„Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van,
hanem oda, ahova majd érkezik.”
hanem oda, ahova majd érkezik.”
„Ha az idei télen valószínűleg nem lesz komoly gázhiány Európában, a következő fűtési szezonra mégis csak ki kell valahogy váltani az igény mintegy 5 százalékát, így nehezebb és költségesebb lesz újratölteni a tárolókat”
Fotó:EUROPRESS/TOMAS BENEDIKOVIC/AFP
Kijev nem hosszabbította meg a Gazprommal az európai gázexport tranzitjáról szóló, 2024 végén lejárt szerződést, így 2025. január 1-től a Jamal, és az Északi Áramlat után leállt az utolsó előtti nagy kelet-nyugati, vagyis orosz gázt, Nyugat-Európába szállító vezeték, a Testvériség vezeték is. Maradt a Török Áramlat balkáni ága, a Balkáni Áramlat, amely Ukrajnát elkerülve a Fekete-tengeren keresztül, Törökországon, Bulgárián és Szerbián át ér Magyarországra. A mostani döntés akkor is hatással lesz az európai gázpiacra, ha az senkit sem érhetett váratlanul – Volodimir Zelenszkij többször is kijelentette, hogy országa nem engedi, hogy Oroszország milliárdokat keressen a vérükön, és az sem érdekli, hogy Ukrajna így még kiszolgáltatottabb és még szegényebb lesz, a tranzit felfüggesztésével pedig sokkal többet veszít, mint maguk az oroszok -, és közben a háború belobbanása előtt még az európai importból közel 40 százalékban részesedő orosz export aránya 2023-ra már 10 százalék alá esett.
„Ezzel az európai gázpiacon sikerült olyan helyzetet teremteni, amikor lényegében minden érintettnek romlott a pozíciója”
Miközben tehát Ukrajna tagjelöltként az EU-ba igyekszik, egy újabb döntésével ismételten nehezebb helyzetbe hozta az európai gazdaságot. Különösen igaz ez Közép-Európára. Kijev ezzel megsértette az EU és Ukrajna közötti társulási megállapodást is, amely egyebek mellett rendelkezik az energiaszállítási útvonalak fenntartásáról.
A legközvetlenebbül a döntés Szlovákiát érinti, míg Moldova esetében a Gazprom a kifizetetlen számlák miatt már az ukrán tranzit leállítása előtt lépett, Chisinau pedig nem volt arra felkészülve, hogy Bulgárián és Románián keresztül szerezzen be gázt -, de megérzi Ukrajna is. Kevés bevételéből kiesik közel egymilliárd dollár tranzitdíj, ha pedig a Gas TSO ukrán gázszállítási cég fő bevétele kiesik, akkor a cég az ukrán vállalati ügyfeleknek számol fel magasabb rendszerhasználati díjat, így négyszeresére nőnek a belföldi díjak. De Ukrajnának az sem jó, ha az ukrán vállalati szektor még kiszolgáltatottabbá, versenyképtelenebbé válik – a Reuters számításai szerint az ukrán iparnak ez a döntés évente 38,2 millió dolláros többlet kiadást jelent, ami a jelenlegi helyzetben nagyon is érzékeny veszteség -, a lakosság földgázellátása pedig csak jelentős magyar segítséggel valósulhat meg. Feltéve, ha ezután nem éri támadás a vezetéket, amelynek megóvása már nem elsőrendő orosz érdek. Talán ezzel is magyarázható, hogy Zelenszkij azon gondolkodik, hogy csak a Gazprom tranzitját blokkolná. A Nyugat persze segíthet, közben azonban Kijev Robert Fico személyében szerzett egy újabb haragost. A vevői oldalon a döntéssel legnagyobbat bukó Szlovákia miniszterelnöke meg is fenyegette Ukrajnát, hogy az ukrán import 25 százalékát biztosító Szlovákia válaszul nem ad áramot Ukrajnának. Fico azonban egyelőre nem lépett.
„Azért ne feledjük el azt sem, hogy közben ez a kiesés a már 2023-ban is veszteséggel záró Gazpromnak sem jön jól. Míg ugyanis az olajnak viszonylag könnyű új piacokat találni, addig a földgáz esetében ez a szállításhoz szükséges infrastruktúra miatt nem olyan egyszerű”
Az orosz gáz exportja Ukrajnán keresztül ugyan 2020-hoz képest 78 százalékkal csökkent, ám a maradékévi 15 milliárd köbméter kiesése nagyjából 5 milliárd eurónyi veszteséget jelent, ami a Gazprom bevételeit 6,7 százalékkal csökkenti. Ez azért érzékeny, mert 2023-ban a holding 2001 óta először zárta a mérlegét veszteséggel. A 629 milliárd rubeles mínusz abból adódott, hogy a bevételek 27, ezen belül a gáz eladásából származók 40 százalékkal estek.
A Testvériség leállításával a legrosszabbul Szlovákia járt. Szlovákia nyugatról és Magyarországon keresztül juthat gázhoz, a peaci szereplők azonban mintegy 177 millió tranzit felárat kénytelenek fizetni az alternatív szállítmányok után, miközben az ország elesik az Ukrajnából érkezett gáz tranzitjából eredő nagyjából 500 millió eurós bevételtől, ami felhajtja a rendszerhasználat tarifáját. Ausztria Németország illetve Olaszország felől érkező gázzal pótolja a kieső szállítmányokat, a megnövekedett tranzit díjak miatt azonban Szlovákiához hasonlóan azonnal az európai átlag fölé ugrott a gáz ára. De a gázár emelkedése révén lényegében mindenki rosszul jár. Főleg, ha figyelembe vesszük, hogy 2024 első 10 hónapjában az orosz gázimport – LNG és vezetékes – összességében 25 százalékkal, évi 50 milliárd köbméterre, az import 11 százalékára ugrott fel.
