„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”

Kik gyilkoltattak Moszkvában?

2024. márc. 28.
Stier Gábor

MEGOSZTÁS

Sokkolta Oroszországot a Moszkva melletti bevásárló központban végrehajtott, és a már közel 150 ártatlan civil életét követelő nagyszabású terrortámadás. Az eddig őrizetbe vett terroristák Tádzsikisztán állampolgárai, akik a nyugati média szerint kapcsolatban állhatnak az Iszlám Állammal. Ugyanakkor az „ukrán szálat” erősíti, hogy a támadás után a terroristák Ukrajnába próbáltak menekülni, ahol az FSZB szerint voltak kapcsolataik. Ukrajna tagadja, hogy részt vett volna az akcióban, és azt állítja, hogy maga a Kreml szervezte a terrortámadást. Bizonyosságot nem tudunk, de melyik verzió lehet a valószínűbb?

„Érdemben inkább azzal érdemes foglalkozni, hogy az akció mögött az iszlamista, avagy az ukrán szál az erősebb. E két verzió közül egyelőre mindkettő mellett és ellene is vannak érvek. Azt sem szabad e két lehetséges változat kapcsán a vizsgálódásból kihagyni, hogy egyik vagy másik verzió mögött felsejlik-e a nyugati kéz” #moszkvater

„Érdemben inkább azzal érdemes foglalkozni, hogy az akció mögött az iszlamista, avagy az ukrán szál az erősebb. E két verzió közül egyelőre mindkettő mellett és ellene is vannak érvek. Azt sem szabad e két lehetséges változat kapcsán a vizsgálódásból kihagyni, hogy egyik vagy másik verzió mögött felsejlik-e a nyugati kéz”
Fotó:EUROPRESS/UGC/UGC/AFP

A Moszkva egyik elővárosában, Krasznogorszkban elkövetett akció után az Egyesült Államok szinte azonnal kijelentette, hogy tudott egy készülő nagyszabású akcióról, és erről értesítették az orosz hatóságokat is. Ehhez sietve hozzátették, hogy nem látnak bizonyítékot arra, hogy Ukrajna állna a történtek mögött. Amikor pedig az Iszlám Állam magára vállalta az akciót, az amerikaiak megerősítették ezt a verziót. Oroszország óvatosan reagált a történtekre, és az orosz néphez intézett üzenetében Vlagyimir Putyin is úgy fogalmazott, hogy a terroristáknak nincs nemzetiségük. Utalt viszont a brjanszki területen az ukrán határ közelében elfogott négy tádzsik elkövető kapcsán viszont utalt arra, hogy Ukrajna menekülési útvonalat biztosított volna a számukra. Az orosz titkosszolgálat, az FSZB konkrétabban fogalmazott, amikor közzétette, hogy a határt átlépni szándékozó terroristáknak „releváns kapcsolataik voltak az ukrán oldalon”. Kijev ugyanakkor már az akció után azonnal előállt azzal a verzióval, hogy a Krokusz bevásárlóközpont elleni terrortámadást maga a Kreml szervezte, hogy igazolja az ukrajnai háború várható eszkalációját.

„Kijev tehát egyértelműen Moszkvára mutogat, a Kreml egyelőre óvatosan inkább csak sejtet valami ukrán szálat, míg a nyugati narratíva egyértelműen az iszlamista verziót fogadja el”

Azt rögtön leszögezhetjük, hogy a jelenlegi helyzetben semmit sem zárhatunk ki, ám annak meglehetősen kicsi a valószínűsége, hogy az orosz titkosszolgálatok egy ilyen cinikus akcióval állítsanak elő indokot a háború eszkalációjához. Erre Putyinnak a választáson kapott felhatalmazás után semmi szükség nincsen, ráadásul egyáltalán nem úgy tűnik, hogy Moszkva a háború eszkalálására készülne. S egyébként is, ehhez a nyugati és az ukrán oldal bőven szállít mostanában ürügyet. E verzió hívei előszeretettel szedik elő a csecsen háború kiterjesztése előtti moszkvai házrobbanásokat, amelyek mögött sokan az orosz titkosszolgálatokat láttatják, egyértelmű bizonyítékot azonban máig nem adott erre senki.

