„nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova érkezik”
„Az avgyejevkai harcok további sajátossága, hogy Gázához és az első világháborúhoz hasonlóan itt is előkerült az alagútharcászat”
Fotó:EUROPRESS/Anatolii Stepanov/AFP
A legutóbbi Arcvonal megjelenése óta eltelt időszakban érdemi változás továbbra sem állt be akár az ukrajnai harctéri események, akár az időjárási körülmények esetében. Avagy utóbbi szempontjából a fagyok mellett már a hótakaró is egyes helyeken belepte a harctereket, ám a raszputyica néven ismert sártenger vélhetően még a következő hetekben is velünk marad. A talaj megszilárdulásához legalább két hétnyi tartós, fagypont alatti időjárás szükségeltetik, amelyre az aktuális előrejelzések szerint minimális esély mutatkozik.
„Az időjárásnál maradva viszont annak a háborúra vonatkozó következményei nem állnak meg a raszputyicánál”
Ugyanis a lombkoronák ritkulásával, illetve a fehér lepelként lehulló hóval könnyebbé válik a felderítés munkája mind orosz, mind ukrán oldalról. A csapatok a tavasz beköszöntéig nem tudják kihasználni a növénytakaró adta természetes álcázás lehetőségét, így mindenképp szükséges az eddigiektől eltérő, téli mintázatú álcahálók telepítése.
Elakadt ukrán 2Sz3 Akacija kivontatása
Ezzel párhuzamosan a felderítő drónok elhárítására növelni kell a harctéri elektronikai zavaróberendezések, illetve hordozható légvédelmi rakéták számát. De a gyalogságnál maradva olyan, első látásra apróságnak tűnő intézkedések is indokoltak, mint a melegedők létesítése vagy a lövészárkok rágcsálómentesítése.
„Áttérve a harctéri eseményekre, Moszkva erőfeszítéseit továbbra is a Kupjanszk-Szvatovo-Kremennaja és Avgyejevka-Marjinka-Ugledar térségekre, míg Kijev Herszonra koncentrálja”
A kupjanszki fronton az orosz médiában „rugalmas védelemként” hivatkozott taktikával Moszkva becslések szerint legalább 9 darab teljes értékű ukrán dandárt köt le, amelyek összlétszáma még óvatos becslések szerint is minimum meghaladja a 27 ezer főt. Magának a taktikának a lényegét az adja, hogy a folyamatos kisebb támadásokkal az orosz parancsnokság konstans nyomást helyez az adott szektorra, ahová aztán Kijevnek újabb és újabb erőket kell átcsoportosítania. Orosz jelentések szerint csak a Kupjanszk melletti Szinykovka falunál a napi ukrán veszteségek meghaladják az 50 főt.
A kupjanszki front állása e sorok írásakor is nagyjából megfeleltethető a 2023. november 17-i állapotoknak
Forrás:Rybar
A folytonos nyomásgyakorlás következtében pedig nem lehet ezeket az egységeket más frontokra átvezényelni, ugyanis az potenciálisan a kupjanszki védelem összeomlásával fenyegetne. Utóbbi esetben az orosz erők vélhetően minimum az Oszkol folyóig nyomulnának előre. Ugyanilyen nyomásgyakorlás figyelhető meg a kupjanszki szektorhoz délről kapcsolódó Szvatovo-Kremennaja vonal mentén, ahol szintén a kisebb léptékű helyi pozícióharcok – és az Oszkol átkelők védelme – miatt Kijevnek folyamatosan rotálnia kell csapatait.
„Pedig Ukrajnának szüksége lenne ezekre az egységekre akár Avgyejevkánál, akár Ugledarnál, akár épp Herszonnál”
Avgyejevkára áttérve, előző jelentésünkhöz hasonlóan, most is lassú orosz előrenyomulás tapasztalható, főképp a déli és keleti szektorokban. A múlt héten említett déli ipari zóna nagyjából 95 százaléka van jelenleg orosz ellenőrzés alatt, míg kisebb területi sikerek szintén megmutatkoztak a Jaszinovataja-2 vasútállomás, illetve a donyecki szennyvíztisztító térségében.
Az avgyejevkai harcok állása 2023. november 22-én
Forrás:Rybar
Az alapvető orosz célok nem változtak Avgyejevka kapcsán, azaz a parancsnokság igyekszik a megerősített állások elleni frontális támadásokat elkerülni. Helyette a hangsúly azok megkerülésére – mint az egykori légvédelmi állás helyén kialakított Carszkaja Ohota szálló esetében –, illetve az összképet nézve az avgyejevkai szektor körüli ostromgyűrű bezárására, de legalábbis a hadászati bekerítés kialakítására irányul. A hadászati bekerítéshez elsődlegesen az Orlovka és Ocseretyino irányából érkező utánpótlási vonalak elvágása szükséges, mivel azokon túl csak a nehezen járható földutakat tudja az ukrán logisztika használni.
„Az avgyejevkai harcok további sajátossága, hogy Gázához és az első világháborúhoz hasonlóan itt is előkerült az alagútharcászat”
Avagy ahogy arról már számos alkalommal beszámoltunk, az ukrán fél a 2014-et követő évek során valóságos alagútrendszerekkel szabdalt betonerőddé alakította át Avgyejevkát és a szomszédos kokszkombinátot. Ezek felszámolására részben az 1500 kilogrammos UMPK siklóbombák szolgálnak, részben viszont ahogy az első világháború lövészárkainál, itt is elkezdtek az orosz utászok „ellenalagutakat” ásni.
