Posta Ákos István írása a #moszkvater.com számára

„Az eredmények ellenére koránt sem biztos még, hogy személy szerint Babiš lesz a kormányfő”
Fotó:EUROPRESS/Michal Cizek/AFP
A 2025. október negyedikén és ötödikén tartott cseh parlamenti választás eredményét már sokan előre beárazták, az öt-, majd négypárti koalíciót vezető Petr Fiala nem tudja megtartani a parlamenti többségét, így Andrej Babiš tér vissza a hatalomba. A brünni politológia professzor népszerűtlenségét jelzi, hogy a közvélemény-kutatásokban a pártszövetségétől külön induló koalíciós partner elnöke, Vit Rakušan népszerűbb volt nála. A költségvetési egyensúlyra koncentráló, az infláció megfékezésével nem foglalkozó, az ukránokat messzemenőkig támogató (és ebből a cseh munkaerő piac számára profitáló) kormányzatot főként a nagyvárosi szavazók támogatták, a vidék, a periféria azonban inkább a Babiš-féle „jobb volt, jobb lesz” kampányszlogennek hitt.
„Az érzékelhető alaphangulat mellett ugyanakkor sok nyitott kérdés volt, köztük a legtöbbeket az foglalkoztatta, hogy visszatér-e Babiš két egykori koalíciós (ČSSD) és külső (KSČM) partnere, akik a legutóbbi választáson kiestek a parlamentből, mivel Babiš a saját partnerpártjai rovására növelte szavazóbázisát”
Anno Robert Ficót is úgy tudta kiütni a hatalomból a sokpárti Radičová-kormány, hogy Fico kisebbik koalíciós partnerei buktak sokat. Az utóbbi hetekben többektől hallottam olyan véleményt, hogy egy egypárti ANO–kormány még akár jobb is lehet, mint ami most van. De még, ha nem is lesz jobb, de csak vissza ne térjenek a komcsik! A közös és kommunista dominanciájú listaállítás amúgy meg is osztotta a szocdem pártot, így többen ki is léptek, vállalhatatlannak tartva ezt az összeborulást. Így tett például az a szenátor is, aki tavaly egyetlenként tudta szocialistaként megőrizni a mandátumát úgy, hogy nem állított az ANO ellenjelöltet és támogatta, elvégre az ő frakciójában ül. Az egykor a legnagyobb, több miniszterelnököt is adó szociáldemokrata párt mára oda jutott, hogy megyei listaként – a cseh alsóházi választáson se egyéni körzet, se országos lista nincs – 2-2 jelöltállítási helyet kaptak, így jelölt volt – többek között – Lubomir Zaorálek, a parlament volt elnöke, külügy-, majd kulturális miniszter, és Jana Maláčová, volt szociális és munkaügyi miniszter is.
„A kommunista EP-képviselő, Katarina Konečná által vezetett baloldali lista (Stáčilo!) azonban küszöb alatt maradt annak ellenére, hogy a korábbi államfő, Miloš Zeman nyíltan őket támogatta, így az újracsomagolt korábbi koalíciós partner helyett Babišnak új, jobboldali társak után kell néznie”
Meggyengült, de bent maradt a parlamentben Tomio Okamura SPD-je. A félig cseh, félig morva politikus pártja – a Mi Hazánk testvérpártja – EU- és NATO ellenes kampányt folytatott. Okamura testvérei az ellenoldalon állnak, hiszen bátyja az ODS színeiben parlamenti képviselő, az öccse pedig a (parlamenten kívüli, most a Kalózpárt listáján indult) Zöldeknél aktív. Okamurára vélhetően szüksége lesz Babišnak, hiszen az újonnan bejutott, Václav Klaus volt államfő egyik fontos kádere, Petr Macinka által irányított Autóspárttal együtt sincs meg neki a parlamenti többség, így Okamura királycsináló szerepbe kerülhet. Az ANO és az Autóspárt a Fidesz által a mostani EP-ciklus kezdetén alapított, Patrióták pártcsalád tagja.
„Babiš ugyanakkor ideológiamentes technokrata, sokak szerint opportunista személyiségét jelzi, hogy az ANO az előző ciklusban a Momentummal alkotott közös brüsszeli frakciót. A Patriótákhoz egyébként nem mindenki követte a pártból, így Dita Charanzová, aki az EP alelnöke is volt, kilépett az ANO-ból, mivel a liberálisból konzervatívvá történő pártprofilváltással nem értett egyet”
Ugyan a választásokat követően a győztes ANO vezére nyilatkozta, hogy egypárti kormányt szeretne, Macinka és Okamura azonban leszögezte, hogy kormányzati pozíciót akarnak. Az Autóspárt a környezetvédelmi és a közlekedési tárcát akarja, elvégre ezeken a szakterületeken tudja leginkább megmutatni a zöld dogmákat ellenző pozícióját, Okamura pedig a házelnöki poszt iránt érdeklődik. A helyzetre egy random szlovák facebookozó adott jó humorú reakciót: – Na, a cseheket most egy szlovák és egy japán fogja irányítani!