„Érdemben inkább azzal érdemes foglalkozni, hogy az akció mögött az iszlamista, avagy az ukrán szál az erősebb. E két verzió közül egyelőre mindkettő mellett és ellene is vannak érvek. Azt sem szabad e két lehetséges változat kapcsán a vizsgálódásból kihagyni, hogy egyik vagy másik verzió mögött felsejlik-e a nyugati kéz”

Az orosz közvélemény inkább Ukrajna és a Nyugat szerepvállalását valószínűsíti, és ennek alátámasztására felhozza, hogy az Egyesült Államok március elején hivatalosan is figyelmeztette állampolgárait egy esetleges, többek között kifejezetten koncert helyszíneken lehetséges moszkvai terrortámadásra. De hasonlóképpen figyelmeztettek a finnek is, amiből az orosz átlagembernek nem nehéz arra a következtetésre jutnia, hogy a nyugati államok tudtak a terrortámadásról, és valószínűleg maguk is részt vettek benne.

„Miután pedig az FSZB hivatalosan bejelentette az <ukrán nyomot>, az orosz narratívában egyre inkább felerősödik az ukrán változat. Mondjuk az a tény, hogy a terroristák Ukrajna felé menekültek, eléggé árulkodó”

Az „ukrán szál” egyébként attól kezdve, hogy a terrortámadást ukrán különleges szolgálatok szervezték, egészen addig a verzióig, hogy Ukrajna állítólag együttműködik az ISIS-szel, miután beleegyezett e terrorszervezet sejtjeinek felhasználásába, sokféle értelmezésben felmerül. A beszervezés módja egyáltalán nem áll távol az elmúlt két évben orosz területen végrehajtott, egyértelműen ukrán hátterű akcióktól. A britekkel szorosan együttműködő, Kirilo Budanov vezette HUR előszeretettel vesz rá instabil, befolyásolható személyeket gyilkos akciókra úgy, hogy azok sokszor nem is tudják, valójában miben vesznek részt. S azt se felejtsük el, hogy Kijev anno a Krími-híd felrobbantásához is külföldieket használt fel. Az elmúlt két év tapasztalatai alapján tehát logikusnak tűnik azt feltételezni, hogy Ukrajnától nem állnak távol az ilyen akciók. Egy ilyennel például akár durva válaszra késztethetik Moszkvát, amely felébresztheti a Kijev támogatásával egy ideje elalvó Nyugatot.

„Sőt, az is egyértelmű mára, hogy az Iszlám Államnak is van kapcsolata Kijevvel, hiszen harcosai ott vannak a fronton az ukránok oldalán”

Az orosz Külső Hírszerző Szolgálat (SZVR) még tavaly közleményt adott ki, amelyben azt állította, hogy az Egyesült Államok Szíriában terroristák, egyebek között az Iszlám Állam (IÁ) nemzetközi terrorcsoport tagjainak körében toboroz zsoldosokat az ukrajnai háborúhoz. Az SZVR szerint a szíriai kurdok által őrzött börtönökből mintegy hatvan 20-25 éves IÁ-harcost bocsátottak szabadon, akik a jordániai és az iraki határ közelében lévő et-Tanf amerikai bázison kiképzést kaptak az Ukrajnában való bevetéshez.

„S így el is jutunk az iszlamista verzióhoz, amely mögött ismét csak fel-felsejlik a Nyugat keze”

Mindenek előtt szögezzük azért le, hogy az nem perdöntő, hogy az Iszlám Állam magára vállalta az akciót, hiszen ilyet ez a brand építésének, ma már inkább fenntartásának bevett módja. Persze azt se felejtsük el, hogy az Iszlám Államnak azért lenne oka egy ilyen akció végrehajtására, hiszen Oroszország belépése 2015-ben a szíriai háborúba lényegesen megváltoztatta az iszlamisták kárára az erőviszonyokat. Moszkva azonban két éve már finoman szólva sem Szíriával van elfoglalva, a gázai kérdésben pedig a Nyugat egyenesen azzal vádolja, hogy a palesztinok mellett áll. De azt sem mondhatjuk, hogy az orosz rendszer üldözné az iszlámot. Oroszországban nincsenek vallási feszültségek, sőt a csecsen vezető például kimondottan nagy becsben áll a Kremlben.