Ukrán állás megsemmisítése egy ellenalagútban rejtett 500 kilogrammos robbanótöltet segítségével
Utóbbiak lényegét az adja, hogy közvetlenül megközelítsék az ukrán vonalakat, majd pedig a bennük elhelyezett robbanótöltetek segítségével megsemmisítsék azokat. Így részben elkerülhetőek a nagy veszteséggel járható frontális támadások az erődítmények ellen, ám nem váltják ki csak részben a gyalogsági harcászatot.
„Jelen állás szerint Ukrajna még nem kívánja feladni Avgyejevkát, ám attól 15-25 kilométeres távolságban már aktívan zajlik az újabb védelmi vonalak kiépítése”
Utóbbi tény jórészt a Marjinka-Ugledar szektorban okoz problémát, mivel Kijev ezekről a területekről csoportosította át egységeit Avgyejevka védelmére, lényegében tartalék védelem nélkül hagyva azokat.
Bár kicsi az esély arra, hogy Moszkva után ismét egy támadást indítson Ugledar elfoglalására, ám amennyiben ez mégis megtörténne mindenképp jobb eredményeket érhetne el, mint 2023 januárjában. Másrészt az ellentámadás kudarcát követően befagyott zaporozsjei fronton tartózkodó egységek segítségére sem számíthat az ugledari ukrán védelem.
„A herszoni front esetében a Krinki településen kialakított ukrán hídfőállás egyre inkább egy tűzzsákká kezd válni”
Az ukrán tengerészgyalogosok nem képesek a közvetlen folyópart menti területekről nagyobb mélységben kitörni a belső területek irányába. Ebben részben a délre-délkeletre fekvő erdősáv és a felázott talaj is korlátozza Kijevet. Egyúttal az orosz védelem képességei is javultak és folyamatos tüzérségi illetve légitámadásokkal szorítja vissza az ukrán offenzíva kísérleteket. Bár a drónok esetében továbbra is az ukrán fél van fölényben, ám az orosz tűzcsapások intenzitásának növekedése ezt kiegyenlíti.
A herszoni front állása 2023. november 24-én
Forrás:Rybar
Már átkelés közben, valamint még azt megelőzően a jobb parti állásokban is folyamatos támadások érik mind az ukrán élőerőt, mind a gyalogságot, tovább nehezítve a rotációt, valamint az áttöréshez szükséges tömeg kialakítását. Jelenleg csupán szakasz méretű egységek áttelepítése lehetséges, amely mennyiség nem teszi lehetővé a további előrenyomulást ukrán oldalról. Ám vélhetően az ukrán parancsnokság a meglévő problémák ellenére sem fogja leállítani az elkövetkező hetekben a herszoni műveleteket.
„Az elmúlt hét haditechnikát érintő újdonságai közül az UMPK precíziós készlettel ellátott RBK-500 típusú kazettás bombák megjelenését érdemes kiemelni”
A szovjet légierő kötelékében 1987-ben rendszeresített RBK-500 típusú légibomba megjelenése az avgyejevkai, illetve részben a Sztaromajorszkoje környéki dél-donbasszi fronton vélhetően egy nagyobb léptékű támadó művelet előkészítéseként történik. Ugyanis igaz, hogy a megerősített állások, valamint a beásott gyalogság ellen ezen eszközök hatástalanok, ám a nyílt terepen, nagy területen szétszórt egységek ellen már jóval eredményesebbek.
RBK-500 bombák bevetése Avgyejevka térségében
„Egyes jelentések szerint háromszorosára emelkedtek az avgyejevkai ukrán élőerő veszteségek az RBK-500 bombák megjelenését követően”
Maga az RBK-500, ahogy az a nevéből is adódik az 500 kilogrammos kategóriába tartozó – valójában 478 kilogrammos – légibomba, amely 15 darab Motyiv-3 típusú kettős használatú altöltetet tartalmaz. Utóbbiak infravörös rávezetésük révén alkalmasak mind harcjárművek, illetve egyéb esetben élőerő elleni bevetésekre. Egy RBK-500 egyszerre több hektárnyi terület lefedésére képes, az élőerő esetében a repeszhatás, míg a harcjárműveknél a kumulatív robbanófej révén.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater
csakafidesz says:
“Maga az RBK-500, ahogy az a nevéből is adódik az 500 kilogrammos kategóriába tartozó – valójában 478 kilogrammos – légibomba, amely 15 darab Motyiv-3 típusú kettős használatú altöltetet tartalmaz.”
——————————————————————————————————————————————————————
Nagyon örülök neki, hogy Hidegkuti Konstantin ilyen alaposan ismeri ezeket a részleteket. Természetesen szükség van olyan szakemberekre akik a fegyverzetek ismeretével rendelkeznek. Szerencsére az emberek többségét hidegen hagyják a gyilkoló eszközök. Magam részéről még egy vadászpuskára is undorral nézek, mert életeket oltanak ki vele. Lelőnek egy szarvast, vaddisznót. Technikailag semmi akadálya nincsen, hogy emberéletet oltsanak ki vele. Az átlagembert főképp az érdekli, hogy a háború hol tart. (Azt nehéz megmondani, hogy merre megy tovább, de némiképp megjósolható.) Egy hétköznapi ember az egészből annyit ért, hogy felrobbantják az utászok a búvóhelyeket. Teljesen mindegy, hogy a bomba 478 vagy 512 kiló, az a lényeg, hogy megfelelő helyen megfelelően működjön. Sajnos ez is emberéletek tucatjait jelenti. Az átlagembert az sem érdekli, hogy milyen ágyúval tüzelnek. Lényeg, hogy sikeresen használják-e? Sajnos ez is emberéletek tucatjait jelenti.
Annak ellenére elolvasom ezeket az írásokat, hogy fogalmam sincs arról, hogy “x” rakéta gyorsabb-e, mint “y” rakéta. Megpróbálom kihámozni a lényeget. Melyik harcoló fél az erősebb? Végülis ez a szempont a legfontosabb,