Az elmúlt hét ukrajnai eseményeit figyelve nem csupán az eddig viszonylag nyugodtabb frontok aktivizálódtak, de az időjárás is részben meglepetést okozott a harcoló feleknek. Ugyanis a már-már „megszokottá” vált faggyal kevert raszputyica mellé a hét elején egy rövid időre beköszöntött a sokak által „az évszázad viharaként” emlegetett időjárási jelenség a Fekete-tenger térségében. Ennek részeként a szárazföldön hóviharok akadályozták az orosz és ukrán csapatokat Kupjanszktól Herszonig, – egyúttal rövid időre kiiktatva a merev- és forgószárnyas technika használatát –, míg a viharos tenger mindkét oldal saját kikötői infrastruktúráját károsította.
„Utóbbi következtében mind a szevasztopoli haditengerészeti bázist, mind a krími hidat biztosító orosz háló- és bójarendszer megsérült, amelyet az ukrán fél ki is próbált használni”
A héten több tengeri drónokkal végrehajtott támadás érte a Krím térségét, ám azok nem tudták elérni céljaikat, mivel az orosz haditengerészet még a nyílt vizeken semlegesítette a beérkező eszközöket. Ukrán oldalról a vihar következtében nem csupán az alapvetően sérült odesszai villamosenergia-hálózatban keletkeztek nagyobb zavarok, de a még megmaradt tengeri aknák jelentős hányadát is leszakították az áramlatok.
Hóvihar a frontvonal mentén
Bár e sorok írásáig még nem okoztak az elszabadult aknák fennakadásokat a fekete-tengeri hajózásban, ismerve az áramlásokat, nem kizárt, hogy esetleg egy vagy több robbanóeszköz esetleg a Boszporusz térségében köt ki.
„Ami a harcok dinamikáját illeti, a kupjanszki, avgyejevkai és herszoni frontok mellett a Szvatovo-Kremennaja vonal, Bahmut/Artyomovszk térsége, illetve Marjinka aktivizálódott”
Kupjanszk esetében továbbra is inkább helyi jelentőségű pozícióharcokról számolhatunk be, amely viszont nem jelenti azt, hogy csökkent volna az ukrán védelemre helyezett orosz nyomás. Az előző elemzésünkben bemutatott „rugalmas orosz védekezés” részeként Moszkva csapatainak a kupjanszki agglomeráció északi bástyáját jelentő Szinykovka térségében sikerült részben kiszélesíteniük ellenőrzési zónájukat. Eközben az ukrán logisztikának továbbra is több, mint 30 kilométeres kerülőt kell tennie Borovaja település irányába az Oszkol keleti partján állomásozó erők ellátásához, mivel máig nem sikerült tartósan helyreállítani a Kupjanszkon belüli vagy környező átkelőket.
A kupjanszki szektorhoz kapcsolódóan az orosz csapatok a Szvatovo-Kremennaja vonal mentén fokozták aktivitásukat, amely többek közt az általunk szintén vizsgált első ukrán Leopard 1 harckocsi elvesztéséhez is elvezetett. Bár egyes hírek a Kremennaja környéki Tyerni térségében részleges orosz sikerekről számoltak be, ezen értesülések mindeddig nem kerültek hiteles forrásokból megerősítésre.
Legutóbbi Pergőtűz című adásunk apropóját is az első ukrán Leopard 1 elvesztése adta, ahol a kilövés körülményei mellett magával a típussal és annak tulajdonságaival foglalkoztunk
„Délebbre vonulva a bahmuti agglomerációban az orosz haderő már jelentősebb sikereket ért el”
Az orosz csapatoknak sikerült a Bahmuttól délnyugatra fekvő Hromovo/Artyomovszkoje falut bevenniük, illetve a berhovkai víztározótól délre, a Bahmut-Csaszov Jar vasútvonal irányába előrenyomulniuk. Előbbi település egyrészt még Bahmut ostromakor vált híressé a rajta keresztül vezető „halál útja” következtében, másrészt megnyitja az utat mind a szomszédos Csaszov Jar, mind áttételesen Klescsejevka irányába. Egyúttal Hromovo elfoglalása azért is egyedi, mivel még Bahmut ostroma alatt és azután is ukrán kézen maradt, egészen mostanáig.
Ugyanis a Hromovotól délnyugatra fekvő Krasznoje település térségében állomásozik az az ukrán tüzérség, amely folyamatos tűz alatt tartja a Klescsejevka környékét, így az ottani orosz állásokat is. Amennyiben sikerül akár Krasznojét bevenni, vagy az ottani ukrán tüzérségi állásokat felszámolni, úgy jóval kisebb veszteségek mellett lehet a déli védelem szempontjából kiemelt Krasznoje környéki területeket is visszaszereznie Oroszországnak. Helyi jelentések szerint már Hromovo elfoglalását követően jelentősen csökkent a környező ukrán tüzérség aktivitása.
„Alapvetően a térségbeli orosz célok a zaporozsjei ellentámadással párhuzamosan elvesztett, Bahmuttól délre fekvő védelem szempontjából fontos területek visszaszerzésére, így Klescsejevka és a szomszédos Andrejevka környezetére koncentrálódnak”
Fontos megjegyezzük, hogy ezek a települések mára csak papíron léteznek, mivel a folyamatos összecsapások következtében szinte az összes épület a földdel vált egyenlővé. Jelenleg a Klescsejevka környéki front nagyrészt a helyi vasúti töltés mentén halad, míg a terület ellenőrzéséhez a Klescsejevkától nyugatra található magaslatok elfoglalása szükséges.
