Kijev és az európaiak átfordítanák Trumpot

Az európai „tettrekészek” és Kijev továbbra sem mondtak le arról, hogy a vesztes ukrajnai háborút diplomáciai úton nyerjék meg, vagy hozzák ki legalább döntetlenre. Erre most újabb lehetőséget látnak a sikeres venezuelai művelet után, amely megerősítette a Trump köreiben a „héják” pozícióit. Hogyan akarja Kijev és az európaiak „átprogramozni” Trumpot?

„Logikusnak tűnik tehát, hogy ebben a helyzetben Kijev megpróbálja megragadni a pillanatot, és átállítsák Trumpot”
Fotó:EUROPRESS/Jim WATSON/AFP

A venezuelai akció sikere, Nicolás Maduro elrablása megnövelte Donald Trump és köre önbizalmát, és ezen belül is látványosan megerősödött az elnök környezetében a „héják” pozíciója. Azoké, akik az  Oroszországgal folytatott tárgyalások során mindig is ellenezték a Steve Whitkoff képviselte, Moszkva követeléseit szerintük túlságosan megértő vonalat.

„Logikusnak tűnik tehát, hogy ebben a helyzetben Kijev megpróbálja megragadni a pillanatot, és átállítsák Trumpot Whitkoff minden áron a háború lezárását célzó programjáról a Kremllel keményebb Marco Rubio külügyminiszter és John Ratcliffe CIA igazgató képviselte vonalra”

Ebben a törekvésében az európai „tettrekészek” is támogatják Ukrajnát, és ez a megnövekedett magabiztosság érződött a legutóbbi párizsi tárgyalásokon is. Ennek jegyében Donald Tusk lengyel kormányfő már a találkozó előtt meglebegtette, hogy aláírják azokat a dokumentumokat, amelyek a háború lezárása után garantálják Ukrajna biztonságát. Ezzel párhuzamosan a nyugati fősodor sajtó azt is tudni vélte, hogy Moszkva határozott tiltakozása ellenére ezek a dokumentumok többek között külföldi csapatok, köztük amerikai csapatok Ukrajnába telepítését is tartalmazni fogják.

„Kijev és az európaiak már a kezdetektől ragaszkodtak ahhoz, hogy Trump és Putyin alaszkai keretmegállapodására alapozott, a NATO tagországainak ukrajnai telepítését elvető amerikai rendezési terv e záradékát töröljék”

A 2025-ös év végén már arról szóltak a hírek, hogy Trump állítólag bele is egyezett az európai csapatok küldésébe, sőt amerikai légi és felderítői támogatást is hajlandó nyújtani nekik. Ezt azonban hivatalosan nem erősítették meg. S hogy mennyire megnövekedett Kijev és az európaiak étvágya, a párizsi találkozó közepette már olyan értesülések szivárogtak ki, hogy a háború befejezése után amerikai csapatokat is telepítenek Ukrajnába, amelyek nem harci feladatokat is elláthatnak a tűzszünet felügyelete érdekében.

„Ott tartunk tehát, ahol korábban, hogy Washington legfeljebb a logisztika és a hírszerzés területén, drónokkal a tűzszünet ellenőrzésében nyújt támogatást, Brüsszel és Kijev azonban egyre optimistább e „robusztus védelem” kilátásaival kapcsolatban”

A találkozó után kiadott nyilatkozat keretében Kijev számíthat nemzetközi békefenntartó erőkre, ha sikerül tető alá hozni a tűzszünetet. A dokumentum az Egyesült Államok szerepét is megemlíti, mint aki támogatná Ukrajna európai szövetségeseit egy esetleges újabb orosz támadás esetén, de Amerika vezetné a tűzszünet betartását figyelő mechanizmust is. A „tettrekészek” emellett támogatnák az ukrán hadsereget, multinacionális békefenntartó csapatokat telepítenének Ukrajnában, és elmélyítenék a védelmi együttműködést Ukrajnával. A tűzszünet felügyeletében nemzetközi partnerek is részt vennének a „tettrekészek” koalíciója mellett és egy különleges bizottság döntene a fegyverszünet megsértésére adandó válaszokról. Arról ugyanakkor nem született előre döntés, hogy konkrétan mi történne egy újabb orosz támadáskor. Egy európai diplomata megjegyezte,

„lényegében még mindig azon vitatkozunk, hogy viszonozzuk-e a tüzet, vagy visszavonulunk”

Nem tisztázott a telepítendő csapatok nagysága sem. Egyelőre egy 15-20 ezer fős kontingens rajzolódik ki, amelynek a többségét Franciaország és Nagy-Britannia biztosítaná, Törökország pedig a Fekete-tenger hajózás biztonságáért felelne. Biztosan nem küldene katonákat Ukrajnába Németország, Lengyelország és Olaszország sem, részt venne ugyanakkor a határokon kívülről a támogatás logisztikájában. A kiszivárgott értesülések alapján a csapatok legvalószínűbb telepítése Nyugat-Ukrajnában lesz, az ukrán katonák támogatására és kiképzésére. Szokásához híven érdekes véleményt fogalmazott meg a kérdéssel kapcsolatban Olekszij Aresztovics.