„Amennyiben pedig tényleg az Iszlám Állam áll az akció mögött, akkor a vallási indíttatásnál jóval valószínűbbnek és reálisabbnak tűnik, hogy őket is felhasználják, méghozzá geopolitikai célokra”

Ne felejtsük el, hogy a dzsihadisták támogatása évtizedek óta – lásd bin Laden felnevelése – az amerikaiak egyik bevett eszköze a Szovjetunió, majd Oroszország gyengítésére. Emlékezzünk Afganisztánra, majd a csecsen háborúkra, így logikus lenne, ha a mai kiélezett nemzetközi helyzetben is felhasználná mondjuk a posztszovjet térségben lévő radikális iszlamista sejteket Oroszország destabilizálására, a belső biztonság aláásására. Az orosz hírszerzés ez év februárjában közölte, tudomása van arról, hogy amerikai szolgálatok Szíriában toborzott terroristákat készülnek küldeni a FÁK-országokba. Az amerikai hírszerző szolgálatok e jelentés szerint idén januárban mintegy hatvan harcost toboroztak Szíriában, hogy Oroszországba vagy más FÁK-országokba küldjék őket terrortámadások végrehajtására.

„De az Iszlám Államnak akció kapcsán felmerült afganisztáni ága, a Horaszan (ISIS-K) is fura módon újjáéledése óta olyan akciókat hajt végre – az amerikai kivonulás idején a tálibok elleni akció, az iráni támadások, és amennyiben tényleg ők voltak, akkor a mostani -, amelyek az Egyesült Államok érdekeit szolgálják”

Az amerikai narratíva ezt a verziót látványosan erősíti. A CNN például olyan forrásokból közöl adatokat, amelyek szerint „november óta folyamatosan érkeznek információk arról, hogy az ISIS-K meg akarja támadni Oroszországot. A New York Times ehhez hozzáteszi, hogy az ISIS-K az elmúlt két évben Oroszországra ragadt, propagandájában gyakran kritizálva Putyint. Az ISIS-K – állítja a cikk – moszkvai afganisztáni, csecsenföldi és szíriai beavatkozásokra hivatkozva azzal vádolja a Kremlt, hogy muszlim vér ragad a kezéhez. A CBS News azt is írja, hogy az Egyesült Államok olyan hírszerzési információkkal rendelkezik, amelyek alátámasztják az Iszlám Állam felelősségi állításait, és nincs oka kétségbe vonni ezeket az állításokat. Arról persze az amerikai sajtó nem ír, hogy az akció egyáltalán nem az iszlamistákra vall, hiszen a terroristák semmiféle vallási elkötelezettséget nem mutattak, nem Allah nevében gyilkoltak, és az ilyenkor megszokott öngyilkos attitűdbe nem igazán illő módon elmenekültek.

„Feltűnő a történtek nyugati információs kezelése is, amely mindenképpen az Iszlám Állam felé tereli a narratívát, és látványosan hárítja az esetleges ukrán érintettséget. Arról már nem is beszélve, hogy az esetleges nyugati szerepvállalás még csak fel sem merül”

Egyelőre tehát nem mondhatjuk ki teljes magabiztossággal, hogy mi is történt valójában, kik állnak az akció mögött. A két fő verzió – iszlamista vagy ukrán szál – egyaránt valószínűsíthető, logikai alapon és bizonyos jelekből – menekülés Ukrajna felé – ez utóbbinak van talán egy kicsit több esélye. E két szál azonban össze is keveredhetett, az pedig erősen valószínűsíthető, hogy bármelyik verzió a befutó, az angolszász kéz felsejlik mindegyik mögött.

MEGOSZTÁS

Stier Gábor
1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.

Hozzászólások kikapcsolva

  1. Tényleg érdekes, hogy kik a megbízók. Az ISIS eddig minden merényletnél sietett magára vállalni, mert annál erősebbnek tűnnek, minél több “sikeres” merényletet követnek el. Akkor is örömmel vállalják, ha nem ők tették. Az fontos nekik, hogy féljenek tőlük.
    Azonban nem az ilyen telefonálók hívására várnak az oroszok. Először a Ljubjankába viszik az elfogott terroristákat akik máris remegnek, mert félnek a Ljubjanka hagyományaitól. Ott köztudottan drasztikus módszerekkel szedik ki belőlük, hogy kik voltak a megbízók..
    Erről van egy régi vicc:
    Az egyiptomi régészek találnak egy múmiát aki a jelek szerint egy nagy fáraó lehetett annak idején. Nem tudnak rájönni, hogy kinek a sírját nyitották ki, segítséget kérnek a tudományos köröktől. Egymás után érkeznek a tudósok a világ minden tájáról. Megérkezik a szovjet delegáció is három marcona NKVD-s kísérővel. Elnézést kérnek, majd elvonulnak és külön vizsgálják meg a múmiát. Egy idő múlva kidugja a fejét a vezetőjük:
    – Ez itt kérem V. Ramszesz fáraó múmiája.
    – Honnan tudják ilyen pontosan?
    – Bevallotta a nyomorult!