„Fico szerint Kijev egyoldalú döntése az orosz gáz tranzitjának leállításáról sok tízmilliárd eurós veszteséget okoz az Európai Uniónak, ennek csendes elfogadása pedig helytelen, mert feszültségekhez és válaszintézkedésekhez vezet”
A szlovák miniszterelnök a szlovák gázműveknek (SPP) a pozsonyi kormány által kikért hatástanulmányára hivatkozva azt írta, az ukrán gáztranzit leállítása 10-12 euróval emeli a gáz megawattórára számolt árát az irányadó holland és német tőzsdéken. Ez, számításaik szerint, az uniós tagországok számára közvetlen módon 40-50 milliárd eurós többletkiadást jelent majd éves szinten, az elektromos áram árára gyakorolt másodlagos hatásként pedig további 60-70 milliárd eurót. Megjegyezte, amennyiben az ukrán gáztranzit folytatódna, az a becsléseik alapján Oroszországnak legfeljebb kétmilliárd euró bevételt hoz ugyanilyen időszak alatt.
„Közben akár nyerhet a történteken a törökök mellett Magyarország, Bulgária”
Az ellátás biztosított, Magyarország ugyanis a fenyegetések és a „baráti” lebeszélés ellenére még időben kialakította az Ukrajnát elkerülő szállítási útvonalát, vagyis a déli betáplálási lehetőségét. Ha akkor nem tudott volna ellenállni a „baráti” nyomásnak, akkor most szárazföld által körülzárt országként nagyon-nagyon nehéz helyzetben lenne. Magyarország energiaellátása tehát biztonságban van, de Ukrajna a tranzitszállítások leállításáról szóló döntése újabb áremelkedésekhez vezet, és újabb versenyképességi kihívásokat okoz Közép-Európa és az egész Európai Unió számára. Budapest nyerhet is azzal, hogy a cső a végén van, ami felértékeli. Ám amennyiben az EU-ban csak Magyarország vásárol orosz gázt, rajta keresztül pedig Ukrajna és Szlovákia, akkor sem az uniónak, sem Oroszországnak nem lehet majd fontos ez az egész, így Budapest sem lehet abban biztos, hogy a jelenlegi helyzet fennmarad.
„Az EU soros elnökeként a lengyelek győzelemként próbálják eladni a történteket, a Testvériség leállásával azonban Európa – ezen belül kiemelten a közép-európai országok – még rosszabb gazdasági helyzetbe került. A közép-európai országok közül különösen érzékenyen reagálhatnak a változásra azok, amelyek nem rendelkeznek tengerparttal, hiszen számukra az LNG drága alternatíva”
A londoni ICE tőzsdei adatai alapján csak az elmúlt pár hétben mintegy 20 százalékkal megemelkedett gázár folytatja a növekedést, még mindig a novemberi tetőzés körüli szinten mozog. Az új év első kereskedési napján az európai gázárak tovább emelkedtek, miközben a több országban fagyos időjárás növeli a fűtési igényt. Szlovákiában a hőmérséklet akár mínusz 7 fokra is süllyedhet, ami megnövelheti a fűtési igényt, és még inkább felhajthatja a gázárakat. A Bloomberg szerint a referenciaárak néha már a 2023. októberi szint fölé is ugrottak. Az irányadó gázár megközelítette az 51 eurót megawattóránként, ami a 2023. októberi csúcs óta a legmagasabb érték. Ehhez az elemzés még hozzáteszi, hogy az európai tárolók a 2021-es válság kezdete óta nem látott tempóban ürülnek, ami közép- és hosszú távon további bizonytalanságot jelenthet.
„Ha az idei télen valószínűleg nem lesz komoly gázhiány Európában, a következő fűtési szezonra mégis csak ki kell valahogy váltani az igény mintegy 5 százalékát, így nehezebb és költségesebb lesz újratölteni a tárolókat”
Már csak azért is, mert az uniós ország hiába igyekeznek diverzifikálni a forrásaikat – többek között Németországon, Olaszországon vagy akár Lengyelországon keresztül -, de az Egyesült Államokból és Oroszországból érkezik leginkább cseppfolyósított földgáz. Ám ahogy az amerikai Bloomberg is megjegyzi, a nyári hónapokban majd fokozódhat a verseny Ázsiával az LNG-ért, ez pedig azt jelenti, hogy egymásra lesznek kénytelenek licitálni és aki többet fizet, az kapja meg. A költségek tehát magasak maradnak, és még növekedhetnek is az LNG-ért folytatott verseny miatt, így az európai fogyasztóknak a 2025-ös évben is magasabb energia számlákkal kell számolniuk, ami elsőként a vállalkozásokat sújtja majd, azok pedig így kénytelenek lesznek árat emelni, így a termékeket és a szolgáltatásokat megvásárló átlagemberekhez is lejut majd ez az ártöbblet.
Nem oda korcsolyázunk, ahol a korong van, hanem oda, ahova majd érkezik.
Ez a kanadai hokiistennek, Wayne Gretzkynek tulajdonított, sokakat inspiráló mondat minden értelemben az előregondolkodás egyfajta metaforája, amit a #moszkvater is irányjelzőnek tekint.
Email : info@moszkvater.com
© 2018-2025 - #moszkvater