„A volt elnöki tanácsadó szerint a nyugati országok nem Oroszország elrettentésére, hanem egy esetleges ukrajnai polgárháború megakadályozására tervezik békefenntartó csapatok küldését. A politikai kommentátor szerint a külföldi kontingensek feladata elsősorban a választások biztonságának garantálása és a tűzszüneti jogsértések megfigyelése lenne”

Azért a magabiztos és optimista terveket, nyilatkozatokat hallva  egy pillanatig se felejtsük el, hogy Oroszország jóvá kell hagynia, vagy el kell utasítania egy biztonsági garanciákat tartalmazó béketervet, Moszkva pedig ellenzi a NATO-csapatok jelenlétét Ukrajnában. Mint ahogy Trumpnak is, aki korábban kijelentette, hogy nem lesznek amerikai csapatok Ukrajnában. Béketervének eredeti változata kifejezetten tiltotta a külföldi csapatok ukrán területen való telepítését. Washington hivatalosan nem erősítette meg, hogy megváltoztatta volna álláspontját.

„Kijev, az európaiak és a republikánus „héják” azonban nyomást fognak gyakorolni Trumpra, hogy írja alá ezt a tervet”

S ha Trump megerősíti a biztonsági garanciákat a külföldi csapatok jelenlétéről szóló rendelkezéssel együtt, és ebben a formában azt a Nyugat és Ukrajna konszolidált álláspontjaként Moszkva elé terjesztik, amit Oroszország várhatóan elutasít, akkor Kijev, az európaiak és a „héják” továbbléphetnek. Azzal vádolják majd Oroszországot, hogy meghiúsítja Trump béketörekvéseit, és felszólítják az amerikai elnököt, hogy tegye meg a lehető legszigorúbb fellépést Putyin ellen, beleértve a szankciók kiterjesztését, a Tomahawk rakéták biztosítását, az általános fegyverszállítás növelését, az orosz árnyékflottához tartozó hajók lefoglalását, sőt akár Putyin elrablásának vagy meggyilkolásának esetleges megkísérlését is.

„Ez egy kísérlet Kijev, Európa és a republikánus „héják” stratégiájának megvalósítására. De ahhoz, hogy ez a stratégia sikerrel járjon, Zelenszkij, Macron és Starmer szándéknyilatkozata önmagában nem elegendő. Még két feltételre van szükség”

Először is, Trump beleegyezése az európai csapatok ukrajnai támogatásába, amely nélkül Franciaország és Nagy-Britannia nem hajlandó erőit küldeni. Ezt még nem jelentették be nyilvánosan. Sem Kushner, sem Witkoff nem erősítette meg hivatalosan Washington egyetértését a Zelenszkij és az európaiak által javasolt csapatbevetési tervvel. Másodszor, ha Trump beleegyezik az európai csapatok bevetésébe, Moszkvának el kell utasítania azt. A Kreml folyamatosan kijelenti, hogy a külföldi csapatok Ukrajnába telepítése elfogadhatatlan. A csapatokon túl azonban van egy másik vitatott kérdés is, Oroszország követelése az ukrán csapatok kivonására a Donbasszból. S ha Trumpék elérik Kijev beleegyezését a csapatkivonáshoz, és ezt összekapcsolják Ukrajna biztonsági garanciáinak a kérdésével – benne egy kis nyugati kontingens telepítésével -, akkor azért nem annyira egyértelmű Moszkva elutasító válasza. Ez különösen igaz annak fényében, hogy 10-15 ezer külföldi katona biztosan nem jelent komoly veszélyt Oroszország számára. Azonban Ukrajna egyelőre nem egyezik bele a csapatok kivonásába, ezért Moszkvának az amerikaiakkal folytatott párbeszédében egyáltalán nem kell reagálnia a külföldi csapatok ukrajnai telepítésének ötletére. Mondhatják, hogy először oldják meg a donbasszi kérdést, és csak azután beszéljenek a többi kérdésről.

„Visszatérve az európaiak és az ukránok elképzelésére, hasonló felhívások hangzottak el korábban is, de Biden, és még inkább Trump alatt általában figyelmen kívül hagyták őket”

Ukrajnában ezt gyakran gyávaságként, gyengeségként és „arroganciaként” értelmezték. Ennek a megközelítésnek a logikája amerikai szempontból racionális, hiszen az Egyesült Államok hátrébb akar lépni a konfliktusoktól, és nem kockáztatna egy ütközést Oroszországgal. Trump egyik fő érve az ukrajnai háború mielőbbi befejezése mellett mindig is a harmadik világháború megelőzése volt.

„Kijev azonban reménykedhet abban, hogy Maduro elrablásának sikere után Trump és az amerikaiak, ismét mindenhatónak érezve magukat felbátorodnak, hogy megkockáztassák az Oroszországgal való kapcsolataikban korábban tiszteletben tartott határok átlépését”

A venezuelai események után valóban lehetséges, hogy az Egyesült Államok álláspontja Oroszországgal kapcsolatban bizonyos mértékig megkeményedik, Trump eltér az Anchorage-ban Putyinnal megbeszélt vonaltól, megnő az eszkaláció valószínűsége, és a béketárgyalások még problematikusabbá válnak. Trump belső körében azonban sokan vannak, akik minden bizonnyal megpróbálják visszatartani őt az ilyen lépésektől. Továbbá az Oroszországra nehezedő növekvő nyomás sem garantálja a háború gyors befejezését, mivel ezek az intézkedések – még ha lesznek is  – nem lesznek azonnal kritikus hatással az oroszországi helyzetre. Bár Trumpnak jól jönne, így a háború a novemberi kongresszusi választások előtt jó eséllyel nem zárul le. Hogy merre fordulnak az események, jelentős mértékben függ Trump biztonsági garanciákkal kapcsolatos döntésétől.

Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.

Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.

Email : info@moszkvater.com