„Végül a vártnál gyorsabban megszületett már a megállapodás is a tárcák elosztásról”
A kormány 16 tagú lesz, amelyben az ANO-nak a kormányfőn kívül nyolc minisztere lenne, az Autósok négy minisztériumot irányítanak, míg az SPD delegáltjai három minisztérium élén állnának. Viszont az SPD igényt tarthat a képviselőház, azaz a parlamenti alsóház elnöki tisztségére.
„A most távozó kormány pártjai ugyan buktak mandátumokat, ám kevesebbet, mint amennyit korábban prognosztizáltak a mérések”
SPOLU (Együtt) néven közösen indult az előző választásokat megnyerő ODS – KDU-ČSL – TOP09 szövetség. A másik két kormánypárt, akik az előző választáson közös listán indultak, a liberális értelmiségiekből és vidéki polgármesterekből álló STAN és a zöldpárti Kalózpárt ezúttan külön–külön vágott neki a választásnak. Ennek a hátterében az áll, hogy Csehországban nem kötött a pártlista, hanem a preferencia szavazatokkal teljesen átrendeződhet. Ennek következtében a Kalózok végeredményben 4 képviselőt juttattak a Parlamentbe, míg a STAN 33-at, csupán egy mandátummal kevesebbet, mint a kormány vezető erejét adó ODS. A Kalózok később távoztak is a kormányból, miután miniszterelnök-helyettesüket Fiala kirúgta, a regionális parlamenti választásokon pedig csupán egyetlen megyében tudtak néhány mandátumot szerezni, így lényegében véve összeomlottak. Most azonban Zdeněk Hřib volt prágai főpolgármesterrel az élen sikerült visszaerősödniük az egykori, majdnem 20 mandátumos szintre.
„Az eredmények ellenére koránt sem biztos még, hogy személy szerint Babiš lesz a kormányfő”
Petr Pavel köztársasági elnök ugyanis hangsúlyozza, hogy Babišnak a kinevezését követő 30 napon belül el kell majd adnia az Agrofertet. A Magyarországon is érdekeltségekkel bíró megavállalat tulajdonosaként ugyanis akár hazai, akár EU-s forrásokat is tömhetne a saját vállalkozásába a kormány élén álló oligarcha, aminek a megakadályozására igyekeztek törvényi garanciákat beépíteni.
A helyzetnek lehet olyan megoldása, miszerint a párt arcainak számító Alena Schillerová – korábban Babiš pénzügyminisztere – vagy Karel Havlicek – korábban Babiš miniszterelnök-helyettese – ülhetne be formálisan a miniszterelnöki posztra. Utóbbit Babiš már korábban is említette, mint a jövő lehetséges kormányfőjét. Babiš pedig ebben az esetben a háttérből mozgathatja a szálakat, mint például korábban, Romániában Liviu Dragnea vagy Olaszországban Beppe Grillo.
„Én a STAN választási eredményváróján vettem részt, ahol a most véget ért ciklus tapasztalatairól Martin Exner képviselőt kérdeztem”
A közép-csehországi (Prága agglomerációja) körzetben megválasztott képviselő főként európai kérdésekkel foglalkozott a ciklusban. Szerinte a Kalózpárt bezuhanása mögött nem az áll, hogy a STAN-os jelöltek szándékosan rendezték volna át a listát preferencia szavazatokkal, hanem akkoriban Babis pártja kiemelt lejárató kampányt folytatott a Kalózpárt ellen, mondván, betelepítenék a migránsokat. Ebből persze egy szó sem volt igaz, a választókra azonban hatott. Emellett, egy-egy helyi polgármestert sokkal jobban ismernek az adott körzetben az emberek, mint egy random parlamenti képviselőt. Ezért kaptak sokan a STAN-osok közül a közös listán preferecia szavazatokat. Kérdésemre, hogy mit tart a ciklus legnagyobb sikerének és kudarcának, elmondta,
„a legnagyobb siker, hogy a sikerült az orosz befolyásolási kísérleteket letörni, például az állampolgárság megadásának szigorításával”
A legnagyobb kudarcnak pedig azt említette, hogy az ellenzék folyamatos obstrukciója miatt csak feleannyi törvényt tudtak átvinni a parlamenten, mint az előző ciklus.
A teljes interjú megtekinthető itt
Az est fénypontja, a választási eredmények ismeretében tartott pártelnöki sajtótájékoztató volt, ahol egyedüli külföldi újságíróként kérdezhettem a miniszterelnök-helyettes belügyminisztert.
A cseh-magyar államközi kapcsolatokat taglaló kérdésemre Vit Rakušan elmondta, attól még, hogy a Fiala- és az Orbán-kormány másképpen látja a világpolitikát és például a NATO szerepét, ez nem jelenti azt, hogy romlottak volna az államközi kapcsolatok. Ő is küldött belügyminiszterként cseh rendőröket Magyarországra, hogy közösen védjük a külső schengeni határt. Babiš visszatérésével intenzívebbé válhatnak a cseh-magyar kapcsolatok ideológiai alapon is, de rossznak eddig sem voltak rosszak.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2026 - #moszkvater