  2. Logikai alapon en az ukran szalat tartom valoszinübbnek. Mert ha az Iszlam Allam, akkor miert pont Moszkvaban es miert pont most? Erre nem latok egyelöre esszerü magyarazatot, hiszen meg csak a megszokott “hitetlenek” elleni narrativ is eppen csak hogy mellekesen lett emlitve. Miert allt volna ez a terrorcselekmeny pont most es pont ott az IS erdekeben?
    Ukrajna viszont mindenben erdekelt, ami (akar marginalisan is) destabilizalhatja Oroszorszagot. Es igencsak nem riadnak vissza civilek elleni terrorcselekmenyektöl sem – Dugina meggyilkolasaval pl. kifejezetten hencegtek.
    Tartok töle, hogy szerepe lehet ebben egy ” nyugati keznek” is – ha igen, Europanak az lenne a legjobb, ha ez soha nem derülne ki. Az egy klasszikus “casus belli” lenne. Mivel az utobbi 2 evben annyi irracionalitast es ocsmany cinizmust kellett latnunk a nyugati ” nemhaborus felek” reszeröl, mar azt sem tartanam összeesküveselmeletnek, ha pont ez lenne a cel : egy casus belli-t generalni, csak hogy az oroszok vegre bevaltsak azt a narrativat, hogy meg akarjak tamadni Europat. Remelem, hogy az oroszok nem setalnak bele meg több, a Nyugat altal konstrualt csapdaba – mint ahogy sajnos az “Ukrajna” nevü, szepen felepitett csapdaba besetaltak.

  3. Én szentül meg vagyok győződve, hogy a hoholok állnak e mögött is.
    Egyébként ez egy láncolat, itt vannak a legvégén a kőevők, majd a janicsárok, legfelül pedig a világ “legdemokratikusabb” parancsolói.

    Mellesleg az Al-Kaida, és az Isis egy kreálmány, hogy csak az ismerttebeket említsem.
    Jut eszembe! A haladó Nyugaton ha valakinek a nézete nem elitélendő at AfD-t illetően, üldöztetésben részesül!

  4. Van egy török szál is.
    A 4 tádzsik elkövető Törökországból utazott Moszkvába. Ez ötvözheti az ukrán-nyugatos és az iszlamista szálat.

    Viszont a török szál önmagában is megállhat – a török titkosszolgálatok a korábbi évek során Irakban is és Szíriában is támogattak olyan szervezeteket, amelyek terroristák. Remek kapcsolataik voltak-vannak a gázai Hamasz-al (lásd Mavi Marmara incidens, az izraeliek szerint török földön jelenleg is tevékenykednek Hamasz-aktivisták, stb). A törököknek mind az ukránok, mind az oroszok felé megvannak a kapcsolataik és a “jópontjaik”. Sőt, Erdogan az utóbbi kb. egy hónap USA felé is megegyezésre jutott, egyenesített a “török handzsáron”. Bele sem merek gondolni, hogy végül ez mit jelent!

  5. Csak egy kérdés, hogy nehogy mi is “bemenjünk az erdőbe”:

    Közúton melyik határ van a legközelebb?

    Ukrajnában meg elég nagy a káosz ahhoz, hogy sokan sütögethessék a kis pecsenyéjüket, akár
    a helyi hatalmasságok tudta nélkül is. Az egy dolog, hogy kiknek okozott piszkos elégtételt a
    mészárlás és egy másik, hogy kik állnak valóban mögötte. Pontosan ilyenkor kell nagyon
    óvatosnak lenni mert egy hibás következtetésnek komoly hatásai lehetnek.

KAPCSOLODÓ CIKKEK

LEGUTÓBBI CIKKEK

CÍMKÉK