Egyúttal a bahmuti front aktivizálása még inkább megosztja a korlátozott kapacitásokkal rendelkező ukrán haderőt, amely éppen, hogy Bahmut térségéből csoportosított át erőket az ostrom alatt álló Avgyejevkába.
„Avgyejevkánál maradva a lassú orosz előrenyomulás tovább folytatódik”
Egyrészt legutóbbi jelentésünket követően nem sokkal az orosz csapatoknak sikerült elfoglalniuk az Avgyejevkától délre fekvő, Jaszonovataja-2 ipari zónát, valamint a hozzá tartozó, ugyanazon nevű vasútállomást. Mint arról már beszámoltunk, utóbbi jelentőségét magaslati fekvése adja, amelynek következtében az ostromló orosz erők kedvezőbb pozíciót tudtak felvenni a további, északi irányú műveletek megindításához. Másrészt azt sem szabad elfelejtsük, hogy egy 2014 óta stabilan ukrán kézen lévő erődítés elfoglalásáról van szó.
Az avgyejevkai front nyugati szektorában az orosz csapatoknak Szevernoje településtől nyugatra és keletre sikerült területeket elfoglalniuk. Utóbbi kombinálva a Krasznogorovka-Petrovszkoje-Berdicsi környéki északi műveletekkel hozzájárulhat a még fennmaradó ukrán utánpótlási vonalak felszámolásához hosszabb távon. Az orosz parancsnokság a várható magas veszteségek miatt továbbra is tartózkodik a kokszkombinát elleni frontális támadásoktól.
„Donyecktől délre több orosz forrás is Marjinka teljes elfoglalásáról számolt be, ám arra mindeddig nem került sor”
A Donyeck déli elővárosának számító település Avgyejevka mellett az úgynevezett első donbasszi ukrán védelmi vonal egyik központi elemét képezi. Marjinka ostroma már hónapok óta zajlik változó sikerrel, miután a város keleti szektorát az orosz csapatoknak viszonylag könnyen sikerült elfoglalniuk. A problémát a magasházakkal – pontosabban mára csak azok romjaival – szegélyezett nyugati-északnyugati szektorok adják, ahol felettébb lassú és felőrlő harcok bontakoztak ki a romok közt, sokszor pincéről-pincére haladva.
A félreértés alapját az adja, hogy egy, a napokban nyilvánosságra került felvételen az orosz és a második világháborús szovjet győzelmi zászló felvonását figyelhetjük meg Marjinka délnyugati külterületei mentén, amely alapján az optimista orosz elemzők a település elfoglalását jelentették be. Ám erre mindeddig nem került sor, mivel az ukrán védelem Marjinka északnyugati szektoraiban továbbra is tartja kialakított állásait.
„A zaporozsjei front egészét az ukrán ellentámadás kifulladását követően a kisebb jelentőségű pozícióharcok jellemzik”
Noha Kijev máig nem hagyott fel a kisebb támadási kísérletekkel, ám erőinek többségét mind az orehovi, mind a vremjevkai front térségéből Avgyejevka, Kupjanszk és Herszon térségébe csoportosította át. A héten a Rabotyino-Verbovoje vonal mentén az ukrán erők ismét megpróbálták kiszélesíteni ellenőrzési zónájukat, ám az sikertelenül, illetve több haditechnikai eszköz elvesztésével zárult végül.
Amennyiben a többi frontszakasz jelenleg is tapasztalható dinamikája fennmarad, nem kizárt, hogy az orosz csapatok Rabotyino térségében a tél folyamán megpróbálkoznak az ukrán ellentámadás során feladott területek visszafoglalásával.
„Végezetül a herszoni ukrán hídfőt vizsgálva Kijev helyzete továbbra is kritikus”
Jelenleg becslések szerint nagyjából 180-300 ukrán tengerészgyalogos tartózkodhat a bal parti Krinkinél kialakított hídfőnél, amelyet az orosz haderő folyamatosan tűz alatt tart. Utóbbiak immár nem csupán a hídfőre, de a Dnyeperen történő átkelésekre és az azok kiindulópontjaként szolgáló Tyaginka térségére is kiterjednek.
Az ukrán halálos áldozatok száma naponta 15-20 körül mozog, amelyet tovább súlyosbítanak az átkelés során megmutatkozó veszteségek. Ám az ukrán parancsnokság nem tett le a hídfő kiszélesítésének lehetőségéről, amelyre a hidegebb időszak beköszönte, illetve a Dnyeper és a talaj befagyása adhat alkalmat. Sőt, amennyiben az időjárási és talapviszonyok lehetővé teszik, úgy nem kizárt újabb Dnyeper szakaszok esetében sem az ukrán partraszállási kísérlet.
„Összességében elmondható, hogy szinte mindegyik frontszakasz esetében a harcászati kezdeményezés az orosz félhez került át, míg Ukrajna egyre inkább védekezésre kényszerül”
Miközben a háború szempontjából kritikus jelentőségű stratégiai tartalékokat számolt fel a sikertelenül zárult ellentámadással. Amennyiben az orosz parancsnokságnak sikerül az elkövetkező hónapokban élnie lehetőségeivel, az a frontok nagyobb mértékű átrendeződéséhez vezethet. Nem véletlen, hogy a jelenlegi viszonyok mellett a kollektív Nyugat Ukrajna kapcsán hirtelen egyből a mindeddig ördögtől valónak gondolt tűzszünetet tűzte zászlajára.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater