„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Ingyenebédet eszik egy család a kijevi Függetlenség terén 2020. április 1-jén
Fotó:EUROPRESS/Sergei SUPINSKY/AFP
Jobban félnek az ukránok a járvány és az ennek lassítására bevezetett karantén gazdasági következményeitől, mint magától a fertőzéstől. A lakosság ötöde már most szembesült a munkahelyén a termelés leállása miatti kényszerű megszorításokkal. A kijevi szociológiai intézet, a KMISZ friss felmérése alapján
„a megkérdezettek 43 százaléka jobban tart a gazdasági válságtól, mint attól, hogy megfertőződik”
Mindössze 34 százalék tartja nagyobb veszélynek a koronavírus-járványt. A lakosság 14 százaléka ugyanakkor egyik kihívástól sem fél, és úgy gondolja, hogy egy-két hónap alatt normalizálódik a helyzet. A karantén miatt a megkérdezettek 21 százalékának már most voltak problémái a munkahelyén. Már fizetést sem kapott 3 százalékuk, fizetetlen szabadságra küldték 12 százalékukat, 2 százaléknak felmondtak létszám leépítés miatt6 százalék pedig beleegyezett a fizetés csökkentésébe. A felmérésben részt vevők 79 százaléka ugyanakkor ilyen gondokkal ezidáig nem szembesült.
„A Rejting közvélemény-kutató felmérése szerint az ukránok mintegy 60 százalékának nincs egy hónapra elegendő tartaléka, 80 százalék pedig retteg a koronavírus-járvány gazdasági következményeitől”
A félelem nem alaptalan. Egyrészt indokolja a tapasztalat, de ezt megerősítendő még a belügyminiszter is arról „twittelt”, hogy egy hónapon belül az ukránoknak nem lesz pénzük kenyérre és gyógyszerre sem. Pesszimisták a gazdasági elemzők is, akik szerint az elhúzódó karanténnak szörnyű következményei lesznek az egyébként is rossz állapotban lévő gazdaságra nézve.
„Az első jelek nagyon rossz irányba mutatnak. A tavaly még a dollárhoz képest 19 százalékot erősödő hrivnya most erős lejtmenetbe kezdett”
Egy hét alatt 24 hrivnyáról 28,50-re gyengült az amerikai valutához mért árfolyama. Az euró értéke már túl is haladta a lélektani 30 hrivnyás határt. Az állami büdzsé már az első két hónapban is deficitet mutatott, a hiány pedig csak növekedni fog. Kijev az IMF-től sem számíthat egyhamar hitelre. Kijev Németországtól kap állítólag 150 millió eurós kölcsönt. A rossz nyelvek szerint ez a jutalom a földtörvény elfogadásáért.
„További problémát jelent, hogy a nyugat-európai gyárleállások miatt tömegesen térnek majd haza az ukrán vendégmunkások, akik otthon sem találnak munkát”
Mert akinek ma még van, az is elvesztheti. Így elmaradnak az eddigi a gazdaságot éltetető hazautalások, és több lesz az éhes száj. Az elmúlt három hónapban mintegy 600 ezren tértek haza, és húsvétra még 200 ezer ukránt várnak. Nem túlságosan biztató az sem, hogy a válság közepén váltották le a kormányban a gazdasági és pénzügyminisztert.
„Miután pedig az emberek túlnyomó többségének tartalékja sincs, ezért Ukrajnában a szegénység konzerválására lehet készülni. Az elemzők drámai GDP-visszaesésre figyelmeztetnek, és arra, hogy legalább félmillió ember veszíti el ezekben a napokban a munkáját”
Lefelé módosította az idei kilátásokat a kormány is. A GDP a számításuk szerint 4,8 százalékkal esik. Denisz Smihal miniszterelnök kifejtette, az év elején, amíg nem jött közbe a koronavírus járvány, még 3,7 százalékos növekedésre számítottak.
Közben Volodimir Zelenszkij ellátta kézjegyével a koronavírus miatti válsághelyzetet kezelni hivatott jogszabályt. Az elnök hivatalos oldalán megjelent tájékoztató szerint a törvény acélja, hogy a járvány terjedése miatti helyzetben pótlólagos szociális és gazdasági garanciákat biztosítsanak azok számára, akik a koronavírus elleni harcot vívják. A dokumentum értelmében továbbra is folyósítják az állami segélyeket a hátrányos helyzetű családoknak, valamint a rokkantsági nyugdíjat is kézhez kapják az érintettek.
A jogszabály kimondja, hogy a Miniszteri Kabinet az egészségügyi dolgozók és a koronavírus elleni harcban résztvevők fizetéséhez a 300 százalékos, a szociális szférában alkalmazott és az otthoni karanténban lévők ellátásáról gondoskodók béréhez pedig 100 százalékos pótlékot biztosítanak. A törvény eltörli a gyógyászati eszközök behozatali ÁFÁ-ját, mentesíti a vállalkozókat a földadó és a földbérleti díjak fizetése alól.
„Szeptemberre halasztották a nyugdíjak indexálását is”
Ennek köszönhetően átlag 216 hrivnyával kapnak majd többet a nyugdíjasok, ennek egy részét azonban elviszi majd az infláció. A nyugdíjak emelésére azonban a tervek szerint legalább 2023-ig kell arra várniuk az ukrajnai nyugdíjasoknak. A készülő reform keretében ekkorra a járandóságukat átlagosan 1200 hrivnyával növelnék. Az összegben azonban benne foglaltatik az indexálás mértéke is. A 80 éven felüliek számára már az idén elkezdenek ápolási támogatást folyósítani.
A Nyugdíjalap tájékoztatója szerint Ukrajnában jelenleg 11,3 millió nyugdíjas van, akik közül 2,6 milliónyian még aktívan dolgoznak. Az idősek átlagnyugdíja 3082 hrivnya 98 kopijka. Ez a 30 ezer forintnak megfelelő összeg azonban sokak számára inkább csak álom. A nyugdíjasok 34,8 százalékának járandósága nem éri el a 2000 hrivnyát, azaz a 20 ezer forintot sem. Ugyanígy a 10 ezer hrivnyás átlagos jövedelem is inkább csak Kijevre érvényes, az ország nagy részén jelentősen elmarad ettől.
„Ukrajnában egy nap alatt 135 új koronavírus esetet regisztráltak, így április 2-án délelőtt az esetek száma 804-re emelkedett”
A fertőzöttekből 13-an már leküzdötték a COVID-19-et, 20-an pedig életüket vesztették – tájékoztat az UNIAN hírügynökség. A legtöbb esetet Kijevben regisztráltak – itt 150 körüli a szám -, míg Kárpátalján egy fertőzöttet regisztráltak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2024 - #moszkvater
