//Kijev újraírná a minszki megállapodást
"Védd a Donbasszt" feliratú mozgósító plakát Donyeckben, 2018. november 15-én #moszkvater

Kijev újraírná a minszki megállapodást

MEGOSZTÁS

Oroszország hallani sem akar erről, Ukrajna azonban átdolgozná a kelet-ukrajnai konfliktust rendezni hivatott minszki megállapodást. Moszkva szerint előbb az abban foglaltakat kellene teljesíteni, míg Kijev szerint ezt a szerződést már meghaladta az idő.

"Védd a Donbasszt" feliratú mozgósító plakát Donyeckben, 2018. november 15-én #moszkvater
„Védd a Donbasszt” feliratú mozgósító plakát Donyeckben, 2018. november 15-én
Fotó:EUROPRESS/ALEKSEY FILIPPOV/AFP

„A minszki megállapodás néhány pontját lehetetlen teljesíteni, így azokat meg kellene változtatni” – fogalmazott az Amerika Hangja rádióállomásnak nyilatkozva Vadim Prisztajko. Az ukrán külügyminiszter mindehhez hozzátette, hogy Moszkva ugyan erről hallani sem akar, Kijev azonban már dolgozik az új béketerven. „Már 2020-at írunk, és még mindig nincs béke a Donbasszban. A minszki megállapodás már elavult, így aztán nemcsak lehet, hanem kell is változtatni ezen” – mondta Prisztajko, aki szerint ezt a szerződést már 2015-ben realizálni kellett volna.

A még 2015-ben aláírt megállapodás hivatott rendezni a 2014 óta a Donbasszban folyó fegyveres konfliktust. A szerződés előírja a harcokban résztvevők amnesztiában részesítését, a fegyverszünetet, a fegyveres erők szétválasztását, a gazdasági kapcsolatok újraélesztését és az ukrajnai alkotmányreformot. A két szakadár alakulatnak ennek értelmében különleges státust kell biztosítani.

A nemzetközi egyezményt Ukrajna kiszolgáltatott katonai helyzetben, a teljes vereség elkerülését szem előtt tartva írta alá, és kezdettől fogva bojkottálja a végrehajtását. Kijev hallani sem akar a régió különleges státusáról, nem folyósítja az ott élőknek a nyugdíjat, és a szerződésben lefektetett sorrendet felrúgva a választások megtartását ahhoz köti, hogy előbb átvehesse a Donbasszban az ukrán-orosz határ ellenőrzését.

Az utóbbi időben Kijev egyre gyakrabban veti fel, hogy új megállapodást kellene kötni, mert a jelenlegi nem végrehajtható. Ez az álláspont mindössze annyiban különbözik a Petro Porosenko rendszere által képviseltnél, hogy azért tárgyalna egy új megállapodásról, és elődjével ellentétben érezhetően kerüli Moszkvával szembeni nyílt vádaskodást. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ezt felvetette már a „normandiai négyek” legutóbbi párizsi találkozóján is, és ezt szeretné elérni Németország, Franciaország, Oroszország és Ukrajna vezetőinek márciusban esedékes újabb találkozóján is. A december 9-én tartott találkozón ugyanakkor a felek kommünikét fogadtak el arról, hogy a „négyek” a minszki megállapodás alapján folytatják a munkát.

Vlagyimir Putyin orosz elnök az elképzelést azzal vetette el, hogy az csak zsákutcába viszi a rendezést. Szergej Lavrov külügyminiszter a napokban az Egyes csatornán arról beszélt, hogy Zelenszkij még a csapatszétválasztást sem volt képes végrehajtani, mert meg van kötve a keze. Az orosz külügyminiszter szerint ez jól mutatja, hogy az ukrán elnöknek komoly belpolitikai problémái lennének abból, ha megpróbálni teljesíteni választási ígéreteit.

Kijevnek a minszki megállapodás átírásával kapcsolatban felerősödött aktivitását magyarázhatja három nyugati és egy orosz kutatóintézet (RSZMD) által „12 lépés Ukrajna és az euratlanti térség nagyobb biztonsága felé” címmel összeállított, és a napokban a müncheni konferencián bemutatott anyag, amelynek kapcsán hazai ellenzéke ismét kapitulációval vádolta Zelenszkijt.

Az ukrán elnöknek időről időre meg kell küzdenie a „háború párti” ellenzékkel, és megnyugtatásukra már kijelölte azt a vörös vonalat, amelyet semmiképpen sem lép át. Zelenszkij láthatóan most is elsősorban arra figyel, hogy tompítsa a rendezés kapcsán a belső kritikákat. Ezért nem léphet egy centit sem előre a minszki megállapodás alapján. Ráadásul, ha Kijev komolyan venné a megállapodásban foglaltak teljesítését, azzal például máshol is jogokat kellene biztosítani a kisebbségeknek. Sőt, még a NATO-csatlakozással kapcsolatos célkitűzéseket is felül kellene vizsgálni.  Így aztán marad a helyben járás, az apró lépések humanitárius kérdésekre koncentráló politikája, amely továbbra is lefagyasztva tartja a konfliktust. Ezen változtatni Zelenszkij csak akkor tudna, ha elég erőt érezne ahhoz, hogy a „héják” ellenállásával nem törődve kibillentse jelenlegi helyzetéből az eddigi státus quót. Ezek után aligha csodálkozhatunk, ha az ukrán külügyminiszter arról beszél, hogy alighanem el kell halasztani a „normandiai négyek” áprilisra tervezett újabb csúcstalálkozóját.

MEGOSZTÁS

1961-ben született külpolitikai újságíró, elemző, publicista. A Demokrata és a Magyar Hang hetilapok külpolitikai szakújságírója, a #moszkvater, a szláv világgal és a posztszovjet térséggel foglalkozó portál alapító főszerkesztője. Előtte 28 éven át a lap megszűnéséig a Magyar Nemzet konzervatív napilap munkatársa, 2000-től 2017-ig a külpolitikai rovat vezetője, majd a lap főmunkatársa. A lap utolsó moszkvai tudósítója. Érdeklődési területe a posztszovjet térség, emellett a globális folyamatok. Rendszeresen publikál külpolitikai folyóiratokban, írásai, interjúi időről időre megjelennek a közép- és kelet-európai sajtóban. A Putyin-rejtély (2000) című könyv szerzője, 2009-től a Valdaj Klub állandó tagja. A Metropolitan Egyetem kommunikáció szakának docense. A Tolsztoj Társaság a Magyar-Orosz Együttműködésért Egyesület elnökségének a tagja.