„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
Hszi Csin-ping és Vlagyimir Putyin találkozója 2018-ban
Fotó:EUROPRESS/SERGEI CHIRIKOV/POOL/AFP
Nem igaz, hogy a Keleti Gazdasági Fórum szeptemberi találkozóján Kína és Oroszország kölcsönösen elismernék a CoronaVac, illetve a Szputnyik V vakcinákat. Az ezzel kapcsolatban megjelent információknak semmilyen alapjuk nincs. Erről Kína vlagyivosztoki főkonzulátusa tájékoztatta honlapján a közvéleményt. Korábban arról szóltak a hírek, hogy a mindkét ország oltóanyagait érintő nyugati blokád hatására Oroszország az imázst javítva megjelenhet a vakcinájával a kínai piacon.
„Kína ezt most cáfolta. Annak ellenére, hogy a tavasz végén a Szputnyik V gyártója bejelentette, együttműködnek 60 millió dózis gyártásában a sencseni Juancsing Gene tech céggel. E kettő persze, nem zárja ki egymást, ám a vlagyivosztoki főkonzulátus bejelentése figyelmeztető”
A két eurázsiai hatalom szoros szövetségét nézve pedig logikus lenne, ha a két ország a nagy vakcina háborúban is a front azonos oldalán állna. Ez azonban nem egészen így van, hiszen egyik országban sem oltanak – s nem is szándékoznak – a másik vakcinájával.
„Mindez jól mutatja a nagy orosz-kínai barátság korlátait”
A hír egyrészt arról árulkodik, hogy Kína még Oroszországnak sem engedi meg, hogy ne a saját feltételei alapján vonják be egy globális játszmába. A cáfolat tehát lehet egyfajta figyelmeztetés Moszkvának, hogy túlságosan előreszaladt. Emellett jó eséllyel része Hszi Csin-ping belpolitikai játékának is. A kínai főtitkár ugyanis a párt nyugatos-globalista és ortodox kommunista szárnya között lavírozik, és egyrészről komoly üzleti kapcsolatokat tart fenn az amerikai elit Bidenhez kötődő szárnyával – egyesek szerint a kampányát is finanszírozta –, másrészről folyamatos gesztusokat küld Moszkvának.
Az orosz-kínai barátsági szerződés meghosszabbítását – talán nem véletlenül – éppen a genfi Putyin-Biden csúcstalálkozó után jelentették be.
„Ennek ellenére azt Moszkvában is sokan látják, hogy Oroszország számára Kína nemcsak szövetséges, de egyben versenytárs is”
Mint ahogy Pekingben sem csupán útitársként, hanem a Nyugattal folytatott játszmák terepeként is tekintenek a szomszédra. Arról nem is beszélve, hogy Szibériára ilyen-olyan módon a kínai elit egy része is jogot formál. Éppen ezért az orosz elitben is vannak olyan meghatározó körök, amelyek a kölcsönös mosolyok mögött hangot adnak annak a véleménynek is, hogy Kína hosszú távon akár veszélyesebb is lehet Oroszország számára, mint az egyáltalán nem baráti jobbot nyújtó Nyugat. Csak a céljaikat, az orosz kincsek megszerzését másként akarják elérni.
Emellett érvelve mindenek előtt figyelmeztetnek arra, hogy Oroszországnak 4 ezer kilométer hosszú közös határa van Kínával. Emellett arra is rámutatnak, hogy Hszi Csin-ping célja az Egyesült Államokkal legalább azonos súlyú Nagy-Kína megteremtése, amely tervben Oroszország nem csupán partner, de idővel egyfajta szatellit is. Méghozzá nem túl vonzó feltételek mellett. Mint ahogy nem győzik ismételni azt a már említett tényt sem, hogy az „orosz kártyát” Hszi Csin-ping a belpolitikai játszmáiban is ki-kijátssza.
„Persze, az orosz üzleti körökben nem kis tábora van a kínai államkapitalista modellnek is. Ők az állam eszközeivel erősítenék a gazdaságot, csak hogy ehhez most hitelekre lenne szükség, amely Moszkva számára csak Kínában érhető el”
Peking azonban nem igazán siet Moszkva segítségére, főképp nem olcsó hitelekkel. Eközben – figyelmeztetnek sokan –, olcsón kapja az orosz villanyáramot, szinte akadály nélkül vághatja ki a szibériai erdőket, és még a Bajkál-tó vizére is szemet vetett.
„Emlékezzünk csak arra, hogy Bajkál-tó vízkészletét már évekkel ezelőtt megcélozta Kína”
A kínai kormányzat 2016-ban arról állapodott meg Moszkvával, hogy egy palackozó üzemet létesítenek a tónál. De felmerült annak a lehetősége is, hogy a környékről folyóeltereléssel juttassanak vizet Kína aszályos vidékeire. A félig elkészült kínai beruházást három évvel később csak a nagy társadalmi ellenállás hatására függesztették fel. Most egy orosz oligarcha készül arra, hogy évente egymilliárd liter vizet palackozzon. Nem lepődhetnénk meg, ha a beruházás mögött előbb-utóbb kínai tőke is felbukkanna.
Éppen ezért idézik egyre többen a korábban Putyin által is gyakran emlegetett kínai mondást
„a két verekedő tigrisről, és a bölcs majomról, amelyik arra vár, hogy ki lesz a győztes”
Rámutatva, hogy Moszkvának óvatosan kell barátkozni a kétségkívül jelenleg egyértelműen stratégiai partner Kínával is, és meg kell tartania az eurázsiai egyensúlyt a Kelet és a Nyugat között.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
