat területén az egyre nagyobb bajban lévő Volodimir Zelenszkij sem akar engedni. Főképp úgy, hogy most komoly bajban van, és ezt belpolitikai ellenfeleinek egy része hazaárulásnak tekintene. S ha már a vasárnapi helyhatósági választásokon a Nép Szolgája megbukott, akkor kell találni egy témát, amely elterelheti erről a figyelmet.

„S mivel az orosz kérdést már unja mindenki, adja magát az úgynevezett magyar beavatkozás”

Szánalmas vergődése ez a jobb sorsra érdemes, ám mélyrepülésben lévő hatalmi pártnak, és lelepleződése az ukrán integrációs törekvéseknek. Mert mit várhatunk attól az országtól, amelyik ellenségének tekinti azoknak a szövetségeknek az egyik tagját, ahová törekszik.

De semmi baj, legalább kijózanítja ez a pofon az itthon már a magyar-ukrán kompromisszumban reménykedőket, a növekvő nyugati nyomás hatására a magyar érdekek részleges feladására készülőket is. Ez a viselkedés ugyanis egyértelműsíti, hogy tárgyalni lehet, sőt kell is Ukrajnával, ám egy ilyen hatalommal megegyezni semmiben nem érdemes. Azt eddig is tudtuk, hogy az ígéreteit és a vállalásait ez a kormány, ha akarná sem képes teljesíteni. Most már azzal is tisztában lehet mindenki, hogy sarokba szorítva – lásd választási kudarc – az eddigi ígéreteket is a sutba dobva támad, és mindent a hatalmon maradásnak rendel alá. Világos beszéd. Köszönjük, Mr. Kuleba!

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com